Kétszáz éves freskókat mázoltak hófehérre Orbán Viktor hivatalában

Publikálás dátuma
2019.01.14 14:43

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
Egyes hírek szerint azért kellett eltüntetni a barokk műalkotásokat, mert a fehér falak jobban sugallják a hőn áhított puritánságot.
Orbán Viktor új munkahelyéről eddig alig jelentek meg belső felvételek. A Karmelita kolostorba költöző Miniszterelnökség épületébe biztonsági előírásokra hivatkozva nem engedtek be fotósokat, helyette csupán a kormányfő személyi sajtósa küldött szét néhány fényképet a médiának. Ezt az elővigyázatosságot látva az ember esetleg azt gyanítaná, vannak olyan részletei is az épületnek, amelyeket valamilyen okból nem szívesen tárnának a nyilvánosság elé. Azt nem tudjuk, ez valóban így van-e, de most kiderült, hogy még ebből a kevés számú, bizonyára alaposan megszűrve napvilágra került fotóból is kisebbfajta botrány kerekedett.

Több olvasója is felhívta ugyanis az Index hírportál figyelmét, hogy az egyik tárgyalóval valami nem stimmel. A terem, amely korábban a szerzetesek refektóriumaként, azaz étkezdéjeként szolgált, mennyezete ugyanis korábban egy késő barokk freskóegyüttessel volt díszítve, amiknek a legújabb fotókon semmi nyomuk. A falakat és a mennyezetet nemes egyszerűséggel hófehérre festették. A portál hihetetlennek nevezi, hogy egy olyan felújítás során, ahol csak a belsőépítészre majdnem 4 milliárd forint jut, az egész projekt végösszege pedig 16 milliárd forint körül járhat, tehát ahol tényleg nem számít a pénz, az épület belsejének pont a műemléki szempontból legnagyobb értéke tűnjön el. Arról nem beszélve, hogy a Karmelita komplexum a budapesti világörökség részét alkotja, ezért bármely elemének eltüntetése vagy megváltoztatása sértheti Magyarország nemzetközi szerződésbe foglalt vállalását az érték megőrzésére.

A legmegdöbbentőbb talán, hogy az Index forrásai közül többen azt feltételezték, hogy a fehérre festés annak az általános koncepciónak a része volt, hogy a belső térnek, és végső soron az egész miliőnek puritánságot kell sugároznia, ahogy az a hivatalos kommunikációban szerepelt. Ha ez igaz, akkor a kétszáz éves freskók (egész pontosan száraz vakolatra festett szekkók) egy PR-fogásnak estek áldozatul, azért tüntették el őket, nehogy valaki urizálással vádolja a miniszterelnököt.

A cikk hozzáteszi, az örökségvédelmi hatóság szakemberei állítólag sokáig ellenezték a lépést, és nekik köszönhető, hogy a freskókat nem végleg tüntették el: teljes restaurálást kaptak, aztán egy üvegszálas vászonréteget tettek rájuk, majd erre került rá a fehér festés. Azaz egyszer talán még helyrehozhatóak lesznek.

Reagált az ellenzék

Az ügyben közleményt adott ki az MSZP, amelyben úgy fogalmaztak, "az egykori karmelita kolostor freskói 1786 óta rengeteg mindent túléltek: átépítéseket, felújításokat, forradalmakat, két világháborút, különböző politikai rendszereket. 232 év után azonban Orbán Viktor beköltözését már nem sikerült túlélniük, fehér festék alá kerültek." Mint írják, "Orbán harca ezzel a lépéssel új szintre ért: a miniszterelnök most már a közös történelmünk felbecsülhetetlen értékű örökségeit is képes eltüntetni."
A "freskórongálást" a Liberálisok is kikérték maguknak, a párt azt is közölte, "adatigényléssel fordul a Miniszterelnökséghez annak érdekében, hogy megtudja: ki adott engedélyt arra, hogy Orbán Viktor új rezidenciáján egy több mint kétszáz éves freskót fehérre mázolhassanak." Hiszen szerintük "akár az építkezés felgyorsítása érdekében, akár PR-célból tüntették el a különleges falfestményeket, közönséges rongálás, ami történt." A Demokratikus Koalíció (DK) felháborító barbárságnak tartja, hogy a Karmelita kolostor felújítása során több mint 200 éves freskókat festettek le, ezért kezdeményezi az Országgyűlés kulturális bizottságának összehívását és az UNESCO-hoz. A képviselő szerint a török hódoltság és a Rákosi-korszak idején volt példa ehhez hasonló barbárságra.  

