Soha nem látott támogatása van a külhoni magyarságnak – szögezte le Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes 2016 júniusában. A Kossuth rádióban elhangzott interjúban kifejtette: a külhoni magyarság támogatása 2010-hez képest megtízszereződött, a gazdaságit is ideszámolva meghússzorozódott.
Ezt aztán rendre hangsúlyozták a nemzetpolitika más vezetői is. Potápi Árpád nemzetpolitikai államtitkár az Országgyűlés szakbizottsága előtt arról beszélt, hogy míg 2009-ben a költségvetés 9,1 milliárd forintot biztosított nemzetpolitikai célokra, addig a 2016-os már 11,8 milliárd forintot hagyott jóvá a Bethlen Gábor Alap számára, ez az összeg pedig az év végére 63 milliárdra nőtt.
Két éve újabb látványos adakozás kezdődött, 2017 és 2018-ban, az év utolsó napjaiban az Orbán-kormány valóban soha nem látott mértékű rendkívüli határon túli támogatásokról döntött. A 2017. december 27-i kormányhatározat több mint 30 milliárd forint támogatást irányzott elő erdélyi magyar szervezeteknek. A legnagyobb összeget, 26,78 milliárd forintot az Erdélyi Magyar Református Egyházkerület kapta „programjainak, célkitűzéseinek, ingatlan beruházásainak, eszközbeszerzéseinek, működésének támogatása” jogcímen.
A kiemelt támogatások címzettjei elsősorban – és nem csak Erdélyben, hanem minden külhoni területen - a történelmi egyházak és a sportlétesítmények, amelyek zömében 2010 után, az Orbán-kormányok beruházásaként, illetve hathatós anyagi támogatásával jöttek létre. Ekkor Erdélybe sportcélokra 3,625 milliárdot irányoztak elő, ebből 1,5 milliárd volt labdarúgástámogatás. A legnagyobb meglepetést mégis az az 1,45 milliárd forintos támogatás okozta, amelyet a magyarországi Mandiner mintájára, 2014-ben ugyancsak budapesti anyagi támogatásból létrehozott, piacvezetőnek nem nevezhető kolozsvári székhelyű portál, a foter.ro kapott, úgy, hogy annak főszerkesztője gyakorlatilag a sajtóból értesült a támogatásról. A hirtelen támadt médiaérdeklődésre csak annyit tudott mondani, hogy az összeget nem a portál, hanem az azt működtető Erdélyi Médiatér Egyesület kapta, a támogatás részleteivel, az egyesület terveivel és a kapott összeg felhasználási módjával pedig nincs tisztában.
Jutott a focira, az egyházaknak és az RMDSZ-nek
A múlt év végén, karácsony előtt újra megnyílt a budapesti pénzcsap, a december 23-i kormányhatározat szerint az erdélyi, felvidéki, kárpátaljai és vajdasági szervezetek összességében 32,8 milliárd karácsonyi támogatást kaptak. Romániából az erdélyi egyházak, a Sapientia és az Iskola Alapítvány, illetve a székelyföldi fociklubok jutottak jelentős forrásokhoz. Ezúttal sem panaszkodhattak az egyházak, de a székelyföldi – sepsiszentgyörgyi és csíkszeredai - foci immár 4,170 milliárdhoz jutott. Az első Orbán-kormány által létrehozott és a magyar állam által finanszírozott Sapientia Egyetemet működtető alapítvány mintegy 10 milliárd forint rendkívüli, fejlesztési célú támogatáshoz jutott hozzá.
Az előző év végén rendkívüli médiatámogatás nem érkezett Erdélybe, a kedvezményezettek listáján viszont feltűnt az Iskola Alapítvány 680 millió forinttal, amelyet ingatlanvásárlásra, oktatási és kulturális célú ingatlanfejlesztésekre használhat. Az Iskola Alapítvány 2018-as kiemelt támogatása új jelenség, az RMDSZ és a Fidesz, illetve az Orbán-kormány közötti egykori feszültségek végleges feloldását, a bizalom visszaállítását jelzi. Amint az Erdélyi Átlátszó hétfői írásában megjegyzi, ez a támogatás azért hírértékű, mert ez az első alkalom, amikor egy RMDSZ által alapított alapítvány nagy összegű támogatást kap a harmadik, illetve negyedik Orbán-kormánytól.
