Irán és a szankciók: nem lett összeomlás

Publikálás dátuma
2019.01.15. 21:52
Fotó: AFP/Sven Simon
Az Egyesült Államok után az Európai Unió is újabb szankciókat vetett ki, miután az iráni titkosszolgálat ellenzékieket vett célba.
John Bolton amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó utasította a védelmi minisztériumot, hogy dolgozzanak ki terveket Irán megtámadására, miután tavaly szeptemberben az Egyesült Államok bagdadi nagykövetségére állítólag a perzsa állam által támogatott milíciák mértek - egyébként áldozatot nem követelő - csapást - értesült minap a The Wall Street Journal. Az nem derült ki, hogy vajon Donald Trumpot is értesítették-e erről, az viszont igen, hogy a Pentagonban alaposan meglepődtek a kérésen, még ha Bolton jól ismert „héja” is. Hogy a katonai beavatkozás lehetősége is szóba került, annyiban mindenképpen aggasztó, hogy az amerikai elnök eddig sem éppen kiszámíthatóságáról volt híres. Azok után például, hogy tavaly kihátrált a részben elődje, Barack Obama által tető alá hozott úgynevezett iráni „atomalkuból”, majd újra szankciókkal sújtotta Teheránt, villámcsapásként érkezett a bejelentése, hogy kivonul Szíriából, ezüst tálcán nyújtva át az országot a perzsáknak (és oroszoknak). Habár azóta az „azonnali kivonás” retorikáján már finomítottak, a legfrissebb jelentések szerint a felszerelés egy részének elszállítása már meg is kezdődött. Közben kevesebb figyelmet kapott az a hír, hogy az atomalku mellett eddig rendületlenül kiálló Európai Uniónak is meggyűlt a baja a perzsa állammal, és szankciók kivetése mellett döntöttek az iráni titkosszolgálat néhány tagja ellen. A lépést az indokolta, hogy több európai országban is felmerült a gyanú, hogy perzsa ügynökök akcióztak. Dánia például azzal vádolja Teheránt, hogy három, az arab kisebbséghez tartozó emigrált „aktivistát” próbáltak meggyilkoltatni tavaly. Franciaország azt állítja, hogy iráni ellenzékiek Párizs melletti gyűlésén terveztek robbantást, amit végül meghiúsítottak. Hollandiában pedig erős a gyanú, hogy két korábbi, iráni származású, de holland állampolgár meggyilkolásához is köze lehetett a perzsa államnak. Teherán persze mindent tagad, sőt, azzal vádolja a nyugati államokat, hogy szerepük lehetett a tavaly Ahváz városában rendezett katonai parádén elkövetett, 25 életet követelő terrortámadásban. „Nincs olyan számottevő emigráns ellenzéki csoport, amely komoly veszélyt jelentene az államra. Egyszerűen senki nem tud olyan politikai alternatívát felmutatni, amely a hatalmat megijesztené. Disszonáns hangokat legfeljebb az iráni kisebbségi csoportok között lehet találni, őket viszont gyakran Irán geopolitikai ellenfelei mozgatják” - válaszolta lapunk iráni emigráció szerepét firtató kérdésére Sárközy Miklós iranista. A Károli Gáspár Református Egyetem tanára úgy vélte, a legjelentősebb ilyen társaság az amerikaiak és szaúdiak által támogatott, főként emigrációban működő Népi Mudzsahedek Csoportja. „A szervezet a '60-as években jött létre, eleinte amerikai bázisokat támadtak, majd az 1979-es forradalom során a sah ellen küzdöttek, ám nem Ruholláh Homeini embereiként. Olyannyira nem, hogy később a nagygyűlésein is robbantgattak, majd Szaddam Huszein oldalán harcoltak a háborúban” - emlékeztetett a szervezet múltjára. „Ötvözik a marxista, maoista, kommunista ideológiát a síita radikalizmussal, és az erőszaktól sem riadnak vissza. Sokáig az Egyesült Államok is terrorszervezetként tartotta őket nyilván, míg nem rájöttek, hogy inkább Irán ellen is használhatóak. Ám a rendszer megdöntésére ők sem képesek” - folytatta. Sárközy Miklós a hatalmi játszmák példájaként említette még, hogy Angliában is működik egy TV-csatorna, melyet szaúdiak finanszíroznak, de iráni ellenzékiek működtetnek. „Állítólag a hollandiai gyilkosságok mögött is az állt, hogy egy szaúdi hátterű társaság akart Irán-ellenes, ám irániakra támaszkodó médiaközpontot létrehozni” - tette hozzá. Az iranista szakember úgy vélte, attól sem kell tartani, hogy a történtek hatással lennének az Európai Unióra az atomalkut illetően, hiszen „néhány kétes ember elleni szankció még nem fog felborítani egy geopolitikai megállapodást.” A szakember szerint Donald Trump hiába mondta fel az egyezséget, és vezetett be újra szankciókat, nem valósult meg az az „összeomlás teória”, amit remélt. Ezt részben azzal magyarázta, hogy az Egyesült Államok végül puhított, és kivételt adott olyan országoknak, például Indiának, Törökországnak, Dél-Koreának, Japánnak, amelyek szorosan kapcsolódnak gazdaságilag Iránhoz. „A perzsa állam egyszerűen olyan mélyen be van ágyazva Ázsia gazdaságába, hogy sokaknak nem érdeke onnan kivenni” - értékelt. A szakértő emlékeztetett, hogy a tavalyi forrongások után a társadalom összezárt, a gazdaság viszonylag jól muzsikál, a riál stabilizálódott. Végül arra is rámutatott, hogy Irán részben orosz kérésre Szíriában is visszafogta magát, és felelőtlen konfliktusok vállalása - például a Golán-fennsík megközelítése - helyett hosszú távra tervez. 
Szerző
Frissítve: 2019.01.16. 10:21

