Számítógéppel modellezték, hogy érhető el a párizsi klímacél

Publikálás dátuma
2019.01.17 10:10
Illusztráció
Fotó: AFP/ Christoph Hardt
Elérhető a párizsi klímaegyezményben megfogalmazott globális hőmérsékletemelkedés 1,5 Celsius-fokra való korlátozása, ha azonnal megkezdődik a fosszilis tüzelőanyagok fokozatos kivonása - mutatta ki egy nemzetközi kutatócsoport számítógépes modellezéssel.
A Leedsi Egyetem szakemberei által vezetett tudóscsoport azt vizsgálta, hogyan alakul a globális hőmérséklet, ha a fosszilis tüzelőanyagokra alapuló infrastruktúrát elkezdték volna megszüntetni 2018 végétől. Feltételezett forgatókönyvük szerint a fosszilis üzemanyagú erőműveket, gépjárműveket, repülőgépeket, hajókat és ipari infrastruktúrát - amelyek a globális széndioxid-kibocsátás 85 százalékért felelősek - szenet egyáltalán nem használó alternatívákkal váltják fel élettartamuk végeztével, akkor, amikor nagyobb mértékű felújításokra lenne szükségük. A forgatókönyvben a szén-dioxid-kibocsátás negyven év alatt érné el a zéró szintet.
A Nature Communications folyóiratban megjelent tanulmányuk szerint ha ez a folyamat megkezdődött volna 2018 végén és a széndioxid-kibocsátás egyenes arányban csökken, akkor 64 százalék az esély arra, hogy a globális hőmérsékletemelkedést 1,5 Celsius-fok alatt lehet tartani az iparosodást megelőzős időszakhoz képest. Kutatásunk szerint még belül vagyunk azon a határon, hogy elérjük a forgatókönyvünk által felvázolt modellt annak ellenére, hogy 2018 végén nem kezdtük el a fosszilis infrastruktúrák fokozatos felszámolását - idézte Chris Smitht, a tanulmány vezető szerzőjét a Leedsi Egyetem közleménye.
"A kivonás minden egyes éves késése megnehezíti a fosszilis üzemanyagok elzárását és egyre valószínűtlenebbé válik 1,5 Celsius-fok alatti hőmérsékletnövekedés tartásának lehetősége"
- tette hozzá.
 A kutatók elismerték, hogy tanulmányukban nem vették figyelembe azt, ha a következő évtizedekben bármilyen nagymértékű borulás következik be a klímában, mint például nagymennyiségű szén-dioxid kerül a légkörbe az örökfagy birodalmának jelentős mértékű olvadása miatt.
Szerző
Frissítve: 2019.01.17 12:57

Feloldották a jegesmedvék miatti szükségállapotot az orosz sarkvidéken

Publikálás dátuma
2019.02.19 11:21
Illusztráció
Fotó: AFP/ Igor Russak
Feloldották a Oroszországhoz tartozó Novaja Zemlja szigetcsoporton a jegesmedve-invázió miatt bevezetett szükségállapotot - közölte Zsigansa Muszin településkörzeti elöljáró hétfőn a TASZSZ orosz hírügynökséggel.
A szükségállapot, amelyet február 9-én vezettek be, miután 52 jegesmedve bukkant fel Belusja Guva településen és annak közelében, kedden 0 órakor ér véget. A régióba múlt csütörtökön az orosz természetfelügyeleti szolgálat (Roszprirodnazor) egy tudósokból és szakértőkből álló csoportja érkezett, amely megállapította, hogy az állatok elvándoroltak a környékről. 
A medvék behatoltak szolgálati és lakóépületekbe, egyes esetekben agresszívan viselkedtek. A ragadozók felbukkanásának lehetséges okai között említették a szakemberek a klímaváltozást, az évszakhoz kötődő vándorlást és a nyitott szeméttárolók jelenlétét. 
"Belusja Gubában és környékén az előző nap egyetlen medvét sem észleltek. Más települések környékén is kisebb számban bukkantak fel az állatok, mint múlt héten"
- hangzott a Roszprirodnazor hétfőn kiadott közleménye.
A környéket továbbra is tudósokból, katonákból és a helyi önkormányzat képviselőiből álló csoport fogja megfigyelni. Ha medvét találnak, azt megpróbálják majd elkábítani, hogy jeladót erősítsenek rá. Muszin a TASZSZ-nak azt mondta, hogy a medvék a riogatásukra összeállt csoportok erőfeszítéseinek, valamint a fagynak köszönhetően vonultak el az elmúlt napokban megszilárdult jégfelületen. 
Az Északi-sarkvidéken tapasztalható, egyre nagyobb térséget érintő olvadás miatt az állatok egyre délebbre keresnek élelmet maguknak. Egy helyi lakos elmondta, hogy bár 1983 óta él Novaja Zemlján, a környéken soha nem volt ennyi belőlük. A jegesmedve védett faj, az állatokat kizárólag önvédelemből, végszükség esetén szabad lelőni.
Szerző

