Trump döntése provokálta a kenyai terrortámadást, 19 eltűntet még mindig keresnek

Publikálás dátuma
2019.01.17. 13:00

Fotó: SIMON MAINA / AFP
Egy napos ostrom végén lelőtték a nairobi hotelt elfoglaló összes terroristát. Az áldozatok száma 21-re nőtt, köztük van a 2001. szeptember 11-es terrortámadás egy túlélője is.
20 órás ostrom után szerda estére a kenyai biztonsági erők végeztek az összes terroristával, akik részt vettek egy szálloda elfoglalásában, és az ott lévő emberek legyilkolásában - írja a Reuters. Az áldozatok száma eddigre 21-re nőtt. Ám a Vörös Kereszt csütörtökön még mindig eltűntként tart számon 19 embert.
A támadást magára vállaló al-Shabaab szomáliai terrorszervezet közben azt közölte, a kenyai támadással azért állnak bosszút, amiért Donald Trump amerikai elnök elismerte Izrael fővárosaként Jeruzsálemet. Azt nem részletezték, a 2017-es amerikai döntés miatt miért éppen egy kenyai hotel vendégeinek és alkalmazottainak életét akarták kioltani.
A Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsa úgy reagált: ez az értelmetlen támadás emlékeztetőül szolgál arra, hogy miért küzd az Egyesült Államok a terrorizmus ellen.
A támadás áldozatai közül 16-an kenyaiak - egyikük egy rendőr volt -, egy amerikai állampolgár - a 2001 szeptember 11-i támadás túlélője -, és egy pedig brit a nairobi rendőrfőkapitány, Joseph Boinnet közleménye szerint.
Szerző

Megszavazták: a jogállamisághoz kötik az EU-s támogatásokat

Publikálás dátuma
2019.01.17. 12:55
Az Európai Parlament ülése Illusztráció: Getty Images
Korlátozni, csökkenteni sőt alkalmasint fel kell függeszteni az EU költségvetéséből érkező kifizetéseket, ha a kormányok vagy állami szervek nem tartják be az unió demokratikus normáit, és nem lépnek fel a korrupció ellen - javasolja az Európai Parlament (EP).
A csütörtökön a plénum által nagy többséggel elfogadott jelentés az EU büdzséjének a védelméről szól. A képviselők szorgalmazzák, hogy az EU 2021-ben kezdődő hétéves költségvetési ciklusában a közösség értékeit megsértő tagállamok nézzenek szembe pénzügyi következményekkel.
Az EU egyik legnagyobb sebezhetőségének nevezte az egyes tagállamokban tapasztalható állami korrupciót Ingeborg Gräßle, az EP Költségvetési Ellenőrző Bizottságának elnöke a jelentésről tartott szerda esti vitában.
“Látjuk, hogy magasrangú állami tisztviselők, kormányfők arra használják a befolyásukat, hogy megtömjék a saját, valamint családjuk és barátaik zsebét uniós forrásokkal, és megakadályozzák a vizsgálatot, elhallgattassák a rendőrséget és az igazságszolgáltatást”

 - érvelt felszólalásában az EU támogatások fokozottabb védelme mellett.
Az úgynevezett jogállamisági feltételrendszer megteremtését az Európai Bizottság javasolta, amikor tavaly közzétette a következő hétéves büdzsére vonatkozó előterjesztését. A plenáris ülésen elfogadott állásfoglalás a parlament álláspontját rögzíti a kormányok képviselőivel hamarosan kezdődő tárgyalásokra. A hosszútávú költségvetésről - benne az új feltételek bevezetéséről szóló jogszabályról - a két uniós intézménynek együtt kell megállapodnia legkésőbb idén ősszel.
Az EP véleménye szerint a jogállamisággal kapcsolatos hiányosságok azonosítását objektív, pártatlan és átlátható vizsgálatnak kell megelőznie. Az értékelést végző Európai Bizottságnak az összes érdemleges forrásból származó információt fel kell használnia ehhez, számításba véve a csatlakozáskor előírt feltételeket és az elismert nemzetközi intézmények véleményeit. A parlament ezek közé sorolja például az EU Bíróságának, az Emberi Jogok Európai Bíróságának az ítéleteit, az Európai Számvevőszék jelentéseit, a Velencei Bizottság beszámolóit. 
Az EP-képviselők javasolják, hogy egy független alkotmányjogi, valamint pénzügyi és költségvetési szakértőkből álló tanácsadó testületet segítse a Bizottságot az általános hiányosságok értékelésében. Ez a grémium minden tagállamban felmérné, hogy felmerülnek-e olyan jogállamisági problémák, amelyek veszélyeztetik az Unió pénzügyi érdekeinek védelmét.
A jelentésben a parlament hosszan részletezi, hogy mit tekint olyan általános hiányosságnak, amely szerinte intézkedést követel. Ezek közé sorolja, 
ha veszélybe kerül az uniós költségvetést végrehajtó és a pénzügyi ellenőrzést végző hatóságok, valamint a nyomozó és vádhatóságok megfelelő működése.