Leszavazta a brit alsóház a Brexit-megállapodást

Publikálás dátuma
2019.01.15. 21:06

Fotó: EMMANUEL DUNAND / AFP
Theresa May jókora vereséget szenvedett: csak 202-en támogatták az elképzelését, míg 432-en ellene szavaztak. Bizalmatlansági indítvány jöhet a kormányfő ellen.
Ahogy azt várni lehetett, leszavazta a brit parlament alsóháza az Egyesült Királyság európai uniós kilépésének feltételeiről szóló megállapodást kedd este. A képviselők közül 202-en hagyták jóvá a Theresa May által nyélbe ütött egyezséget, és 432-en szavaztak ellene - a BBC szerint ez a valaha volt legnagyobb arányú vereség egy hatalomban lévő brit kormány számára.

Az ellenzéki Munkáspárt vezetője, Jeremy Corbyn a szavazás után azt mondta, a kormány elvesztette a haza bizalmát. Theresa May miniszterelnök úgy fogalmazott, meg kell tudni, hogy a kormány még élvezi-e a parlament támogatását, úgyhogy ha Corbyn benyújt egy bizalmatlansági indítványt, azt már másnap tárgyalni fogják. Ha ő nem tesz így, akkor más pártok is benyújthatnak ilyet, ő pedig tárgyalni fog velük. Erre reagálva a Skót Nemzeti Párt máris közölte, támogatná a May elleni bizalmatlansági indítványt.

