Dolgozók: az Orbán-kabinetnek végre fizetnie kell!

Publikálás dátuma
2019.01.17. 18:02

Fotó: Vajda József / Népszava
A közszolgák két hónap múlva leállnak egy időre, mert nem akarják, hogy a munkaerőhiány miatt őket tegye tönkre a kormány.
Országos sztrájkot hirdetett a közszféra öt szakszervezete március 14-ére, csütörtökre - ezt a tömörülések vezetői csütörtökön sajtótájékoztatón jelentették be. Arról csak a szociális ágazatban, az önkormányzatoknál és a kormányzati igazgatásban dolgozók véleménye alapján döntenek, hogy néhány órára vagy egész napra álljon le a munka abban az esetben, ha a kormány nem hajlandó velük tárgyalni vagy nem akar változtatni a dolgozókat hátrányosan érintő kormányzati és parlamenti döntéseken. A sztrájkbizottságok megalakulásáról és a szakszervezeti követelésekről már szerdán levelet küldtek Orbán Viktornak, kérve, hogy jelölje ki a kormány tárgyalódelegációjának tagjait.
Az akciót irányító Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) egyrészt a Szociális Ágazatban Dolgozók Szakszervezetével (SZÁD), másrészt a közszolgálati, a külügyminisztériumi és a belügyi szféra érdekvédőivel fogott össze nagyjából kétszázezer alkalmazott szociális, gazdasági és munkaügyi sérelmeinek orvoslására. Az MKKSZ elnöke hangsúlyozta, hogy a rabszolgatörvény ezt a területet is érintheti, ezért egybehangzóan követelik annak visszavonását, ahogy azt is, hogy minden közszolgálati bérrendszer alapja a minimálbér legyen és vezessék be a garantált bérminimumon túl a diplomás minimálbért is. Boros Péterné a sztrájkbizottságok közös elvárásaihoz sorolta egy új, egységes érdekegyeztető fórum létrehozását, amit előzetesen Nemzeti Munkaügyi Kerekasztalnak neveztek el. 
A hivatalokban dolgozók azt szeretnék, ha megtarthatnák a nyugdíjukat akkor is, ha visszamennek dolgozni. A szociális területen dolgozók egy rugalmasabb nyugdíjba vonulási rendszer kidolgozását, a korengedmény visszahozását akarják elérni, a tisztességes bérekért pedig mindegyik sztrájkbizottság harcot hirdet. A kormányzati igazgatásban dolgozók visszakövetelik a januártól hatályba lépett új ágazati törvényben elvett egy hét szabadságukat és az ebédszünet munkaidőben történő elszámolását, mert a munkahelyen töltött idejük meghosszabbításával évente plusz egy hónapot kell ledolgozniuk.
A sztrájkot előkészítették, megtartása a kormány hozzáállásán múlik. Közben a Mozdonyvezetők Szakszervezete is jelezte, hogy felszólították a vasúti munkaadókat, ne vezessék be a túlóratörvényt. Éleződik a helyzet a felsőoktatásban is. Az ELTE például a Bölcsészettudományi- és a Természettudományi Kar költségvetését úgy csökkenti, hogy legalább ötven oktatót el kell küldeniük. A Népszava információi szerint jövő csütörtökön lesz felsőoktatási érdekegyeztető tanács ülés, de ha az érdekvédők nem kapnak ígéretet a pénzek megemelésére, elképzelhető, hogy ezen a területen is radikálisabb módszerekhez nyúlnak

Felcsapott stand up-osnak az ÁSZ: saját sajtótájékoztatóján mentek neki a Momentumnak

Publikálás dátuma
2019.01.17. 17:56

Fotó: Népszava
Az Állami Számvevőszék a Párbeszédet és a Momentumot is feljelentette, amiért nem mutatták be kampánypénzük elszámolását. Eközben az is kiderült, hogy mindkét párt küldött beszámolót a testületnek– csak épp az ÁSZ nem foglalkozik a dokumentumokkal.
Feljelentést tett az ügyészségen az Állami Számvevőszék, arra hivatkozva, hogy a törvényben előírt határidőig a Momentum és a Párbeszéd sem teljesítette elszámolási kötelezettségét. A döntés hátterében az állt, hogy a két párt tavaly székhelyet változtatott, és emiatt hivatalosan hónapokig nem lehetett elérni őket; más kérdés, hogy a pártok címváltás után is leveleztek a volt fideszes, Domokos László vezette testülettel, és több formában is elküldték az ÁSZ-nak kampánypénzeik elszámolását.  
Ha feljelentés – a felfüggesztett kampánytámogatás szankcióján túl – nem lenne elég,az ÁSZ csütörtökön sajtóközleményben és élőben is verbális attakot indított az ellenzéki pártok ellen 

