Dolgozók: az Orbán-kabinetnek végre fizetnie kell!

Publikálás dátuma
2019.01.17 18:02

Fotó: Népszava/ Vajda József
A közszolgák két hónap múlva leállnak egy időre, mert nem akarják, hogy a munkaerőhiány miatt őket tegye tönkre a kormány.
Országos sztrájkot hirdetett a közszféra öt szakszervezete március 14-ére, csütörtökre - ezt a tömörülések vezetői csütörtökön sajtótájékoztatón jelentették be. Arról csak a szociális ágazatban, az önkormányzatoknál és a kormányzati igazgatásban dolgozók véleménye alapján döntenek, hogy néhány órára vagy egész napra álljon le a munka abban az esetben, ha a kormány nem hajlandó velük tárgyalni vagy nem akar változtatni a dolgozókat hátrányosan érintő kormányzati és parlamenti döntéseken. A sztrájkbizottságok megalakulásáról és a szakszervezeti követelésekről már szerdán levelet küldtek Orbán Viktornak, kérve, hogy jelölje ki a kormány tárgyalódelegációjának tagjait.
Az akciót irányító Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) egyrészt a Szociális Ágazatban Dolgozók Szakszervezetével (SZÁD), másrészt a közszolgálati, a külügyminisztériumi és a belügyi szféra érdekvédőivel fogott össze nagyjából kétszázezer alkalmazott szociális, gazdasági és munkaügyi sérelmeinek orvoslására. Az MKKSZ elnöke hangsúlyozta, hogy a rabszolgatörvény ezt a területet is érintheti, ezért egybehangzóan követelik annak visszavonását, ahogy azt is, hogy minden közszolgálati bérrendszer alapja a minimálbér legyen és vezessék be a garantált bérminimumon túl a diplomás minimálbért is. Boros Péterné a sztrájkbizottságok közös elvárásaihoz sorolta egy új, egységes érdekegyeztető fórum létrehozását, amit előzetesen Nemzeti Munkaügyi Kerekasztalnak neveztek el. 
A hivatalokban dolgozók azt szeretnék, ha megtarthatnák a nyugdíjukat akkor is, ha visszamennek dolgozni. A szociális területen dolgozók egy rugalmasabb nyugdíjba vonulási rendszer kidolgozását, a korengedmény visszahozását akarják elérni, a tisztességes bérekért pedig mindegyik sztrájkbizottság harcot hirdet. A kormányzati igazgatásban dolgozók visszakövetelik a januártól hatályba lépett új ágazati törvényben elvett egy hét szabadságukat és az ebédszünet munkaidőben történő elszámolását, mert a munkahelyen töltött idejük meghosszabbításával évente plusz egy hónapot kell ledolgozniuk.
A sztrájkot előkészítették, megtartása a kormány hozzáállásán múlik. Közben a Mozdonyvezetők Szakszervezete is jelezte, hogy felszólították a vasúti munkaadókat, ne vezessék be a túlóratörvényt. Éleződik a helyzet a felsőoktatásban is. Az ELTE például a Bölcsészettudományi- és a Természettudományi Kar költségvetését úgy csökkenti, hogy legalább ötven oktatót el kell küldeniük. A Népszava információi szerint jövő csütörtökön lesz felsőoktatási érdekegyeztető tanács ülés, de ha az érdekvédők nem kapnak ígéretet a pénzek megemelésére, elképzelhető, hogy ezen a területen is radikálisabb módszerekhez nyúlnak

Lehűlés kezdődik szerdától, a hétvégére visszatér a télies idő

Publikálás dátuma
2019.02.20 06:20
Illusztráció/AFP fotó
A szerdai időjárás még mindig a tavaszt idézi, de szombaton és vasárnap hideg lesz.
Az előrejelzés szerint szerdán a ködfoltok feloszlását követően általában változóan felhős idő valószínű több-kevesebb napsütéssel. Az északkeleti határvidéken és az Alpokalja térségében néhol futó zápor előfordulhat. Az északnyugati szél megélénkül, helyenként meg is erősödik. A legmagasabb nappali hőmérséklet jobbára 9 és 14 fok között alakul. Késő estére -1 és +6 fok közé hűl le a levegő. A következő napokban még enyhe marad az idő, viszont szombaton és vasárnap hideg lesz, téliesre fordul időjárásunk. A napközbeni hőmérséklet akár 10-11 fokkal is visszaeshet, éjszakánként pedig helyenként kemény fagyokra kell számítani a jelenlegi prognózis alapján. 