Ide tartozik a bíróságok függetlenségének a veszélyeztetése, a közigazgatási szervek által hozott önkényes vagy jogszerűtlen határozatok megelőzésének, kijavításának és szankcionálásának az elmulasztása, az Európai Csalás Elleni Hivatallal folytatott hatékony együttműködés mellőzése. A képviselőtestület előterjesztése szerint ha az Európai Bizottság úgy ítélné meg, hogy a jogállamiság sérül valamely országban, akkor határozati javaslatot fogad el a hiányosság mértékével arányos pénzügyi bírságról, amelyet az EP és a kormányközi EU Tanács felülbírálhat. A parlament ugyanakkor arra figyelmeztet, hogy az uniós költségvetés végső kedvezményezettjei nem szankcionálhatók olyan hiányosságokért, amelyekért nem ők a felelősek. “Nem lehet büntetni a kutatókat, a diákokat, a civil szervezeteket az állami hatóságok mulasztásai miatt” — mondta a vitában jelentés egyik társzerzője, Petri Sarvamaa finn néppárti EP-képviselő. A vita egyetlen magyar felszólalója, a fideszes Deutsch Tamás viszont annak a véleményének adott hangot, hogy az EP a jogállamot fenyegető eszközökkel próbálja védeni a jogállamot.

Erősítenék a civil szervezeteket

"Ha egy tagállamban súlyos veszélybe kerül a jogállamiság, akkor az Európai Bizottság támogatási pályázatot hirdethet olyan civil szervezetek számára, amelyek elősegítik a demokratikus párbeszédet" - tartalmazza a következő uniós költségvetés egyik támogatási programjáról szóló EP-jelentés, amelyet ugyancsak csütörtökön hagytak jóvá a képviselők. Az állásfoglalás rögzíti, hogy az Európai Uniónak meg kell többszöröznie a demokrácia, a jogállam és az alapjogok érvényesülésének elősegítésére szánt pénzeszközöket, különösen a civil szervezetek támogatását.

Ujhelyi: A közös játékszabályokat mindenkinek be kell tartania

„Világosan látszik: az EU-nak elege lett abból, hogy európai adófizetői pénzből finanszírozzák többek között azt az Orbán-rezsimet, amelyik aztán kisvasútra, haveri sertéstelepre, vagy Mészáros »kisgömböc« Lőrinc feltőkésítésére költi az ország gyarapodására szánt forrásokat” – közölte Ujhelyi István a Facebook-oldalán. Az MSZP EP-képviselője szerint beismerő vallomással ér fel, hogy a széles politikai támogatással bíró javaslatot – a nyíltan szélsőséges, Európa-ellenes erőkkel egyetértésben – a Fidesz képviselői leszavazták, ezzel saját konzervatív, kereszténydemokrata pártcsaládjuk értékeit is megtagadva. „Sokatmondó tény, hogy a Fidesz eddig minden olyan kezdeményezést igyekezett megakasztani, amely az uniós források szigorúbb felügyeletét tűzte ki célul, így az Európai Ügyészséghez sem voltak hajlandóak csatlakozni. Az Európai alapértékek és a jogállamiság azonban nem képezhetik alku tárgyát, a közös játékszabályokat mindenkinek be kell tartania” – hangsúlyozta Ujhelyi, és hozzátette: a közpénzből Európa-ellenes kampányt folytató, az EU-s forrásokat haveri kézbe játszó kormány valódi hazaárulást követ el, ha kockáztatja a Magyarországnak szánt támogatások kifizetését. 

Frissítve: 2019.01.17. 15:10

Tűzhányó tört ki Japánban

Publikálás dátuma
2019.01.17. 12:46

Fotó: AFP
Gáz, gőz és hamufelhő tört a magasba egy apró sziget vulkánjából, a 109 helyi lakost még nem evakuálták.
Kitört egy tűzhányó a Tokiótól ezer kilométerre, délre fekvő Kuchinoerabu szigetén csütörtökön, írja az Euronews. A vulkán egy heves robbanást követően 6 kilométeres magasságba lövellt egy sűrű gáz-, gőz-, és hamufelhőt.
A kitörés veszélyességét egy 5 fokú skálán 3-as szintre teszik a japán hatóságok - írja a Japan Times. Vagyis egyelőre nem tartják indokoltnak a mindössze 38 négyzetkilométeres sziget 109 állandó lakosának kitelepítését. Sérültekről nem tudni.
Utoljára 2015-ben tört ki a szóban forgó vulkán. Japánban összesen 110 aktív tűzhányót tartanak nyilván, ezek közül 47 áll folyamatos megfigyelés alatt.
Szerző