Számítógéppel modellezték, hogy érhető el a párizsi klímacél

Publikálás dátuma
2019.01.17 10:10
Illusztráció
Fotó: AFP/ Christoph Hardt
Elérhető a párizsi klímaegyezményben megfogalmazott globális hőmérsékletemelkedés 1,5 Celsius-fokra való korlátozása, ha azonnal megkezdődik a fosszilis tüzelőanyagok fokozatos kivonása - mutatta ki egy nemzetközi kutatócsoport számítógépes modellezéssel.
A Leedsi Egyetem szakemberei által vezetett tudóscsoport azt vizsgálta, hogyan alakul a globális hőmérséklet, ha a fosszilis tüzelőanyagokra alapuló infrastruktúrát elkezdték volna megszüntetni 2018 végétől. Feltételezett forgatókönyvük szerint a fosszilis üzemanyagú erőműveket, gépjárműveket, repülőgépeket, hajókat és ipari infrastruktúrát - amelyek a globális széndioxid-kibocsátás 85 százalékért felelősek - szenet egyáltalán nem használó alternatívákkal váltják fel élettartamuk végeztével, akkor, amikor nagyobb mértékű felújításokra lenne szükségük. A forgatókönyvben a szén-dioxid-kibocsátás negyven év alatt érné el a zéró szintet.
A Nature Communications folyóiratban megjelent tanulmányuk szerint ha ez a folyamat megkezdődött volna 2018 végén és a széndioxid-kibocsátás egyenes arányban csökken, akkor 64 százalék az esély arra, hogy a globális hőmérsékletemelkedést 1,5 Celsius-fok alatt lehet tartani az iparosodást megelőzős időszakhoz képest. Kutatásunk szerint még belül vagyunk azon a határon, hogy elérjük a forgatókönyvünk által felvázolt modellt annak ellenére, hogy 2018 végén nem kezdtük el a fosszilis infrastruktúrák fokozatos felszámolását - idézte Chris Smitht, a tanulmány vezető szerzőjét a Leedsi Egyetem közleménye.
"A kivonás minden egyes éves késése megnehezíti a fosszilis üzemanyagok elzárását és egyre valószínűtlenebbé válik 1,5 Celsius-fok alatti hőmérsékletnövekedés tartásának lehetősége"
- tette hozzá.
 A kutatók elismerték, hogy tanulmányukban nem vették figyelembe azt, ha a következő évtizedekben bármilyen nagymértékű borulás következik be a klímában, mint például nagymennyiségű szén-dioxid kerül a légkörbe az örökfagy birodalmának jelentős mértékű olvadása miatt.
Szerző
Frissítve: 2019.01.17 12:57

Ijesztő tempóban olvad Grönland jege

Publikálás dátuma
2019.04.25 13:20
Illusztráció
Fotó: AFP
Megmérte egy nemzetközi kutatócsoport, milyen tempóban olvad a jég Grönlandon 1972 óta, és az adatok aggodalomra adnak okot.
Újraszámoltatta a grönlandi jégtakaró olvadására vonatkozó, majdnem ötvenéves adatokat az Amerikai Tudományos Akadémia. A tudósok azért döntöttek úgy, hogy 1972-ig mennek vissza, mert akkor bocsátották fel az első Landsat műholdat, amely aztán időről időre küldte a felvételeket az űrből. Eric Rignot, a nemzetközi kutatócsoport egyik tudósa az AFP kérdésére úgy fogalmazott, hogy jobb, ha az ember leül, mielőtt végignézné az adatokat, mert igencsak 
ijesztő sebességgel olvad a jég Grönlandon.
Ráadásul nemcsak a sziget déli, melegebb részén, hanem mind a négy sarkában -  írta a Paris Match, egy friss amerikai jelentésről szóló beszámolója alapján az Euronews
A napokban közzétett kutatási jelentés szerint az 1970-es években Grönlandon évente átlagosan 47 gigatonnával gyarapodott a jégtakaró. A következő évtizedben évente átlagosan ugyanennyivel esett vissza, és ezzel megegyező volt a csökkenés az 1990-es években is. Az új évezred első évtizedében azonban jelentősen megemelkedett, évi átlagos 187 gigatonnára nőtt a veszteség, ami 2010 óta még jelentősebb, eléri az évi átlagos 286 gigatonnát. A tudósok arra figyelmeztetnek, hogy 
az elmúlt közel 50 évben végbement grönlandi olvadás egymagában 13,7 milliméternyi tengerszint-emelkedésért felelős.
Számításaikhoz a kaliforniai, grenoble-i, utrechti és koppenhágai kutatók három módszert alkalmaztak. Egyrészt a műholdakról érkező azon adatokat vették figyelembe, amelyek azt mutatják, hogyan változott a gleccserek mélysége az idő előrehaladtával. Egy másik típusú mérés eredményeit a NASA műholdjai szolgáltatják 2002 óta. Ezek a föld gravitációjának változását mutatják. A harmadik módszer pedig az úgynevezett tömegmérleg-modellek, amelyek a beérkező (eső, hó) és a távozó (gleccserek) vízhozamot, illetve ezek különbségét mérik. Ezek mára rendkívül megbízhatóvá váltak, mindössze 5-7 százalékos hibahatárral tudnak velük dolgozni a kutatók.
Frissítve: 2019.04.25 15:28

Kémkedéssel vádolták meg Nelsont, a keselyűt Jemenben

Publikálás dátuma
2019.04.25 12:50

Fotó: AFP/ MOHAMMED HUWAIS
A lábán lévő műholdas nyomkövető miatt kémkedéssel gyanúsítják, és amíg "tisztázza magát", fogságba ejtették Nelsont, a fakó keselyűt, amely vélhetően eltévedt és élelmet keresett a háború sújtotta Jemenben.
A nagyjából kétéves keselyűt tavaly szeptemberben Bulgáriában jelölték meg, hogy a Fund for Wild Fauna and Flora (FWFF) vadvédő szervezet figyelhesse a mozgását. A madár Törökországon, Jordánián és Szaúd-Arábián keresztül Jemen harmadik legnagyobb városába, a huthi lázadók által megszállt, de kormánybarát erők által ellenőrzött Taezbe tévedt, ahol a kormányhoz hű katonákban felmerült a gyanú, hogy az állat műholdas nyomkövetője esetleg valamilyen kémkedésre használatos berendezés -  írta a 444.hu
Az FWFF jemeni képviselője, Hisham al-Hoot a helyszínre utazott, hogy tisztázza az állatot. Tizenkét napig győzködte a katonákat, eresszék szabadon Nelsont. Arra is szükség volt, hogy a bolgár külügyminisztérium értesítse a jemeni nagykövetet, aki végül szólt a taezi tisztviselőknek. 
Hoot elmondta, Nelson ma már jól van, kap eleget enni, és napról napra erősebb. Ha az útközben eltört szárnya meggyógyul, vélhetően két hónapon belül szabadon is engedik. 
Frissítve: 2019.04.25 12:50