Kioktatás élőben

Látványosabb akciójuk az volt, ahogy az Horváth Bálint, ÁSZ-szóvivő bekapcsolódott a testület székháza előtt tartott momentumos sajtótájékoztatóba. Hajnal Miklós, a Momentum elnökségi tagja épp arról beszélt, hogy személyesen, tértivevényes levélben, és PDF-ben is elküldték számláikat az ÁSZ-nak, amikor Horváth bevetette magát: egy pendrájvot adott át Hajnalnak, rajta a kampánypénzek a pártok gazdálkodására és a kampánypénzek elszámolására vonatkozó törvénnyel, mivel szerinte a Momentum és a Párbeszéd nincs tisztában a vonatkozó szabályokkal. 
Kérdés, mire hivatkozva nevezi inkompetensnek a pártokat az ÁSZ-szóvivő, ha közben azt is állítja, hogy a Momentum és a Párbeszéd nem teljesítette elszámolási kötelességét – magyarán, nem küldtek be számlákat.

A Hajnal és Horváth között kirobbanó vitát a Mérce is közvetítette, a pengeváltásból pedig végül kiderül, hogy az ÁSZ-szóvivő elismeri, kaptak dokumentumokat a Momentumtól, csak éppen késve, határidőn túl, miközben hét párt azért tudta tartani a megadott időkeretet.  ( Cikkünk korábbi változatában úgy fogalmaztunk, hogy az ÁSZ számlákat kapott a párttól, ám Horváth Bálint jelezte, hogy ez nem történt meg: a párt csak egyfajta elszámolási táblázatot küldött nekik, az azt hitelesítő, alátámasztó számlák nélkül. A tévedésért elnézést kérünk - a szerző.)

Feltöltötték, átadták, ez sem volt elég

Visszafogottabb jelenetek zajlottak le csütörtökön a Párbeszéd sajtótájékoztatóján, ahol Kocsis-Cake Olivio és Béres András elnökségi tag a pártszámlákkal várta az ÁSZ munkatársait – még némi pogácsát is kikészítettek nekik, hátha megéheznek ellenőrzés közben. Kocsis arról beszélt, hogy jogállami szempontból aggályosnak tartják az Állami Számvevőszék működését, azt, hogy fel tudják függeszteni ellenzéki pártok támogatását, amiket nem mellesleg kampányvideókban is bírálnak. A Fidesz vegye le a kezét a független állami intézményekről – erre szólította fel a kormánypártot a politikus, a párt szimpatizánsait pedig arra hogy adakozzanak, mert támogatás (és állami forrás) nélkül az őszi önkormányzati választás kampányát sem lehet végig vinni. 
Béres András azon ironizált, hogy a sajtónak azonnal sikerült megtalálnia a pártot, az ÁSZ-nak viszont ez fél évig nem jött össze. Tény, hogy elköltöztünk, és a korábbi címünkre küldött levél visszapattant – de pont azért kellett költöznünk A-ból B-be, mert az ÁSZ korábbi, megalapozatlan büntetése miatt olcsóbb helyet kellett találnunk, mondta Béres.  Szerinte már tavaly novemberben hivatalosan tájékoztatták új címükről a Számvevőszéket, és személyesen vitték el számláikat az intézmény székházába, sőt, a Számvevőszék honlapjára is feltöltötték a dokumentum-másolatokat. Az ÁSZ azonban egy másik online felületre is feltöltést kért, az ehhez szükséges linket pedig nem küldte el a Párbeszédnek – mondta Béres, hangsúlyozva, hogy minden kért adat már a testületnél van.
Szerző
Frissítve: 2019.01.17. 18:44

