Kétszáz éves freskókat mázoltak hófehérre Orbán Viktor hivatalában

Publikálás dátuma
2019.01.14. 14:43

Fotó: Tóth Gergő / Népszava
Egyes hírek szerint azért kellett eltüntetni a barokk műalkotásokat, mert a fehér falak jobban sugallják a hőn áhított puritánságot.
Orbán Viktor új munkahelyéről eddig alig jelentek meg belső felvételek. A Karmelita kolostorba költöző Miniszterelnökség épületébe biztonsági előírásokra hivatkozva nem engedtek be fotósokat, helyette csupán a kormányfő személyi sajtósa küldött szét néhány fényképet a médiának. Ezt az elővigyázatosságot látva az ember esetleg azt gyanítaná, vannak olyan részletei is az épületnek, amelyeket valamilyen okból nem szívesen tárnának a nyilvánosság elé. Azt nem tudjuk, ez valóban így van-e, de most kiderült, hogy még ebből a kevés számú, bizonyára alaposan megszűrve napvilágra került fotóból is kisebbfajta botrány kerekedett.

Több olvasója is felhívta ugyanis az Index hírportál figyelmét, hogy az egyik tárgyalóval valami nem stimmel. A terem, amely korábban a szerzetesek refektóriumaként, azaz étkezdéjeként szolgált, mennyezete ugyanis korábban egy késő barokk freskóegyüttessel volt díszítve, amiknek a legújabb fotókon semmi nyomuk. A falakat és a mennyezetet nemes egyszerűséggel hófehérre festették. A portál hihetetlennek nevezi, hogy egy olyan felújítás során, ahol csak a belsőépítészre majdnem 4 milliárd forint jut, az egész projekt végösszege pedig 16 milliárd forint körül járhat, tehát ahol tényleg nem számít a pénz, az épület belsejének pont a műemléki szempontból legnagyobb értéke tűnjön el. Arról nem beszélve, hogy a Karmelita komplexum a budapesti világörökség részét alkotja, ezért bármely elemének eltüntetése vagy megváltoztatása sértheti Magyarország nemzetközi szerződésbe foglalt vállalását az érték megőrzésére.

A legmegdöbbentőbb talán, hogy az Index forrásai közül többen azt feltételezték, hogy a fehérre festés annak az általános koncepciónak a része volt, hogy a belső térnek, és végső soron az egész miliőnek puritánságot kell sugároznia, ahogy az a hivatalos kommunikációban szerepelt. Ha ez igaz, akkor a kétszáz éves freskók (egész pontosan száraz vakolatra festett szekkók) egy PR-fogásnak estek áldozatul, azért tüntették el őket, nehogy valaki urizálással vádolja a miniszterelnököt.

A cikk hozzáteszi, az örökségvédelmi hatóság szakemberei állítólag sokáig ellenezték a lépést, és nekik köszönhető, hogy a freskókat nem végleg tüntették el: teljes restaurálást kaptak, aztán egy üvegszálas vászonréteget tettek rájuk, majd erre került rá a fehér festés. Azaz egyszer talán még helyrehozhatóak lesznek.

Reagált az ellenzék

Az ügyben közleményt adott ki az MSZP, amelyben úgy fogalmaztak, "az egykori karmelita kolostor freskói 1786 óta rengeteg mindent túléltek: átépítéseket, felújításokat, forradalmakat, két világháborút, különböző politikai rendszereket. 232 év után azonban Orbán Viktor beköltözését már nem sikerült túlélniük, fehér festék alá kerültek." Mint írják, "Orbán harca ezzel a lépéssel új szintre ért: a miniszterelnök most már a közös történelmünk felbecsülhetetlen értékű örökségeit is képes eltüntetni."
A "freskórongálást" a Liberálisok is kikérték maguknak, a párt azt is közölte, "adatigényléssel fordul a Miniszterelnökséghez annak érdekében, hogy megtudja: ki adott engedélyt arra, hogy Orbán Viktor új rezidenciáján egy több mint kétszáz éves freskót fehérre mázolhassanak." Hiszen szerintük "akár az építkezés felgyorsítása érdekében, akár PR-célból tüntették el a különleges falfestményeket, közönséges rongálás, ami történt." A Demokratikus Koalíció (DK) felháborító barbárságnak tartja, hogy a Karmelita kolostor felújítása során több mint 200 éves freskókat festettek le, ezért kezdeményezi az Országgyűlés kulturális bizottságának összehívását és az UNESCO-hoz. A képviselő szerint a török hódoltság és a Rákosi-korszak idején volt példa ehhez hasonló barbárságra.  