Az RMDSZ máris közleményben jelezte, az Iskola Alapítvány a magyar kormány által a 2018-ban megítélt 4,082 milliárd forint, azaz megközelítőleg 6 millió euró értékű támogatást kulturális-oktatási központok létrehozására fordítja Kolozsváron és Nagyváradon. A támogatás mértéke annak függvényében válik értékelhetővé, ha hozzátesszük, hogy az RMDSZ a román kormánytól oktatási-művelődési célokra évi 5 millió euró támogatást kap.
Az oktatási és kulturális beruházásokat senki sem kifogásolja, ám a nagylelkű budapesti adakozás kapcsán – amelynek összességében pozitív a fogadtatása - Erdélyben is egyre több a kérdés. Igaz, a beszűkült médialehetőségek közepette ez hovatovább csak a közösségi médiafelületekre korlátozódik. Az erdélyi magyar médiát ugyanis vagy magyarországi kormányközeli cégek vásárolták fel vagy épp a támogatások révén tartja kontroll alatt a budapesti kormányzat.
A kolozsvári portálnak 2017 végén megítélt 1,45 milliárdos támogatás felhasználásából például egyelőre csak annyi látszik, hogy felvásárolták a székelyföldi médiumok nagy részét és az „Egységes Székelyföld, egységes székely sajtó” címszó alatt sorra számolták fel a kisebb lapokat, beolvasztva őket a központi lapként kiemelt Székelyhonba.
A háttérben felsejlik Mészáros Lőrinc alakja
A kedélyeket elsősorban a sport-, kiemelten a focitámogatások borzolják Erdélyben is. Ki dönt arról, hogy mire érkezik és mire nem „anyaországi támogatás”? Ki gondolja úgy, hogy a nemzeti identitás megőrzésének záloga a labdarúgás, netalán a hoki? Miért nincs átlátható elszámolási rendszer, miért sikkad el e közpénzek felhasználásának számonkérése? A rendszerváltás óta minden magyar kormány nyújtott határon túli támogatásokat, elsősorban oktatási, kulturális célokra, de magukat a célokat az érintett közösség civil és politikai képviselőinek bevonásával, nyilvánosan határozták meg. Így működött ez az Illyés Alapítvány, majd a Szülőföld Alap idején is, a 2010-es kormányváltás idején pedig létezett egy bárki számára elérhető nyilvántartó rendszer, amelyben nyomon követhető volt minden külhoni támogatás, valamint annak felhasználása. Ma azonban nemcsak a célmeghatározás, hanem a felhasználás is - finoman fogalmazva - „ködös”. Ebben a ködben pedig a székelyföldi labdarúgás felvirágoztatására szánt összegekkel együtt sejlik fel a Puskás Akadémia és Mészáros Lőrinc alakja.
Az Erdélyi Átlátszó tavaly közölt egy összefoglalót ebben a témában Ábel a gyepen címmel, amelyből az is kiderül, hogy az immár román élvonalbeli sepsiszentgyörgyi futballklub, a Sepsi OSK SA-nak 2017-től már csupán kisebbségi tulajdonosa az azt felfuttató Sepsi OSK sportegyesület, a részvények 51 százalékát a Hodut Rom SRL, a Hódmezővásárhelyi Útépítő Kft. romániai leányvállalata birtokolja. A magyar vállalat tulajdonosa pedig Varga Károly, Mészáros Lőrincnek a volt üzlettársa.
A magyarországi támogatásokat évtizedeken át viszonylag békésen szemlélő román média érdekes módon a futballtámogatásokra kapta fel a fejét, ellenzéki politikusok kivizsgálást kezdtek követelni. Az erdélyi magyar nyilvánosság perifériára szorult része eközben egyre elkeseredettebben hangoztatja: ingyenpénz nincs, a nagylelkű támogatásokért igencsak nagy árat fizet az erdélyi magyarság. A megosztottság elmélyítése, a sajtószabadság és a politikai vélemények pluralitásának felszámolása mellett máris megjelent az RMDSZ diskurzusában, ha nem is kimondottan az EU-ellenesség, de a szkepticizmus mindenképpen, illetve az a Budapesten már untig ismételt álláspont, miszerint az Európai Unió rossz irányba halad. A romániai magyarság számára azonban az Európai Unión kívül csak a Budapest és Bukarest által egyaránt támogatott „erős nemzetállamok Európája” marad, amelynek román változata ellen megalakulása óta küzd az RMDSZ.