Frissítve: 2019.01.14 15:17

Tévúton a kormány: nem akciótervre, hanem komplex családvédelmi programra lenne szükség

Publikálás dátuma
2019.04.26 07:15

Fotó: Népszava
Szétszedték a szakemberek a kormány családvédelmi akciótervét a Magyar Közgazdasági Társaság konferenciáján.
Becsülendő, hogy Magyarországnak van egy demográfiai programja – hozta fel szinte védekezésként Gion Gábor, a Pénzügyminisztérium államtitkára a Magyar Közgazdasági Társaság csütörtöki szakmai konferenciáján a végső érvet a kormány családvédelmi intézkedéscsomagja mellett. Pedig a másik két felkért előadó sok jónak tartott apró részletet talált a tervekben, bár ezeknél valóban több volt a kérdőjel és a számonkérés, amiben vélhetően az is szerepet játszott, hogy mindenki más oldalról közelített a családpolitikához. A pénzügyi államtitkár a gazdaság, a foglalkoztatás felől nézte az adatokat, amikor kijelentette, hogy tíz év múlva már olyan mértékben csökken az aktív korú népesség hazánkban, hogy akkor sem lesz elegendő munkaerő, ha a most még tartaléknak tekintett 300-600 ezer embert is foglalkoztatni kezdik. A családpolitika ott jön be a képbe, hogy ennek a körnek nagy része családanya, akiket akkor is munkára fognának, ha négy gyermeket nevelnek. A hétpontos orbáni családvédelmi csomagra idén a GDP 0,3 százalékát, jövőre pedig 1,1 százalékát fordítja az állam, de mindenki nyugodjon meg, ez nem borítja fel a költségvetést és a hiánycélt – nyugtatta a Corvinus Egyetemen egybegyűlt közgazdászokat a kormánytag. Az intézmény kutatója, Pitti Zoltán azonban előzetes számításokat is végzett és azt mutatta be, hogy a csok-program elemeire – lakásvásárlásra, kedvezményes kölcsönre, kamatteher átvállalásra, ÁFA visszaigénylésre és gépkocsivásárlási támogatásra – idén több mint 258 milliárd forint megy el, de 2026-ban már 642 milliárd lesz mindennek a forrásigénye. Az adóhatóság korábbi elnöke felhívta a figyelmet, hogy nem jó megoldás másodrendűként kezelni az élettársi kapcsolatban élőket, miközben a gyerekek fele már évek óta nem házasságban születik. Azt is kifogásolta, hogy a lakástulajdon megszerzésének támogatása után az állam magukra hagyja a családokat, leépítette a cafetéria rendszer rezsitámogatási csomagját, miközben egész Európában nálunk kell a családi kiadások legnagyobb részét – 40 százalékát – lakásfenntartásra fordítani. Ez azért megengedhetetlen Pitti szerint, mert egy nagyon friss nemzetközi tanulmányból még mindig az derül ki, hogy kiugróan magas a megélhetési nehézségekkel küzdő magyar háztartások aránya, a legszegényebb 10 százalék helyzete reménytelen. Hasonló kérdéseket feszegetett a kormány családpolitikája kapcsán Hegedűs József szociológus is. A Városkutatás Kft. ügyvezetője arra a nemzetközi mérésekkel is igazolt tényre emlékeztetett, hogy a gyermekvállalás a legnagyobb szegénységi kockázat, amit szerinte ez a csomag nem vesz figyelembe. Amikor a családtámogatási rendszer egészét nézzük, akkor látszik igazán, mennyire igazságtalan az Orbán-kormány szociális politikája. A szociológus ugyan ezt nem tette hozzá, de beszédes az általa idézett adat, ami szerint a majdnem 1,8 millió gyerek után járó családi pótlékra évente 300 milliárd megy el, s most ugyanennyit oszt szét a kormány 30 ezer család között. Élénk vita alakult ki a konferencián a lakásépítési támogatás körül, aminek az áfa tartalmáról még tart az egyeztetés – csillapította a kedélyeket Gion Gábor, de azt elismerte, hogy jogos előadótársai kritikája, ami szerint az új lakások jó részét ma befektetők építik bérlakásnak. Szerinte ez rendben van, sőt tömegesen kellene építeni ilyeneket a vállalkozóknak, mert nem az állam feladata a fiataloknak is megfizethető árú bérlakásszektor kiépítése. Hegedűs József és Pitti Zoltán sok kérdésben nem fogadta el az államtitkár helyzetértékelését. A sokféle kritika közül egyet kiemelve: úgy látják, nem akciótervre, hanem komplex családvédelmi programra lenne szükség, aminek része kellene legyen egy kidolgozott lakáspolitika.
Frissítve: 2019.04.26 07:15

