Zellert találtak a „zellert nem tartalmazó” termékekben

Publikálás dátuma
2019.01.15. 12:45

Fotó: Shutterstock
A nagykereskedő az érintett termékek visszahívását kezdeményezte.
Zellert találtak a „zellert nem tartalmazó” felirattal ellátott dennree leveskocka és szárított zöldségkeverék termékekben – közölte honlapján a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih). Az osztrák gyártású termékekből több mint tíz uniós országba, köztük hazánkba is érkezett. A német nagykereskedő (dennree Naturkost GmbH) termékvisszahívást kezdeményezett. A visszahívás minőség-megőrzési időtől, valamint tételazonosíttól függetlenül az alábbi termékek mindegyikére vonatkozik: 
  • dennree Gemüsebrühe – hefefrei – 130 gr. (dennree Levespor üvegben, élesztőmentes 130 g),
  • dennree Gemüsebrühe Nachfüller – hefefrei – 250 gr. (dennree Levespor utántöltőben, élesztőmentes 250 g),
  • dennree Gemüsebrühe Nachfüller – mit Bio – Hefe – 250 gr. (dennree Levespor utántöltőben, bio élesztővel 250 g),
  • dennree Gemüsebrühwürfel – hefefrei – 60 gr. (dennree leveskocka, élesztőmentes 60 g),
  • dennree Gemüsebrühwürfel – mit Bio-Hefe – 66 gr. (dennree leveskocka, bio élesztővel 60 g).
A Nébih arra hívta fel a lakosság figyelmét, hogy a termék a zellerre érzékeny fogyasztóknál allergiás reakciókat válthat ki, ezért esetükben kerülendő a fogyasztása.

Az allergének

Allergénnek nevezünk minden olyan anyagot, amely a szervezetünkben túlérzékenységi, azaz allergiás reakciót válthat ki. Az allergiás reakció az immunrendszer nem megfelelő válasza, mely során szervezetünkre egyébként veszélyt nem jelentő anyag ellen ellenanyagot termel. Az Európai Unióban jogszabály írja élő, hogy az élelmiszerek címkéjén fel kell tüntetni a leggyakrabban allergiát vagy intoleranciát okozó összetevőket, így a zellert is.

Szerző

Helsinki Bizottság: a képviselők jogosan fotózták le az őket bántalmazó MTVA-s biztonsági őröket

Publikálás dátuma
2019.01.15. 12:07
Hadházy Ákos az MTVA Kunigunda utcai székházánál
Fotó: Molnár Ádám
Abszurdnak minősítette a Magyar Helsinki Bizottság Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos véleményét, mely szerint személyes adattal történő visszaélést valósíthattak meg azok az ellenzéki képviselők, akik az MTVA-székházból a telefonjukkal interneten közvetítették az eseményeket.
A Helsinki Bizottság úgy látja, hogy ma már „kétségbevonhatatlanul jogszerű” a rendőrökről készült felvételek nyilvánosságra hozatala akkor is, ha az érintettek nem egyeztek bele. Az erről rendelkező alkotmánybírósági határozat csak annyit köt ki, hogy a képmás az adott eseménnyel legyen összefüggésben, a nyilvánosságra hozatal nem öncélú, vagyis közérdeklődésre számot tartó tájékoztatásnak, közügyet érintő képi tudósításnak minősül. A Helsinki Bizottság szerint a közmédia épületében intézkedő fegyveres biztonsági őr ebből a szempontból jogilag azonos helyzetben van a rendőrrel, mivel mindketten törvényben szabályozott közfeladatot látnak el, valamint egyes intézkedési jogosítványaik is azonosak.
Hasonlóan úgy véli a jogvédő szervezet, hogy az országgyűlési képviselőnek is hasonló a szerepe mint az újságírónak, azaz a közhatalmat ellenőrzi és a nyilvánosságot tájékoztatja. Vagyis: nem lehet kétséges, hogy az országgyűlési képviselők felvehetik és közvetíthetik azt, amit egy közintézmény falai között a közfeladatot ellátó őrök tesznek, különösen, ha az őrök velük szemben erőszakot is alkalmaznak. A Helsinki Bizottság emlékeztet rá: a büntető törvénykönyv szerint a jogtalan támadás áldozata nem büntethető az általa elkövetett cselekményért, ha az a jogtalan támadás elhárításához szükséges, így a megtámadott akár sérülést is okozhat támadójának. Ehhez képest szerintük abszurdnak tűnik azt mondani, hogy a támadót nem lehet felvenni, mert azzal a támadó képmáshoz való joga sérül. Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos hétfőn közzé tett állásfoglalásában úgy fogalmazott, az ellenzéki képviselők székházból történő internetes közvetítései miatt a visszaélés személyes adattal bűncselekmény merülhet fel, ami a jogellenes adatkezelésnek egy büntetőjogi aspektusa.