Magukra hagyták a közszolgákat: csaknem 70 ezer ember nem tudja, mit hoz az új besorolás

Publikálás dátuma
2019.02.20 06:00
A márciusi bérpapírok tömeges felmondást hozhatnak
Fotó: MTI/ Kovács Tamás
Egyelőre sűrű köd borítja a kormányzati igazgatásról szóló, tavaly decemberben elfogadott törvény végrehajtását – ezt jelezték lapunknak több minisztériumból, háttérintézményből és kormányhivatalból is. Majdnem 70 ezer ember sorsa vált bizonytalanná. A jogszabály szerint ugyanis múlt péntekig a fenti kör minden munkahelyén el kellett volna készülni a listáknak, hogy az egyes dolgozók milyen besorolású álláshelyre kerülnek és ennek alapján mekkora lesz a bérük, de informátoraink szerint óriási a csend a hivatalokban. Ha készült is ilyen terv, azt egyelőre nem merik megmutatni a munkatársaknak, így azt sem lehet tudni, mindenki kap-e új kinevezést és a kormány ígéretének megfelelően 30 százalékos béremelést januártól visszamenőleg. A közszféra szakszervezetei szerint a megemelt munkaterhek miatt rengetegen várják a márciusi bérpapírjukat azzal a gondolattal, hogy ha nem kapnak annyi pénzt, amit tisztességesnek tartanak, tömegesen mondanak majd fel. Korábbi köztisztviselőkből és állami tisztviselőkből egységesen kormánytisztviselők lesznek a az állami a hivatalok munkatársai, amihez új kinevezési papírt kellene aláírniuk. A törvény szó szerint azt írja, 2019. február 15-ig a „jövedelem számításának módját a Kormány rendeletben állapítja meg”, de ilyen rendelet eddig nem jelent meg a Magyar Közlönyben.    Egyes forrásaink állítják, létezik ilyen jogszabály, de azt a kormány 2000-esnek minősítette, vagyis titkosította, ami ebben az esetben azt jelenti, hogy mindenhol csak a munkáltatók kapták meg, más nem férhet hozzá. Kormányzati tisztviselő ugyanis csak az lesz, akit írásban kineveznek és aláírásával igazolja, hogy elfogadta a felajánlott munkát és fizetést. Mivel a személyhez kötött béreket nem ismerik az érintettek, a törvény mellékletében olvasható bértáblákat bogarásszák. Ez alapján a legalacsonyabb besorolású minisztériumi kormánytanácsos bruttó 250 ezer forintot kereshet, de az ebbe a körbe sorolt közigazgatási államtitkár pénze akár 1 millió 900 ezer forintra is emelkedhet. A kormányhivatalokban kevesebbet lehet keresni. A kormánytisztviselők helyzete és munkavégzése az eddigi stabilitással szemben teljesen bizonytalanná és kiszámíthatatlanná vált, a terület munkavállalói számára „kardinális változásokat” hozott a kormányzati igazgatásról szóló törvény – fogalmazott lapunknak Kerekes Edit munkajogász. A szakember szerint ezzel kiüresednek a kormánytisztviselők korábbi kedvezményei, most például sorra kap olyan jelzéseket, hogy a hivatali dolgozók szabadsága és pótszabadsága együtt nem éri el a munka törvénykönyve alá esők szabadságának mértékét, de az érintettek közül sokan nehezményezik azt is, hogy az életkor alapján mostantól nem lehet feljebb lépni, megszűnik az automatikus átsorolás rendszere, a tapasztalat sem számít. A Baranya Megyei Liga Szakszervezet (BMLSZ) elnökeként is tevékenykedő jogász versenyszférában szerzett tapasztalatai azt mutatják, ha egy cég átalakítja a belső szabályait, az mindig hoz egy természetes lemorzsolódást, tehát nem kizárt, hogy a kormány is ilyen formában akar további létszámcsökkenést elérni. Csakhogy egy vállalat vezetése többnyire akkor nyúl ehhez az eszközhöz – tette hozzá a munkajogász -, ha minőségi cseréket akar elérni egyes posztokon, míg a kormánytisztviselők körében ezzel a törvénnyel megszűnt minden garancia, hogy a több tudás illetményemelést hoz a magukat továbbképző alkalmazottak számára. Kerekes Edit úgy látja, hogy az új jogszabály csökkenti a hivatalokban dolgozók motivációját a minőségi munkavégzésre. Az is hozzátartozik az értékeléshez, hogy az új jogszabály tele van ellentmondásokkal, ilyen például a márciusi bérkifizetést követően aláírandó kinevezési okmány kérdése is – tette hozzá. A törvény végrehajtási rendeletei közül egyedül a szabadságmegváltást szabályozó rendeletet jelentette meg eddig a kormány a múlt hét szerdáján. A korábbi jogviszony alapján járó napokat ugyanis a dolgozók nem hozhatták át erre az évre, a ki nem vett tavalyi szabadságok megváltásának összegét március 15-ig ki kell fizetni az érintetteknek. A kinevezések és a béremelések szempontjairól megkérdeztük a Miniszterelnökséget is, amelynek feladata lenne a szabályok kidolgozása, de kérdéseinkre nem kaptunk választ.  
Frissítve: 2019.02.20 06:00