Amíg Orbán keletre figyel, a „V3-ak” nyugatra

Publikálás dátuma
2019.04.26 06:40

Fotó: Xinhua News Agency
Mintha fordítva tartaná a térképet a magyar külpolitika: folyamatosan keletre néz, ellentétben a visegrádi négyek többi tagjával.
Alig találkozik vezető nyugati diplomatával a magyar miniszterelnök a visegrádi négyek többi kormányfőjével összehasonlítva az utóbbi időben. A magyar diplomácia mintha ütemérzéket vesztett volna; ezt mutatja az is, hogy míg Orbán Viktor Kazahsztánban és Kínában jár, a V4-ek Pozsonyban látták vendégül Abe Sindzó japán miniszterelnököt – az eseményen Varga Mihály képviselte a kormányt. Li Ko-csiang kínai miniszterelnökkel persze komoly diplomáciai siker találkozni, de ha összehasonlítjuk, hogy az utóbbi hetekben kikkel találkozott a szlovák, a lengyel, a cseh és a magyar kormányfő, egyértelműen látszik, hogy Orbán teljesen másfelé orientálja külpolitikáját. Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő egy hete uniós vezetőkkel tárgyalt Brüsszelben, előtte litván, belga, finn kollégájával is találkozott, februárban a francia gazdasági miniszterrel és Mike ­Pence amerikai alelnökkel tárgyalt, januárban részt vett a Világgazdasági Fórumon, Davosban. Andrej Babis ugyan egyhetes távol-keleti körúttal indította az évet, de utána szintén elment Davosba, majd Prágában fogadta a migráció szempontjából kulcsszerepet játszó Líbia egységkormányának a fejét, Fayez al-Sarrajt. Ezután Marget Vestager uniós versenybiztossal a Brexitről tárgyalt, majd háromnapos amerikai útra ment, ahol Donald Trump elnökkel is tárgyalt. Peter Pellegrini szlovák miniszterelnök a jövő héten megy a Fehér Házba (ahol lengyel részről Andrzej Duda köztársasági elnök is járt), tegnap a japán miniszterelnökkel is találkozott négyszemközt, előtte Viorica Dancila román kormányfővel, Antonio Tajani EP-elnökkel és Mike Pompeo amerikai külügyminiszterrel tárgyalt.  Orbán Viktor az elmúlt hetekben – Mike Pompeo budapesti látogatása mellett – egy szerbiai, egy laoszi, egy zöld-foki-szigeteki, a már említett kínai és kazah utat, valamint az Arab Liga migrációval foglalkozó csúcstalálkozóján való részvételét tudta felmutatni. Februárban Pozsonyban egy V4-es csúcson mindegyik kormányfő találkozhatott Angela Merkel német kancellárral.
Frissítve: 2019.04.26 06:40