Szerző
Frissítve: 2019.01.14. 15:17

Ismét az MTVA székházánál próbálkozott Szél és Hadházy

Publikálás dátuma
2019.01.14. 14:35

Fotó: Draskovics Ádám
Nagy nehezen bejutottak az épületbe, és átadtak egy hirdetést az Európai Ügyészséghez való csatlakozásról szóló kampányról. Később megjelent Papp Dániel is.
Hétfőn ismét elindult az MTVA épületébe Hadházy Ákos és Szél Bernadett. A Facebookon közzétett élő videóból kiderült, hogy a képviselők először az épület főbejáratán próbáltak bemenni, ahonnan egy oldalbejárathoz irányították őket, amely zárva volt. Így visszamentek a főbejárathoz, de már nem tudtak bejutni.
A helyszínen elmondták, hogy nem adásba szeretnének kerülni, hanem találkozni Papp Dániellel, az MTVA megbízott igazgatójával, valamint egy közérdekű hirdetést szeretnének leadatni az Európai Ügyészséghez való csatlakozásról szóló kampányról. Végül bejutottak az épületbe: műsorokba érkeztek vendégek, és kiment hozzájuk az MTVA kommunikációs igazgatója. A képviselőknek azt mondták, Papp Dániel nem ér rá, de kijelölnek valakit, aki nyilatkozik helyette.
Egész egyszerűen nem lehet azt az egészen abszurd levelet elfogadni, amit a hírhamisító Papp Dániel, ennek az intézménynek az igazgatója küldött – aki azt mondta, hogy senki mással nem beszélhetünk ebben az intézményben, csak vele” – mondta Hadházy. A képviselőket később arról tájékoztatták, hogy Dobos Menyhért várja őket, ám Hadházy úgy reagált, szerinte csak az időhiány lehet az oka ennek, és inkább megvárják Papp Dánielt. A társadalmi célú hirdetéssel kapcsolatos elképzelését azonban átadta a kommunikációs igazgatónak. „Nincs illúzióm azzal kapcsolatban, mi fog történni ezzel a papírral“ – jegyezte meg Szél a videóban.
Végül Papp Dániel is megjelent, és leszögezte, hogy nem járul hozzá a felvétel készítéséhez. Mikor Hadházy felhívta a figyelmét arra, hogy a köztévések is videóznak, annyit mondott, hogy „önöknél nem járulok hozzá”. „Határozottan cáfolom, hogy nem kommunikálunk egymással, hiszen ahogy a levelezésünkben is írtam, válaszolni természetesen a megkeresésükre fogunk” – fogalmazott. Szerinte azzal a módszerrel van gond, amit a képviselők a múltkor is elkövettek: „az intézmény és az intézmény dolgozói ellen, erőszakkal inzultálták a kollégáinkat, személyes adataikat hozták nyilvánosságra”. Hozzátette, hogy fenyegetések érték a kollégáit. „Szerintem önök is ismerik a képviselői jogállást, ismerik a médiatörvényt, ahogy meg is írtam el tudnak menni a megfelelő joghatósághoz, a kulturális bizottság ülésén el tudják mondani a véleményüket” – jelentette ki, hozzátéve, szerinte az „erőszakos módszer” nem illik egy képviselői munkához. Azt mondta, írásban áll a rendelkezésükre, és „most természetesen nem” ül le beszélni a képviselőkkel.
Papp Dániel ezt követően távozott, Hadházy pedig közölte: látszik, mennyire félnek ebben az intézményben, gyakorlatilag két képviselőtől is. Ez egy annyira abszurd történet, hogy elmozdulásra van szükség, nem mehet így tovább semmi sem ebben az országban – tette hozzá.  Szél pedig kijelentette, hogy szerinte „megmutatta már megint a közmédia, hogy kit szolgál”. Azt mondta, Papp Dánielnek kötelessége lett volna segíteni a munkájukat. Még maradnak, és 18 órakor „egy közszolgálati híradót” közvetítenek majd az épületből.

A vécé, mint kiskapu

Nem engedték a mosdóba Szél Bernadettet, a tévészékházat védő biztonságiak arra hivatkozva utasították vissza a képviselők kérését, hogy üzemi területre lépnének be. Ehelyett egy másik épületszárnyat ajánlgattak nekik, ám a Szél és Hadházy attól tartott, hogy utána már nem engedik vissza őket a tévészékház előterébe. Az aulában a jelek szerint lekapcsolták a villanyt, a szekuritisok pedig háttal állak sorfalat a politikusoknak - így próbálják megakadályozni, hogy lekamerázzák őket. 