Ráküldik Brüsszelt a fideszes médiagömböcre

Publikálás dátuma
2019.01.17. 17:50

Fotó: Molnár Ádám
A versenyjogi szabályok megsértésre hivatkozva akarja elérni Jávor Benedek, a Párbeszéd uniós képviselője, hogy az Európai Bizottság vessen véget a Fidesz-média törvénytelen állami finanszírozásának.
A politikus a Klubrádió és a Mérték Médiaelemző Műhely közreműködésével panasszal fordul az Európai Bizottsághoz. – Meggyőződésem, hogy a magyar média kormányhoz kötődő része jogsértően működik – nyitotta meg a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) székházában tartott minikonferenciát Hargitai Miklós, a szervezet elnöke (a Népszava szerkesztője). A hazai sajtóviszonyok illusztrálására felidézte, hogy a Népszabadságot egy stróman átjátszotta Mészáros Lőrincnek, aki bezáratta a lapot. A MÚOSZ próbálja a törvényes útra visszaterelni a fideszes médiagömböcöt, de eddig nem járt sikerrel. Talán most történik valami – utalt a Jávor Benedek-féle beadványra Hargitai. A rendezvénynek aktualitást ad, hogy a Klubrádiót (több más orgánum mellett) kitiltották Orbán Viktor sajtótájékoztatójáról – emlékeztetett a múlt héten történt incidensre Stock Richárd, a rádió vezérigazgatója. Először arra hivatkoztak, hogy nincs elég hely, aztán arra, nem is kapott meghívást a Klubrádió, végül pedig arra: nemkívánatos, mert a pártsajtó része. A vezérigazgató szerint ez értelmezhetetlen. Hangsúlyozta, hogy a Klubrádió független médium. A közmédia – vette át a szót Jávor Benedek – az elmúlt hetekben látványosan bizonyította, hogy milyen távol áll mindattól, amit közmédiának nevezünk. Az európai intézmények azonban csak korlátozottan szólhatnak bele a tagállamok médiahelyzetébe. Az egységes piacra és a versenyjogra vonatkozó szabályok ellenben a médiapiac területén is alkalmazhatók – hangsúlyozta Jávor. Az Európai Bizottságnak tehát lehetősége van megvizsgálni, torzítja-e a magyar állam a médiapiaci versenyt, és arra is, hogy adott esetben szankciót, bírságot vessen ki. A magyar állam a maga 17 százalékos részesedésével a legnagyobb szereplővé vált a hirdetési piacon. Ebből a pénzből „állami emlőkön csüngő zombitermékeket” tartanak életben – jelentette ki Jávor Benedek. Reményei szerint a versenyjogi panasz eredményeként sikerül elérni, hogy az Európai Bizottság közbelépjen, véget vessen az elfogadhatatlan gyakorlatnak, egyenlő feltételeket teremtsen a hirdetési piacon. Más kérdés, hogy a döntés várható időpontjáról semmilyen konkrétumot nem lehet tudni.
Urbán Ágnes, a Mérték Médiaelemző Műhely kutatója, a beadvány társszerzője arra hívta fel a figyelmet, hogy 2015-ben „forradalmi változás történt”: a kormányzati politikai propaganda révén nagyságrendekkel nőtt a hirdetésként elköltött pénz. A reklámköltések a kormányközeli szereplőknél koncentrálódnak. A panaszbeadvány azt is számokkal és adatokkal igazolja, hogy a kormánypárti sajtótermékek bevételei között – Urbán Ágnest idézve – „elképesztően magas” az állami források aránya.

Még működik a goebbelsi recept

Joseph Goebbels náci propagandaminiszter tevékenységének célja nem az egyszerű hazudozás volt, hanem az, hogy akár egy bonyolult helyzetet is a végletekig leegyszerűsítve kommunikáljanak a nép felé; úgy, hogy még a legostobább ember is megértse. Az üzenetet folyamatosan ismételni kell, nem szabad más szlogenekkel megzavarni – hangzott el André Libik „A csábító – Joseph Goebbels” című dokumentumfilmjében, amit szerda este Budapesten, a Sajtóházban vetítettek. „Aktuális indokból mutatjuk be ezt a filmet. Lépésről-lépésre szorítják sarokba az ellenzéki magyar sajtót a valamikori német események mintájára” – fogalmazott André Libik, aki a filmvetítés után Székely Gábor történésszel beszélt a történelmi párhuzamokról. Mint mondták, a náci propaganda elsődleges célja az volt, hogy egy „hűséges tömegbázist” biztosítson a vezérnek. „Ugyanez érezhető a mai magyar kormánypropagandában. A célok mellett a módszerek is szinte ugyanazok, például az ellenségkép kialakításában” - fogalmaztak. Librik Bertolt Brechtet idézte, aki Hitler Bukása után több mint egy évtizeddel is arra figyelmeztetett: „még termékeny az öl, ahonnan kijött”.

Szerző
Témák
sajtó MÚOSZ