Kérdőívenként 1 forintot követel Ahmed H. a nemzeti konzultáció miatt

Publikálás dátuma
2019.01.17 15:33
MTI Fotó: Ujvári Sándor
A két nap múlva feltétetelesen szabadlábra kerülő szír férfit meghallgatták abban a perben, amelyet jó hírnév megsértése miatt indított a Miniszterelnöki Kabinetiroda ellen. Az egyik kérdés megelőlegezte, hogy elítélik.
A 2015-ben a röszkei határnál történt zavargások után terrorcselekmény miatt először 10, majd 7, végül pedig 5 évre ítélt Ahmed H. kicsivel több, mint egy éve nyújtott be keresetet a Fővárosi Törvényszékhez a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda ellen jó hírnév megsértése miatt. A szír férfi azt kifogásolta, hogy a Soros-tervről szóló nemzeti konzultáció egyik kérdésében az szerepelt, már elítélték amiatt, hogy kövekkel támadt a határt védő magyar rendőrökre - miközben az idő tájt, még nem született jogerős ítélet az ügyében. Ezzel kapcsolatban Ahmed H. a mai tárgyaláson elmondta, úgy érezte, ez nagyon durva nyomásgyakorlás a magyar állam részéről - tudósít az Index.

A bíró főként azért hallgatta meg csütörtökön személyesen a férfit, mert a mostani volt az utolsó lehetősége erre: Ahmed H. január 19-én, azaz szombaton letölti a rá kiszabott 5 éves büntetés kétharmadát, így feltételesen szabadlábra helyezik, ami után rögtön idegenrendészeti eljárásba kerül és kitoloncolják az országból. A mostani eljárást ettől függetlenül a törvényszék a távollétében is lefolytatja, ítéletet várhatóan február elsején hoz majd.

Ahmed H. meghallgatásán többek közt kifejtette, egy idegen országban, a nyelvet nem beszélve, a rabtársaitól értesült arról, hogy kormányzati anyagban már az szerepel, elítélték, holott még a jogerős döntés előtt állt, ezért nyomasztották különösen a történtek. ""Napokig nem tudtam enni, aludni, sírtam és imádkoztam. A magyar kormány tisztességébe vetett bizalmam összetört, azon gondolkodtam, hogy ez befolyásolhatja-e az ügyemet" - fogalmazott.

A per során a minisztérium jogi képviselője ragaszkodott ahhoz, hogy a felperes nem is tudja, valójában miért indította a pert, így az általa előadott sérelmek nincsenek összefüggésben a per tárgyával. Azt is állította, hogy a nemzetközi ismertségét nem a nemzeti konzultáció hozta meg, sőt, éppen azért szerepelhetett a nemzeti konzultációban, mert akkora már szinte szimbólumává vált a röszkei eseményeknek. Amihez az éppen őt képviselő nemzetközi jogi szervezetek is éppúgy hozzájárultak.

A bíró kérdéseivel többször is körbejárta, Ahmed H. tudja-e pontosan, mi az a nemzeti konzultáció, és bár kiderült, nincs teljesen tisztában vele, azt azért tudta, hogy a kérdőív, benne az általa kifogásolt mondattal Magyarország összes háztartásába eljutott. Éppen ezért a beadványban többek közt azt is kérték, a minisztérium konzultációs ívenként egy forintot, azaz összesen 8 milliót fizessen. Ahmed H. hangsúlyozta, szerinte egyértelmű, hogy a magyar kormány konzultációs kijelentése nyomást gyakorolt a bíróság döntésére is.


„Ez egy világos üzenet volt a bíróság számára"
- mondta.
Frissítve: 2019.01.17 15:35

Több mint 5700-an szavaznának külföldön az EP-választáson

Publikálás dátuma
2019.04.20 10:04
llusztráció
Fotó: Népszava
A legtöbben a londoni külképviseletet jelölték meg, de sokan voksolnának Brüsszelben, Münchenben, Berlinben, Bernben, Hágában és Stuttgartban is.
Négy héttel a határidő lejárta előtt már több mint 5700-an jelezték, hogy az Európai Parlament (EP) magyar tagjainak választásán a 134 külképviselet valamelyikén akarnak voksolni – írja az MTI. Az EP-választáson azok a magyarországi lakcímmel rendelkező választópolgárok, akik a voksolás napján, május 26-án nem tartózkodnak Magyarországon, az ország 134 külképviseletén – nagykövetségén és konzulátusán – szavazhatnak. Ehhez május 17-én 16 óráig kell kérniük a külképviseleti névjegyzékbe vételt a lakóhely szerinti jegyzőtől. A kérelem benyújtható személyesen, levélben vagy a www.valasztas.hu oldalon.  A külföldön szavazó, magyarországi lakcímmel rendelkező választópolgárok kizárólag Magyarország külképviseletein szavazhatnak, levélben nem. A külképviseleteken a magyarországi szavazás napján, helyi idő szerint reggel 6 és este 7 óra között lehet voksolni, kivéve az amerikai kontinens külképviseleteit, mert ott – az időeltolódás miatt – május 25-én, szombaton lesz a szavazás. A Nemzeti Választási Iroda internetes tájékoztató oldala szombat reggeli adatai szerint
eddig 5707-en jelezték, hogy a külképviseletek valamelyikén kívánnak voksolni az EP-választáson.
A legtöbben, 483-an a londoni külképviseletet jelölték meg, de sokan szavaznának Brüsszelben (474), Münchenben (274), Berlinben és Bernben (231-231), Hágában (229) és Stuttgartban (210) is. Még senki nem jelentkezett szavazásra Luandában és Havannában. A 2014-es EP-választáson 98 külképviseleten lehetett szavazni, most már 134-en. A 2018-as országgyűlési választáshoz képest új külképviselet nyílt az ázsiai kontinensen Kambodzsában (Phnompen), a Közel-Keleten Ománban (Maszkat), Afrikában Ugandában (Kampala) és Szudánban (Kartúm). Az amerikai kontinensen új külképviselet nyílt Kanadában (Vancouver), az Egyesült Államokban (Houston és Miami), Panamában (Panamaváros) valamint Uruguayban (Montevideo). A legtöbb új külképviselet Európában nyílt, összesen hét: Ausztriában (Innsbruck), Cipruson (Nicosia), Észtországban (Tallinn), Franciaországban (Lyon), Lengyelországban (Wroclaw), Luxemburgban (Luxembourg) és Máltán (Valletta).   2014-ben egy hónappal a voksolás előtt valamivel kevesebb, mint ezren voltak a külképviseleti névjegyzékben, a szavazás napjára ez a szám 7572-re nőtt.
Frissítve: 2019.04.20 10:06

