100 fős gundeles kormányülést, 400 fős miniszterelnöki díszvacsorát leplezett le a Gundel menzás pályázata

Publikálás dátuma
2019.01.16. 12:58

Fotó: Kertész Gábor
Egyedül a Gundel nyújtott be pályázatot a várbeli menza üzemeltetésére, melyben Orbán Viktor protokollfőnökének ajánlása is szerepelt.
A Gundelen kívül egyetlen más cég sem látott fantáziát a kormányzati menzában: a tavaly októberben közzétett pályázaton egyedül a Gundel indult, amely így verseny nélkül nyerte el a lehetőséget tíz évre – derült ki a hvg.hu birtokába került pályázati dokumentációból. A lap közérdekű adatigényléssel fordult az - időközben a Várkapitányság Integrált Területfejlesztési Központba olvadt - Várgondnoksághoz, hogy megszerezze a tender anyagait.
130 oldalas pályázatot nyújtott be a Gundel. Ebben - a puritánságot hangsúlyozó Miniszterelnökség narratívájával szemben - az étterem egyáltalán nem a menzás múltjával büszkélkedett. Ép ellenkezőleg: táblázat sorolja a legnagyobb presztízsű vendégekkel zajló eseményeiket, így a II. Erzsébet angol királynő tiszteletére adott 1993-as díszebédet, a spanyol királyi pár 2007-es látogatását és több Habsburg-esküvőt. Egy külön részben a világhírű vendégek egyes vendégkönyvi bejegyzései következnek, szó szerint idézve vagy bemásolva a sokszor kézírásos dicséreteket.
A korábbi legnevesebb projekteket összefoglaló táblázatból az az eddig nem ismert tény is kiderül, hogy a korábbi Orbán-kormányoknak is volt lehetősége tesztelni a kosztot:
2010-ben, majd 2018-ban is 100 fős „alakuló kormányülés” rendezvényt tartottak a Gundelben.

Mikor az étterem azt részletezte, hogyan "kápráztattak el delegációkat, bálozó vagy ünneplő közönséget” külső helyszíneken, ismét kitért egy fideszes rendezvényre: „Miniszterelnöki díszvacsora és Széchenyi-díj-átadás” a Vigadóban 2015-2016-ban, 400 fő részvételével.
Az elismerések között mások mellett Tarlós István főpolgármester értékelését is csatolták, továbbá egy korábbi helyettes államtitkárét, illetve Orbán protokollfőnökének ajánlását is, aki - közvetlenül a pályázat novemberi beadása előtt - megköszöni "a Kormány részére az elmúlt években nyújtott szolgáltatást, amellyel minden alkalommal elégedettek voltunk".
Szerző

Ujhelyi: Saját fegyverét fordítottuk az Echo TV riportere ellen

Publikálás dátuma
2019.01.16. 12:48

Fotó: Genevieve Engel / Európai Parlament
Telefonon magyarázta az Echo TV riportere az EP-képviselőnek a menzás fotózást.
„Saját fegyverét fordítottuk a Mészáros Lőrinc tulajdonában álló Echo TV riportere ellen”

– közölte Ujhelyi István a Facebook-oldalán.

Az MSZP EP-képviselője egy videót tett közzé arról, ahogy telefonon beszél Bohár Dániellel, a csatorna riporterével azzal kapcsolatban, hogy fényképeket készítettek róla az Országgyűlés Képviselői Irodaházának menzáján a tudta nélkül.
„Nem gondoltam volna, hogy ez arról szól, hogy utána a TV2-től az Echoig, a Faktortól a Ripostig mindenhol arról legyen szó, hogy Ujhelyi lebukott. Miben buktam le?”

– tette fel a kérdést.

Hozzátette: nem hiszi, hogy az utóbbi időben hallott valaki olyat, hogy kitért volna valamikor a menza-sztorira, ami szerinte „gumicsont”, amely sokkal fajsúlyosabb kérdésekről tereli el a figyelmet. A riporter egyebek mellett azzal védekezett, hogy a menzás témát nem ők kezdték, hanem az ellenzék.    Ujhelyi azt is közölte, hogy bejelentést tesz a háznál, hogy jelezzék az Echo TV stábjának: elfogathatatlan az ilyen magatartás. Itt a beszélgetés: 
Ujhelyi a közösségi oldalon közzétett bejegyzésben kiemelte: „miközben tehát Kövér László házelnök a parlamentből, Orbán Viktor pedig a kormányinfókról tiltja ki a Fidesz politikájával szemben kritikus – de legalábbis kérdezni merészelő – orgánumokat, addig a közpénzből kitartott lakájmédia sunyin fotózgat a menzán. Ahol egyébként utána kedélyesen falatoznak”. Az EP-képviselő azt írta: a beszélgetés során „a propagandista előbb tagadja, majd megzavarodva beismeri a sunyi képkészítést. Sőt, önleleplező módon egyenesen nem is újságíróként, hanem már a kormányoldal képviselőjeként beszél, amikor többes szám egyes személyben védekezik. Tanulságos. Ennyit az újságírói szakmát megbecstelenítő, közpénzből eltartott pártpropagandisták működéséről”.
Szerző

Bíróságra viszi a fideszes médiaholding ügyét a TASZ és a Szabad Pécs

Publikálás dátuma
2019.01.16. 12:13
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Megtámadták a Gazdasági- és Versenyhivatal döntését, amely szerint a 476 médiumot tömörítő óriás létrejöttének nincs akadálya.
"Jogsértőnek tartjuk a kormány által rendelet útján nemzetstratégiai jelentőségű szervezetnek nyilvánított Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) megalakulásával, s az azzal járó elképesztő mértékű média-összefonódással kapcsolatban a Gazdasági- és Versenyhivatal (GVH) által kiadott hatósági bizonyítványt" - olvasható a Szabad Pécs szerdán megjelent cikkében. Mint ebből kiderül:
a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) segítségével a Szabad Pécs kiadója a KESMA-ügyben kiadott hatósági bizonyítvány bírósági felülvizsgálatát kezdeményezte a Fővárosi Törvényszéken.

A gigászi médiaholding 476 médiumot kebelezett be novemberi létrejöttekor. A GVH a KESMA megalakulását a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény alapján, összefonódás-bejelentés miatt kezdte el vizsgálni. Ám miután a kormány nemzetstratégiai jelentőségűnek minősítette az összefonódást, a GVH már másnap véget vetett a saját eljárásának: kiadott egy hatósági bizonyítványt arról, hogy a világon semmi akadálya sincs a fideszes médiagólem létrejöttének.
A TASZ külső, versenyjogi szakértők érveit saját alkotmányjogi és emberi jogi érvekkel kiegészítve készül az eljárásra. Mint a jogvédőkegy képviselője nyilatkozta a Szabad Pécsnek, a GVH iratait böngészve azt látták, még a versenyhivatal emberei is problémásnak találták az összefonódást, és javaslatot tettek a GVH eljárásának a folytatására. Ezzel az egyik versenytanács is egyetértett.
A KESMA létrejötte miatt korábban a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) az Alkotmánybírósághoz fordult, annak kimondását kérve, hogy a gigantikus fideszes pártmédia-holding létrehozása nem közérdek, és nem írhatja felül a szabad tájékozódás illetve tájékoztatás alkotmányos garanciáit. Véleményük szerint törvények betartása mellett sem a GVH, sem a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) nem engedhette volna annak létrejöttét.
Szerző