Sok polgármester csak szemfényvesztésnek tartja az először Modern falvak, később pedig Magyar falu néven beharangozott, úgynevezett vidékfejlesztési programot. Két kormányhatározat rendelkezik ennek megvalósításáról, az egyik a közszolgáltatások, a másik a falusi úthálózat fejlesztéséről szól. Ebben az évben 150 milliárd forintot szánnak erre a keretre, ám ha megnézzük, hány falut kellene helyzetbe hozni ebből a pénzből, rájöhetünk: nem csak csepp a tengerben, annál is kevesebb, amit a vidék felzárkóztatására szánnak. A „célcsoport” tagjai az ötezer fő alatti települések: a 3155 magyar településből 2887 ilyen, vagyis a falvak 91,5 százaléka ide tartozik. Átlagosan valamennyiükre 50 millió forint jutna, amiből akár egy-egy látványos beruházás – mondjuk egy kis óvoda felépítése – kivitelezhető, de ebből a keretből kellene utakat, szolgálati lakásokat építeni, óvodákat, orvosi rendelőket, polgármesteri hivatalokat, járdákat felújítani, sportparkokat, közösségi tereket építeni, temetőket rendbe hozni, falubuszokat üzemeltetni.
Csakhogy ezeknek a fejlesztéseknek jó részére már korábban is lehetett különféle hazai és uniós pályázatokból pénzt szerezni. Mezőszemere honlapján például jelenleg is található egy óvodafejlesztésre elnyert 31, és egy orvosi rendelő felújítására megkapott 53 millió forintos támogatás, amelyet a Területfejlesztési Operatív Program (TOP) keretében nyertek el tavaly, de majdnem mindegyik megyében találtunk hasonlót Tardtól Őrimagyarósdig. Falugondoki buszok eddig is kaptak pénzt az önkormányzatok, a Magyar Falu program mindehhez egy homályos mondatot tesz hozzá, miszerint meg kell vizsgálni a falugondnoki szolgáltatások „országos kibővítésének költségvetési és jogszabályi lehetőségét”.
Azt még az általunk megkérdezett jobboldali kötődésű polgármesterek is elismerték: a Magyar Falu program nem feltétlenül vonz be új forrásokat, de hozzátették, hogy magát az átfogó, hosszú évekre előre vetített fejlesztési elképzeléseket ma még senki sem ismeri, csak reménykednek, hogy lesz ilyen. Mint ahogy az sem világos ma még, hogy milyen pályázati elvek alapján lehet pénzhez jutni a rendszerből. Ellenzéki polgármesterek szerint átfogó program nem is létezik, 2019-ben azért harangoztak be egy 150 milliárdos „falusi” büdzsét, mert ez egy választási év, s így akarnak plusz szavazatokat szerezni.
- Nem látunk mást, csak azt, hogy a kormány az eddig különféle jogcímeken amúgy is kiírt pályázatokat felpántlikázta, és beterelte a Magyar Falu program alá – mondta lapunknak Köteles László, Komlóska polgármestere, aki szerint beszédes, hogy a pazarló módon működő megyei jogú városokat nemrégiben milliárdokkal stafírungozta ki az állam, miközben több száz kis falutól 2019-ben az iparűzési adóhoz köthető, az adóerő-képességet kompenzáló eddigi támogatást is megvonta.
Kötelessel ellentétben más települések vezetői inkább optimisták.
- Nagyon sokat várok a programtól – mondta lapunknak Varga András, a félezer lakosú somogyi zsákfalu, Várda polgármestere, aki prioritásnak nevezte a településéhez vezető egy kilométeres bekötőút felújítását. - A belső útjainkat saját erőből és hitelből felújítottuk az elmúlt években – jegyezte meg Varga András -, de a főútra borzalmas körülmények között lehet csak kijutni. Ráadásul ahhoz hozzá sem nyúlhatunk, mert nem a falué, hanem a Magyar Közúté.
Varga András lapunktól tudta meg, hogy a kormány decemberben már eldöntötte, melyik megyében mely szakaszok kaphatnak új burkolatot. Somogyban nyolc szakasz került be a támogatott projektek közé, s összesen 25 kilométeren aszfaltoznak majd. A várdai bekötőút nincs ezek között, ellenben a szintén a kaposvár-fonyódi úton található Osztopán és Somogyvár örülhet, mert az átvezető utak teljes hosszában megújulnak. Osztopánból származik egyébként Kaposvár fideszes országgyűlési képviselője, Gelencsér Attila, Somogyvár a KDNP-s honatya, Móring József Attila faluja, de ehhez a településhez köthető a megyei közgyűlés elnöke és a somogyi kormánymegbízott is.
A várdai polgármester szerint amúgy igencsak ráfér a fejlesztés a falvakra, hiszen a legtöbb rettenetesen lepattant. - Hosszú idő után a kormány végre rájött, hogy a biztos szavazóinak nagy többsége a falvakban él, vagyis áldoznia kell a vidékre – tette hozzá. – Más kérdés, hogy láttam a pályázati lehetőségeket, s nagyon sok az átfedés az előző évekkel. Mi például önerős pályázattal belekezdtünk a kultúrházunk integrált közösségi szolgálati térré alakításába, erre most száz százalékos támogatással lehet majd ilyenre pályázni. Nekünk hat és fél milliónkba került az önrész, nagyon remélem, sikerül majd visszaszereznünk, mert számunkra ez igencsak komoly összeg. De ugyanígy önrésszel lehetett pályázni eddig orvosi rendelő felújítására vagy a hivatal energia-korszerűsítésére, most viszont teljes támogatással fut majd mindkettő. Varga András szerint fontos lenne az is, hogy olyan települések is pályázhassanak játszótérre, ahol nincs óvoda vagy iskola, ahogyan sportpályára is legyen esélye annak is, ahol nincs sportegyesület. - Ha mégsem, akkor adják vissza a korábbi pályázatok önerőit – mondta –, s akkor saját erőből megépítjük a játszóteret.
Az ország egyik legszegényebb részén, a dél-somogyi, halmozottan hátrányos helyzetű Vízváron is nagyon várják a Modern Falvak Program pályázati lehetőségeit. - Ha olyan hatása lesz, mint a Modern Városok Programnak, komolyan profitálhat belőle a vidék – jegyezte meg Kozma László polgármester. Ők abban bíznak, hogy sikerül korszerűsíteni intézményeiket – a konyhát, az orvosi rendelőt és a művelődési házat -, emellett reménykednek, hogy a program valamiféle gazdasági élénkülést is hoz a Dráva menti falvakba.
- Minden adott a vízi, kerékpáros, bakancsos és vadászturizmushoz – magyarázta Kozma László. – Ha megfelelő szintre sikerülne fejleszteni az infrastruktúrát, sokkal több vendég jönne, amiből egy olyan kis falu, mint Vízvár is profitálhatna: a konyhánk például már most három településre főz, de még nagyobb kapacitást is elbírna, ami nemcsak bevételt, de új munkahelyeket is jelentene.
