Igazolták: létezik Facebook-függőség

Publikálás dátuma
2019.01.16. 12:12

Fotó: Pixabay
Egy kutatás szerint a túlzott Facebook-használók rosszabb értékalapú döntést hoznak, mint a közösségi oldalt egészségesebb mértékben használó társaik. A kutatók szerint a jelek arra mutatnak, hogy érdemes lenne többet foglalkozni a közösségi oldalak függőséget okozó hatásával.
Mint megírtuk, a szakértők számára nem újdonság, hogy vannak, akik "kütyüfüggőkké" válnak: folyton ellenőrizniük „kell”, mi történt a közösségi oldalakon vagy akár meg is osztják minden lépésüket. A Michigan State University kutatói tudományos publikációt készítettek a közösségi oldalak túlzott használatának negatív hatásairól. Mint a Statista 2018-as adatait idézve leírták, naponta 2,6 milliárd ember használja világszerte a közösségi oldalakat. Ezeket a platformokat persze úgy is készítik, hogy a felhasználók rendszeresen látogassák és minél több időt töltsenek ott. Egy 2016-os adat szerint egy felhasználó naponta átlagosan 50 percet töltött el a Facebookon. Az oldal a "közösségi jutalmazás" (social reward) módszerével éri el, hogy a látogatók újra és újra visszatérjenek. A megerősítés azonban néhány felhasználóra jobban hat és túlzott közösségi oldalhasználatot eredményez. Náluk fordul elő, hogy aggodalmat éreznek, ha nem használhatják az oldalt, és jobban lesznek, amikor újra elérhetik azt. Konfliktusba is kerülhetnek másokkal, amikor szóvá teszik az aktivitásukat, illetve megvonási tünetek is előfordulhatnak. 
Mivel a közösségi oldalaktól való függőség nem került be az Amerikai Pszichológiai Társaság mentális rendellenességeket tartalmazó ötödik kiadásába, a Michigan Egyetem kutatói arra igyekeztek rámutatni, hogy a közösségi oldalakat mértéktelenül használóknál felmerül a függőség egyik egyértelmű jele, az értékalapú döntéshozatal nehézsége is, akárcsak más mentális függőségi betegségek, mint például a szerencsejáték-, alkohol-, nikotin- vagy kábítószer-függők esetében. A kutatók megállapították, hogy a túlzott használat és az életkor, valamint a nem között nincs összefüggés. Azonban sikerült bizonyítani, hogy a közösségi oldal csábításának kevésbé ellenálló felhasználók rosszabb értékalapú döntéseket hoznak, így a függőség egyik fontos tünetét produkálják. Az öt blokkra osztott feladatban a résztvevők az első négy blokkban még jó döntéseket hoztak, de az ötödik részt már elrontották a rizikósabb kockázatvállalás miatt - számolt be a HWSW az eredményekről.
A kutatók a döntéshozók, a terapeuták és a technológiai vezetők figyelmét szeretnék felhívni, hogy komolyabban vegyék a közösségi oldalakkal járó függőségi problémákat. Azonban a jelenleginél még sokkal több kutatás lenne szükséges, mivel a Facebookon kívül meg kellene vizsgálni más közösségi oldalak hatását is, továbbá érdemes lenne az önbevallásos teszt helyett megfigyelést végezni a túlzott használat megállapítására.
Szerző