Papp gazdasági igazgató is volt a Jobbikban

Papp Dániel, az MTVA megbízott vezérigazgatója nemcsak a Jobbik médiapolitikai kabinetvezetője, hanem első gazdasági igazgatója is volt – erősítette meg lapunk információját Szabó Gábor jobbikos pártigazgató. Továbbá: Papp Dániel a Jobbik alapító tagja. A Jobbik 2003-ban alakult párttá, a tizennégy alapító közül Papp Dániel látszott a legalkalmasabbnak arra, hogy betöltse a gazdasági igazgatói tisztséget – idézte fel a kiválasztás szempontjait a Népszavának nyilatkozva Szabó Gábor. Ekkoriban alakították ki a kabinetrendszert, Papp Dánielt a gazdasági igazgatói poszt mellett a médiaügyi kabinet vezetésével is megbízták. (Utóbbit korábban már megírta az Index.) Ami a gazdasági feladatokat illeti, Szabó Gábor elmondása szerint Papp Dánielnek a születő új párt esetében igazgatóként nem akadt sok dolga, ebben az időben ugyanis a Jobbiknak még nem volt komoly pénzforgalma. Papp Dániel nem egészen fél év után, 2004 márciusában leköszönt tisztségéről, a sajtóban folytatta. (Életrajza szerint 2004-től a Magyar Televízió Budapesti Regionális Stúdiójának szerkesztő-riportereként dolgozott.) „Abbahagyta a politikai pályát, még mielőtt igazán elkezdte volna” – mondta Szabó Gábor. Papp Dánielt gyakran hírhamisítóként emlegetik a kormánykritikus sajtóban. Ő készítette azt a tudósítást, amely a valóságtól eltérően azt a látszatot keltette, mintha az Orbán Viktort keményen bíráló Daniel Cohn-Bendit uniós képviselő elmenekült volna egy kínos kérdés elől. Papp Dániel hírszerkesztőségi vezető volt, amikor egy tudósításban manipulatív módon „kitakarták” Lomnici Zoltán volt főbíró arcát. A botrányos ügyek nem gátolták karrierjében, Papp Dánielt tavaly ősszel kinevezték az MTVA megbízott vezérigazgatójává. Szabó Gábor 2004 óta nem találkozott Papp Dániellel. Kérdésünkre, hogy mi a véleménye az MTVA-vezér ténykedéséről, a pártigazgató csak annyit mondott: „erről inkább nem szeretnék nyilatkozni”. Cz. G.

Szerző
Frissítve: 2019.01.14. 19:40

Már a finomhangolásnál tart a magyar Bocuse d'Or-csapat

Publikálás dátuma
2019.01.14. 14:31
Pohner Ádám júniusban Turinban
Fotó: MARCO BERTORELLO / AFP
Jól halad a magyar csapat felkészülése a Bocuse d'Or nemzetközi szakácsverseny január 28-29-i lyoni világdöntőjére, Pohner Ádám séf, Segal Viktor coach és Csillag Richárd commis (segítő) már a finomhangolásokat végzik.
A két évvel ezelőtti világdöntő óta generációváltás zajlott a magyar csapatnál: noha Pohner Ádám commis-ként már kipróbálta magát a Bocuse d'Oron, séfként a mezőny legfiatalabb tagjának számít, Segal Viktor és Csillag Richárd pedig először szerepelnek majd a magyar csapat tagjaként - írta az MTI a Magyar Bocuse d'Or Akadémia elnöke a csapat hétfői budaörsi sajtótájékoztatóján elhangzottak alapján.
Hamvas Zoltán a Forma-1 világához hasonlította a Bocuse d'Ort, hiszen a világ legrangosabb szakácsversenyének innovációi később rendszerint átszivárognak a éttermi gasztronómiába is. Minden körülmény adott a jó szerepléshez, hiszen rengetegen, például norvég sztárséfek is segítik a magyar csapatot az öt és fél órás versenyprogram tökéletesre csiszolásában - jegyezte meg Hamvas Zoltán.
Pohner Ádám felidézte, hogy 2015-ben Molnár Gábor mellett commis-ként versenyezhetett a lyoni világdöntőben, majd 2016-ban séfként indult, és Széll Tamás mögött második lett a magyarországi döntőben. Mint elárulta, a csapat tagjai hónapok óta heti hat napot gyakorolnak, a versenyre szánt fogásokat folyamatosan fejlesztve, mostanra pedig már a finomhangolásoknál tartanak.
A fogásokhoz igyekeznek minél több minőségi magyar alapanyagot - például tokaji bort, egri bikavért, magyar eceteket - felhasználni, valamint magyar technológiai eljárásokat - mint a derelyekészítés vagy a savanyítás - alkalmazni.
Segal Tamás és Csillag Richárd szintén arról számoltak be, hogy a felkészülés kiválóan halad és hogy a csapat mind technikailag, mind pszichésen jól felkészült a január végi világdöntőre.
A Bocuse d'Or döntőjét a SIRHA élelmiszeripari szakkiállítás keretein belül rendezik meg január 28-29-én, mindkét napon 12-12 csapat készíti majd el fogásait. A tányértéma idén egy francia klasszikus, a chartreuse lesz, amelyet meghatározott kagylófélékkel kell majd elkészíteni, a hústál kötelező alapanyaga pedig a csontos borjúkaraj lesz, amelyet csonttal együtt, egészben kell megsütniük a versenyzőknek.
Szerző
Témák
Bocuse d'Or