Közel 180 millióból utaztatja munkatársait az MTVA

Meghosszabbította a fideszesített közmédia ernyőszervezete cége, az MTVA a 2016-ban a dolgozók utaztatására kötött, nettó 140 milliós keretszerződés felhasználhatóságát – derül ki az európai közbeszerzési portálról. Így az MTVA még 2016-ban írt ki a munkatársai külföldi utaztatására tendert, amit a Weco-Travel Kft. nyert el. Az akkor 24 hónapra kötött szerződés alapján a cég a keretösszeg erejéig vállalta az MTVA-sok Európán belül, illetve esetenként Európán kívüli utazásait, illetve az utazással kapcsolatos ügyintézést. A tenderkiírásból kiderül: az MTVA a két év alatt nem használta fel a keretet, az eredeti szerződés pedig lehetőséget adott arra, hogy így két alkalommal három-három hónappal meghosszabbítsa a szerződést.  

A jó lábát műtötték meg a combnyaktörés miatt kórházba került férfinak

Publikálás dátuma
2019.01.15. 11:56
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
Egy igazságügyi orvosszakértő szerint a férfi maradandó károsodást szenvedett, mivel a bal lába rövidült, csípőmozgása korlátozott és két év után is fájdalmai vannak.
Két éve súlyos balesetet szenvedett egy negyvenes éveiben járó férfi. A combnyaktörését azonnal megműtötték a ceglédi kórházban, csak éppen nem azon a lábán, amelyen kellett volna. Két hónappal később vették észre a hibát, akkor újra megműtötték, ezúttal már a jó oldalon – írja az Index. A cikk szerint a baleset éjszaka történt, tizenkét órával később pedig sürgősséggel meg is műtötték a férfit. Baloldali kulcscsonttörését és jobboldali combnyaktörését csavarokkal rögzítették – derül ki a leleteiből és abból az igazságügyi orvosszakértői véleményből, amit 2017 novemberében készíttetett, amikor eldöntötte, hogy ügyvédhez fordul. A portál szerint a szakértő megállapította, hogy
bár a jobboldali combnyakat műtötték és csavarozták össze a műtét során, valójában a baloldali combnyak tört el.

A műtét után szűk egy héttel hazaengedték, otthon lábadozott, gyógytornász kezelte. Azt mondta, a két hét elteltével esedékes varratszedésen, majd a következő kontrollon is jelezte kezelőorvosának, hogy komoly fájdalmai vannak a bal csípőjénél. Újabb röntgent akkor még nem készítettek a baloldalról, csak májusban, amikor harmadszorra, akkor már elviselhetetlen baloldali fájdalmakkal jelentkezett a kórházban. Ekkor, 72 nappal a műtét után tavaly május 9-én dátumozott ambuláns lapon szerepel is, hogy
„a baloldali primeren elszenvedett combnyaktörés rögzítés nélkül maradt. A rögzítetlen törés műtéti rögzítése szükséges”.

2017 májusban újra megműtötték, ezúttal a baloldali, addigra már 72 napig ellátatlan, eredeti combnyaktörését.
„A második műtétnél már annyira bizalmatlan voltam, hogy kértem, ne altassanak el, hogy figyelni tudjam, melyik oldalamat vágják fel”

– tette hozzá a férfi.

A cikk szerint az igazságügyi orvosszakértő traumatológus szakvéleményében felhasználta a kórházban készült röntgenfelvételeket, a kórházi ambuláns kezelőlapokat és zárójelentéseket, valamint megvizsgálta a férfit. Szerinte egyértelműen megállapítható, hogy orvosi gondatlanság és szakmai mulasztás történt, továbbá az is, hogy a férfi maradandó károsodást szenvedett, mivel a bal lába rövidült, csípőmozgása korlátozott és két év után is fájdalmai vannak az ellátatlan csonttörés miatt. Az Index azt írja, a kórházi leletek ezen a ponton a szakértői véleménynek ellentmondanak, mert ezek úgy fogalmaznak, mintha a jobboldali combnyak is eltört volna a balesetben. Legalábbis a leletekben az orvos következetesen úgy fogalmaz, hogy a baleset másnapján csavarozással rögzítették a férfi jobboldali combnyaktörését. A szakértő szerint viszont ott egyáltalán nem is volt törés. A férfi a portálnak azt mondta: szeretett volna peren kívül megegyezni a kórházzal, és saját magának hétmillió, feleségének pedig kétmillió forint kártérítési összeget kért a hiba miatt. Szavai szerint a kárigényére egy évig nem válaszolt érdemben a kórház, pedig még ügyvédi felszólítást is küldtek nekik. Az Index azt írja, hogy – habár egy évig nem reagáltak érdemben – az újságírói megkeresés után a kórház azonnal lépett: hétfőn behívták a férfit a kórházba, és az egyéves csend után váratlanul megállapodtak vele arról, hogy kártérítést fizetnek neki.
Szerző
Témák
műtét kórház
Frissítve: 2019.01.15. 12:07