A hírre reagált Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke is, aki sajnálattal vette tudomásul az eredményt, és azt sürgette, Nagy-Britannia mielőbb tisztázza, mik most a szándékai a Brexittel kapcsolatban.
A kedd esti érdemi szavazás után új helyzet állt elő a Brexit, az Európai Unióból való brit kiválás folyamatában. A kedd délelőtti kormányülésen Theresa May konzervatív kormányfő azt mondta minisztereinek, hogy "a népet szolgálják”, és hogy ő személy szerint “szenvedélyesen hisz" a 2016-os referendumon kinyilvánított népakarat megvalósításának kötelezettségében. A Sky News idézte a kormányfő hivatalos szóvivőjét, aki a megbeszélés után világossá tette, hogy May “gyors válaszra” készül a voks után, de kabinetjével folytatott megbeszélésén nem érintette a unióból való kiválás március 29-i határidejének meghosszabbítását. A Brexit-válság kapcsán a miniszterelnök kínos diplomáciai galibába bonyolódott. A legnagyobb példányszámú bulvárlap, a The Sun tudomása szerint egy vasárnapi telefonbeszélgetés során Angela Merkel új kompromisszumok ígéretével örvendeztette meg brit hivatali megfelelőjét. A hírt előbb a kancellári hivatal, majd Heiko Maas német külügyminiszter is cáfolta. Utóbbi csak megismételte, amit Jean-Claude Juncker, Donald Tusk és más EU-vezetők gyakorta ismételtek az utóbbi időben: a kialkudott megállapodást nem lehet “lényegesen” megváltoztatni. Újabb tárgyalások elengedhetetlenek, de Maas nem tud a “korábbiaktól eltérő megoldásokról”. Pedig a nap folyamán a Brüsszelbe való visszatérést sürgette az északír Demokratikus Unionista Párt (DUP) vezetője, Arlene Foster is. A koronahű mozgalom tíz képviselője az elfogadhatatlannak tekintett északír megoldás miatt nem volt hajlandó igent mondani a brüsszeli megállapodásra. A párt nem tud azonosulni az olyan rendezéssel, amely esetleg visszaállíthatná a harmincéves konfliktus során oly sok tragédiáért felelős északír-ír határt. Hiába hajtogatta Brüsszel és London is ismételten a szavazás előkészítése során, hogy a kidolgozott formulát soha meg nem valósuló biztosításnak kell tekinteni, északír politikusok szerint az EU vámuniójához tartozás miatt a tartományban az Egyesült Királyság többi részétől eltérő körülmények alakulnának ki. Foster úgy értesült, hogy May meg sem kísérelte rábeszélni Brüsszelt, távolítsa el a rendezési tervet a kilépési szerződésből. A szavazással párhuzamosan az Open Britain szervezet nagygyűlést tartott a Parliament Square-en. Az EU-tagság megőrzését zászlajára tűző kampány egyik vezetője Chuka Umunna felszólította pártját, a Labourt, hogy még a hét vége előtt álljon ki a népszavazás megismétlése mellett. Hivatalos politikája értelmében a párt vezetője, Jeremy Corbyn első lépésben a kormány ellen benyújtott bizalmatlansági indítvánnyal előrehozott parlamenti választ próbál kicsikarni. Kérdés ugyanakkor, hogy ha a konzervatív frakció 317 aktív tagjának a jelentős része hátat is fordít a kormányfőnek, amikor saját parlamenti jövője, megélhetése forog kockán, ugyanezek a tory képviselők támogatják-e majd a Munkáspártot. A DUP viszont már korábban jelezte, hogy ebben az esetben a kormány mellé áll. A 2011-ben elfogadott törvény értelmében, mely pontosan öt évben írja elő a két választás közötti időt, Theresa May csak kétharmados többséggel oszlathatja fel a Házat. A The Daily Telegraph szerint egyébként a Downing Street 10. még egy újabb voksolást is előnyben részesít a megismételt népszavazással szemben. A referendum ismételt alkalmazásától az egyszerű emberek is aggódnak, attól tartva, hogy a “távozók” 52-48 százalékarányú “sikerének” a megfordítása válságba sodorja a szigetországot. Az alsóházi hangulat röviddel a szavazás előtt is kifejezetten ellenséges volt a brüsszeli egyezménnyel szemben. Pedig Theresa May még a kormány egyik legmeggyőzőbb szónokát, Geoffrey Coxot is bevetette a késő délutánig tartó vitában. A legfőbb ügyész “precíznek, kiszámíthatónak és törvényesnek” nevezte az unió elhagyását szabályozó alkut, melynek a visszautasítása az egyes állampolgárok és vállalkozások “lába alól kihúzza a szőnyeget”, és ezernyi megoldhatatlan jogi kérdést vet fel. Geoffrey Cox szerint az “emberek életével játszanak” azok a törvényhozók, akik nem szavazzák meg a dokumentumot.
Frissítve: 2019.01.15. 21:14

Fegyveres mészárlás Nairobi egyik luxushotelében, legalább négy halott

Publikálás dátuma
2019.01.15. 21:06
Civilek menekülnek katonai fedezet mellett a nairobi DusitD2 hotel közeléből, ahol 2019. január 15-én terrortámadást hajtott vég
Fotó: Kabir Dhanji / AFP
Terroristák támadtak egy kenyai szálloda lakóira, az összehangolt támadásban több embert agyonlőttek és megsebesítettek.
Parkolóban robbant fel három autó, majd öngyilkos merénylő robbantott kedden Nairobi egyik luxusszállodájában, a helyi DusitD2-ben – a két detonáció csak a terrortámadás első felvonását jelentette, utána fegyveresek kezdtek mészárlásba a hétemeletes épület több szintjén.
CNN legkevesebb négy halottról és több sebesültről tud, de halálos áldozatok száma még emelkedhet – sok sérültre utalhat az is, hogy a helyi kórházak azonnali véradást kértek a lakosságtól. A kenyai biztonsági erők kommandósokat és páncélozott járműveket küldtek a helyszínre, a terroristákkal folytatott összecsapások során pedig a hét emeletből hatot ellenőrzésük alá tudtak vonni, de a művelet  jelenleg is tart. A helyszínen készült felvételeken látható, ahogy katonák, kommandósok menekítenek ki sérülteket, illetve civileket a hotel közeléből.
A támadást az al-Shabaab szomáliai dzsihadista terrorszervezet vállalta magára; a jelek szerint egy korábbi, véres tömegmészárlásuk évfordulójára időzítették a merényletét, ugyanis három évvel ezelőtt ezen a napon rohamozták meg az El Adde kenyai katonai bázist, ahol több mint 140 katonát öltek meg.
Szerző