Már a világ végére is eljut a műanyagszemét

Publikálás dátuma
2019.02.19 10:10
Illusztráció
Fotó: AFP/ Juan-Carlos Muñoz
A világ legtávolabbi, ősi területeire is eljut a műanyag szemét: műanyagból származó kémiai adalékanyagot találtak Észak-Kanadában élő madarak tojásaiban.
Az északi sirályhojszának (Fulmarus glacialis) a Kanada északi részén lévő Prince Leopold-szigeten rakott tojásait vizsgálva találtak hormonbontó ftalátokat. Ezeket a kémiai anyagokat műanyagkészítéshez használják, hogy az anyag rugalmas maradjon. Ez az első alkalom, hogy ilyen adalékanyagot találtak északi-sarkvidéki madarak tojásaiban - írja a The Guardian online kiadása.
A fertőzés valószínűleg műanyagszemétből származik, amellyel a madarak akkor találkoztak, amikor halra, rákra és tintahalra vadásztak az Északnyugati átjáró bejáratánál lévő Lancaster tengerszorosnál. A madarak életük nagy részét a tengeren töltik táplálkozással, fészkeikhez csakis költeni térnek vissza. Az északi sirályhojszák gyomrában olajos folyadék található, amellyel leköpik a fészkeiket fenyegető támadókat. A tudósok szerint a ftalátok utat találhattak ebbe a folyadékba, innen bekerültek a véráramba és a nőstények tojásaiba. 
Jennifer Provencher, a kanadai vadvédelmi szolgálat munkatársa szerint aggasztó eredmény, hogy adalékanyag található egy ilyen távol eső környezetben költő madár tojásaiban. Az északi sirályhojszák jóval kevesebb műanyaggal találkoznak az Északi-sarkvidéken, mint más madarak. Provencher kutatásai szerint a tojók átörökítik az adalékanyagok keverékét meg nem született fiókáiknak. 
"Ez valóban tragikus. Egy ilyen madár fejlődése kezdettől fogva magában hordozza ezeket a szennyezőanyagokat"
- mondta el a kutató az Amerikai Egyesület a Tudomány Haladásáért (AAAS - American Association for the Advancement of Science) éves közgyűlésén Washingtonban.
 A ftalátok bomlasztják a hormonokat vagy a belső szervrendszert, születési rendellenességeket, termékenységi problémákat és rengeteg emésztőszervi betegséget okozhatnak. A ftalátok több formáját biztonsági okokból kitiltották a gyerekjátékokból is. Provencher kiemelte: további kutatásokra van szükség annak megállapítására, hogy milyen károkat okozhatnak az adalékanyagok.
További vizsgálatok során más műanyag szennyezőanyagokat is találtak északi sirályhojszák és háromujjú csüllők (Rissa tridactyla) tojásaiban, amelyeket ugyanazon a költőhelyen gyűjtöttek. Mindkét madár esetében találtak két olyan egyéb adalékanyagot is, amelyet azért adnak a műanyaghoz, hogy gátolják a lebomlását és azt, hogy kifakuljon a napfény hatására. Mivel az északi sirályhojszák a negyvenéves kort is megérhetik, csak néhány generáció óta vannak kitéve a megnövekedett műanyagszemét hatásainak. Ezeknek a madaraknak tehát nem volt idejük, hogy alkalmazkodjanak a megváltozott környezethez - emelte ki a kutató.
Szerző
Frissítve: 2019.02.19 10:10