Európa dinoszauruszai közt a Fidesz

Publikálás dátuma
2019.04.20 09:00
A klímaváltozás egyik szörnyű következménye: a NASA képe a mára már teljesen kiszáradt chilei Acuelo tavat mutatja be
Fotó: Facebook/NASA
Az európai környezetvédő szervezetek klímavédő hálózata (Climate Action Network – CAN) elkészítette a most záruló parlamenti ciklus klíma-szempontú értékelését. A pártcsaládok és képviselők rangsora tartogat néhány meglepetést.
Azon aligha csodálkozik bárki, hogy a nagy politikai tömbök közül a két magyar képviselővel - az LMP-s Meszerics Tamással és a párbeszédes Jávor Benedekkel - felálló Greens/EFA (Greens-European Free Alliance, köznapi nyelven a Zöldek) állt ki a legnagyobb, 84,9 százalékos arányban a klímavédelmet szolgáló lépések mellett. Jócskán lemaradva, 66,6 százalékkal a másik zöld-bal csoportosulás, a European United Left-Nordic Green Left (Egységes Európai Baloldal/Északi Zöld Baloldal) következik, közvetlenül mögöttük pedig – 61,5 százalékkal – a kisebbik nagy centrumpárt, a szocialista frakció (S&D), benne az MSZP és a DK képviselőivel. Aki a Fideszt a tagjai között tudó Európai Néppárt (EPP) helyezésére kíváncsi, a sor végén keresgéljen: a néppárt 14,3 százaléknyi klímabarát döntéssel az utolsó előtti helyre futott be, a legutolsó pedig az Európai Konzervatívok és Reformerek tömörülése, a magyar kormánypárt lehetséges következő klubja lett kerek 10 százalékkal. Ez utóbbi azt jelenti, hogy a képviselőik minden tíz éghajlatvédő javaslatból kilencet leszavaztak, vagyis ebben a klubban igazi klímagyilkosok dolgoztak öt éven át – de az EPP (és benne a Fidesz) sem lehet sokkal büszkébb az éghajlatvédelmi teljesítményére. A CAN az eredmények alapján három kategóriába – védelmezők, késleltetők és dinoszauruszok – sorolta az Európai Parlament (EP) pártjait. Az elsőbe értelemszerűen azok tartoznak, akiknek a tevékenysége optimális esetben hozzájárulhat az éghajlatváltozás megakadályozásához. Ebben a csapatban játszanak a magyarok közül a Greens-EFA és az S&D (Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége) képviselői. A késleltetők munkája nem lenne képes megakadályozni a klímakatasztrófát, legfeljebb csak későbbre tolni – itt nincs magyar érintett. A dinoszauruszok közé azokat sorolták, akik nem vesznek tudomást a klímaproblémáról, azaz – ha rajtuk múlik – úgy fogunk járni mint a kihalt őshüllők. Itt van magyar szempontból a legnépesebb mezőny a Fidesznek köszönhetően. A szervezet a nemzeti pártokat is sorba rendezte a Brüsszelben végzett munka alapján. Az élen az Együtt-Párbeszéd végzett (Jávor hivatalosan az ő színeikben került be az EP-be, 96 százalékos eredményéhez hasonlót európai összevetésben csak a francia Génération.s, a litván Farmerek és Zöldek Uniója, a holland állatvédők pártja és a német Kalózpárt tudott fölmutatni), második a DK, harmadik az LMP, negyedik az MSZP lett – mind a négy párt a védelmező kategóriába került. A lista túlsó végén a Fidesz dinoszauruszai szerénykednek 11 százalékos teljesítménnyel – ami azonban még mindig kimagasló a Jobbik nulla (!) százalékához képest. Nemzeti szinten némi meglepetésre Olaszországé és Spanyolországé lett a pálma – EP-képviselőik több mint fele „védelmezőként” szavazott az elmúlt öt évben –, az abszolút mélypontot pedig Szlovákia és Lengyelország jelenti: mindkét visegrádi ország kizárólag „dinoszauruszokkal” képviseltette magát az Európai Parlamentben. A hamarosan sorra kerülő EP-választásra tekintettel – Wendel Trio, a CAN vezetője annyit jegyzett meg: ha az európai konzervatív centrumpártok továbbra is hanyagolják a klímaproblémát, jó eséllyel európaiak millióinak szavazatát veszítik el. 
Frissítve: 2019.04.20 09:00