Ismeretlen Klimt-domborművet találhattak egy budapesti lakásban

Publikálás dátuma
2019.01.16. 09:12

Fotó: AFP/Austrian National Library
Feltehetően egy eddig ismeretlen, Gustav Klimt által készített domborművet találtak Budapesten, az Ehrbar osztrák zongorakészítő magyarországi képviseletének dísztábláját a Magyar Belsőépítész Egyesület keddi közgyűlésén mutatták be.
 A magántulajdonban lévő reliefet Selmeczi György belsőépítész, látványtervező fedezte fel másfél évvel ezelőtt egy nagykörúti lakásban, amely korábban zongoraszalonként működött. A kép száz éve ugyanazon a falon lógott - hangsúlyozta Selmeczi György az egyesület keddi közgyűlésén. 
A kutatását a domborművön olvasható cím alapján indította el. A arannyal, szabadkézzel festett gipsz dombormű keletkezési éve 1890 és 1892 közé tehető. Vizsgálódása alapján az alkotás tervezője, a domborművön látható Apolló-relief alkotója és megrajzolója Gustav Klimt (1862-1918) volt. A plasztikát Gustav Klimt fiatalabb testvére, Georg, esetleg másik öccse, az 1892-ben elhunyt Ernst készíthette el, feltehetően Gustav közreműködésével. 
Feltételezése szerint a dombormű a 19. századi osztrák Ehrbar zongoragyár magyarországi képviseletének megrendelésére készült az 1896-os millenniumi ünnepségekre. Mint elmondta, a sík, dísztelen felületek és a tipográfia jellegzetességei tanúskodnak arról, hogy korai szecessziós műről van szó. Felhívta a figyelmet arra, hogy a rendkívül magas művészi értéket hordozó relief is gipszből készült, mint Klimt egy későbbi alkotása, a Beethoven-fríz, valamint az Ehrbar-relief elkészítésénél is aranyat használt, amely meghatározta Klimt későbbi alkotói korszakát.
A kompozíciós hasonlóságokon túl sikerült rátalálni néhány díszítő motívumra is Gustav Klimt munkásságában, amelyeket jellemzően ő használt és a reliefen is szerepelnek: ilyenek többek között a hullámvonal, a babérfüzér és a domborművön látható líra.
A relief előkerülése és kutatása árnyalja a Gustav Klimtről alkotott képet, a mű új kutatási irányokat nyithat meg az előkerült adatok alapján - tette hozzá a belsőépítész.
Szerző
Témák
Gustav Klimt

Halott csillag árult el egy fekete lyukat

Publikálás dátuma
2019.01.15. 16:16

Fotó: NASA / CXC / M. Weiss
Egy, úgynevezett árapály-katasztrófa következtében kettészakított csillag adatait felhasználva mérték meg egy fekete lyuk forgási sebességét.
A fekete lyuk egyik legmeghatározóbb tulajdonságát, a forgási sebességét a körülötte keringő forró gázanyag röntgenspektruma alapján tudják megbecsülni. Ez azonban nem egyszerű, eddig csak 30 szupernehéz fekete lyuknál sikerült. Dheeraj Pasham (MIT) és munkatársai a Science tudományos folyóiratban tették közzé, hogy ezúttal egy új módszerrel tudták megmérni egy újabb szupernehéz fekete lyuk forgási sebességét – írta a Csillagászat.hu.
A kutatók egy csillag erőszakos halálát használták fel a számításokhoz. Az úgynevezett árapály-katasztrófa során a csillagot egy szupernehéz fekete lyuk szakítja ketté. Az egyik fele szétrepül, a többit elnyeli a fekete lyuk. A csillagászok szerint a galaxisok központi fekete lyukai tíz-százezer évente produkálnak ilyet, ami a jelenlegi észlelési lehetőségekkel évente több tíz hasonló, megfigyelhető eseményt jelent.
Amikor a kutatók átnézték a NASA Chandra és Swift űrteleszkópja, valamint az Európai Űrügynökség XMM-Newton űrtávcsöve archív adatait, egy fényes, 131 másodpercenként ismétlődő periodikus jelet fedeztek fel. A jel meglepően hosszú ideig, legalább 450 napon át jelentkezett, ami Pasham szerint „igazán bizarr”. A kutató szerint az, hogy a jel több mint egy évig kitart, arra utal, hogy a fekete lyuk körül keringő anyagtól származik. 
A fekete lyuk becsült tömegének alapján kiszámították, hogy milyen szűk lehet ez a pálya. A becslések szerint a fekete lyuk forgási sebessége legalább a lehetséges maximum 70 százaléka, vagyis a kerületi sebesség a fénysebesség 50 százaléka. Ez az érték egybeesik a többi szupernehéz fekete lyuk korábban megmért forgási sebességével. 
A kutatásban elemzett, második megfigyelt, periodikus fényesedést mutató árapály-katasztrófát 2014 novemberében fedezték fel. Az első a felfedezése után csak néhány hétig tartott ki. Jon Miller, a tanulmány társszerzője szerint a 2031-ben útnak induló európai Athena röntgentávcső segítségével még többet lehet megtudni ezekről a jelenségekről.
Szerző
Frissítve: 2019.01.15. 17:36