Az esküvője helyett is túlóráznia kellett volna a dolgozónak

Publikálás dátuma
2019.01.18 06:45

Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
Több mint háromszorosára nőtt a túlóráztatással kapcsolatos jogsértések száma tavaly, pedig ezeket az ellenőrök szerint is nehéz tetten érni.
Saját legénybúcsúja vagy esküvője helyett is túlóráznia kellett volna egy nyugat-dunántúli autóipari beszállító cégnél dolgozó fiatalembernek. A nősülés előtt álló férfi hiába kért ugyanis szabadnapot e számára fontos események miatt két egymás utáni szombatra, nem kapott. Főnöke jelezte: túlóráznia kell, ezért válasszon, esküvő vagy legénybúcsú. A férfi végül betegszabadságra íratta ki magát. Az eset tavaly történt, a fiatalember azóta még ugyan a cégnél dolgozik, de hamarosan egy németországi vállalathoz távozik. Minderről László Zoltán, a Vasas Szakszervezet alelnöke számolt be lapunknak, érzékeltetvén: mennyire „önkéntes” a túlóra vállalása ma a hazai cégeknél. A dolgozóknak egyébként joguk volna visszautasítani a túlórát, ha az aránytalan sérelemmel jár magánéletükre nézve. A feletteseik elvárásait teljesíteni igyekvő, rosszul kiválasztott középvezetők azonban sokszor még munkaerőhiány idején is kirúgással fenyegetőznek, ha valaki visszautasítja a túlórát; viselkedésük gyakori oka a cégeknél tapasztalható magas fluktuációnak. László Zoltán jelezte: most is van olyan üzemvezető, aki hatalmát fitogtatva azzal fenyegeti beosztottjait, bevezeti a 400 órás túlórakeretet, holott a munkáltatónak nincs is ilyen szándéka. Ezért is nehéz most tisztán látni, hol szándékoznak ténylegesen élni a túlóratörvény adta lehetőségekkel. A másik ok: a vezetők nem engedik meg a dolgozóknak, hogy kivigyék a cég területéről az orruk elé tolt papírokat.  A szakszervezeti vezető szerint egyébként a munkáltatók nem mostanában, a politikailag is felfokozott hangulatban állnak majd elő a túlórakeretek megemelésével, hanem később: nyáron vagy ősszel, amikorra a - módosítás nélkül - évi 250-300 órás keretek kimerülnek.   Eddig valóban csupán azon cégek – például a Spar vagy a MediaMarkt – álltak ki a nyilvánosság elé, amelyek nem kívánnak élni a lehetőséggel. A túlóratörvény ugyanakkor nem is annyira a kereskedelemnek, mint inkább az iparnak - azon belül is az autógyáraknak - jöhet kapóra. Hiszen itt már 25 ezer üres álláshely van, a bejelentett több ezer milliárdos beruházások pedig további 15 ezer főnyi munkaerőt igényelnének.  Ezek a cégek viszont hallgatnak: lapunk megkeresésére vagy nem reagálnak, vagy semmitmondó közleményt adnak ki. Terjednek ugyanakkor ellentmondásos információk is a túlóratörvény kapcsán. Az LMP például nemrég egy külön honlapot hozott létre, ahol bárki jelezheti – akár anonim módon is –, ha egy cégnél a 400 órás túlmunka bevezetésére irányuló szándékot tapasztal. Itt jött a bejelentés, hogy a kecskeméti CabTec Kft.-nél megemelték a túlórakeretet évi 400 órára. Vágó Gábor, az LMP politikusa szerdán a cég székháza előtt, a Mérce élő közvetítésében számolt be minderről. Azt is mondta: információikat a szakszervezet is megerősítette, több dolgozó pedig már fel is mondott, mert "nem tudja ezeket a kizsigerelő feltételeket vállalni". Az eseményt a cég vezetője, Berta Tibor félbeszakította, mondván: a cég magánterületén tartózkodnak, amire nincs engedélyük. Berta Tibor megkeresésünkre cáfolta az elhangzottakat. Mint mondta: nem emelték a túlórakereteket és nem is akarják dolgozóikat évi 400 órát túlóráztatni. Cégüknél egyébként nincs kollektív szerződés, így csak egyéni megállapodásokkal lehetne bevezetni a 400 órás túlmunkát. Közölte azt is: a felvételen elhangzott valótlan állítások miatt megtették a szükséges jogi lépéseket. A CabTec munkavállalóit képviselő Mérnökök és Technikusok Szabad Szakszervezetének elnöke megerősítette lapunknak: a cég vezetése nem kíván élni a túlóranövelés lehetőségével. Buzásné Putz Erzsébet nem érti, honnan származik egyáltalán az ezzel ellentétes információ, a dolgozók nekik nem jeleztek ilyen szándékot. A szakszervezet egyébként 64 vállalatnál van jelen, de tudomásuk szerint egyik helyen sem akarják bevezetni az évi 400 óra túlmunkát. Eközben a Pénzügyminisztérium foglalkoztatásfelügyleti főosztályának legfrissebb jelentéséből jól látszik: a túlóratörvény körüli felháborodás nem ok nélküli. Miközben ugyanis a munkaügyi ellenőrök tavaly a korábbinál kevesebb (több mint 13 ezer) munkáltatót és (csaknem 55 ezer) munkavállalót ellenőriztek, és mind a jogsértő munkaadók (több mint 9 ezer), mind a jogsértéssel érintett munkavállalók (több mint 37 ezer) száma csökkent – sőt, még a hazai munkaerőpiac legnagyobb problémáját jelentő feketefoglalkoztatás is visszaesett -, addig a munkaidővel, a pihenőidővel és a rendkívüli munkavégzéssel kapcsolatos jogsértések száma nőtt, és csaknem elérte a 15 ezret. E jogsértések jellemzően a gépipar, a feldolgozóipar és a kereskedelem területén dolgozókat érintették. A leggyakoribb szabálytalanság a munkaidő-beosztás hiánya, amelynek hátterében részben a rendkívüli munkavégzés - vagyis a túlórázás - leplezésére irányuló szándék áll. Szintén sokakat érintett, hogy munkaidőkeret alkalmazásakor nem határozzák meg írásban a kezdő és befejező időpontot. Ez ellenőrizhetetlenné teszi a munkaidőkereten felüli rendkívüli munkavégzést, és annak kifizetését is. A dolgozók munkaideje ráadásul sokszor meghaladta a megengedett napi, illetve heti munkaidőt. Konkrétan túlóráztatással kapcsolatos szabálytalanság - a keretek túllépése - miatt ritkábban intézkedett a hatóság. Mivel ezeket gyakran hamis munkaidő-nyilvántartás vezetésével leplezik a munkáltatók, a rendkívüli munkavégzés mértéke csak nehezen állapítható meg. Ennek ellenére a túlóráztatással kapcsolatos feltárt visszaélések száma a két évvel ezelőtti 956-ról 3447-re emelkedett. Tavaly szeptemberig a gépiparban 2570, a feldolgozóiparban 581 dolgozó lépte át a megengedett éves túlórakeretet. 

A munkáltató "emberségében" bíznak

 A Hauni Gépgyártó kft. 1200 embernek munkát adó pécsi üzeme a baranyai megyeszékhely legtöbb alkalmazottat foglalkoztató ipari vállalkozása. A hamburgi székhelyű Körber csoport pécsi gyárának délelőtti műszakjáról távozó dolgozóit az utcán megszólítva kérdeztük arról: mennyire beszédtéma náluk a „rabszolgatörvény”-nek titulált új jogszabály. Több mint két tucat, hazafelé siető alkalmazott volt hajlandó válaszolni, s ők szinte egyöntetűen azt felelték, tudnak az új törvényről, de nem igen beszélnek róla, mivel cseppet sem tartanak tőle. A Hauni mindig emberségesen bánt alkalmazottaival, állították a kérdezettek, ha volt túlóra, akkor már a következő hónapban elszámolták. A hét közbeni plusz órákért másfélszeres, a hátvégiekért kétszeres bért fizetnek. Kizártnak tartották, hogy a Hauni zsarolással rákényszerítse a dolgozókat az általuk nem kívánt túlórára. Ugyanakkor egy – a cégnél tíz éve dolgozó - CNC esztergályos nem titkolta, hogy ő szívesen vállalna több túlórát, mert szüksége van a pénzre. Ezt hallva egy középkorú raktáros viszont azt mondta, hogy ő semmiképp se szeretne többet vállalni, neki a szabadidő és a család fontosabb. Amúgy a Hauninál túlóra nélkül 250-320 ezer forint a fizikai dolgozók nettó keresete, és mostanában inkább az a gond, tudtam meg egy lakatostól, hogy kevesebb a megrendelés, így egyáltalán nincs szükség túlmunkára. Ennek ellenére nem tartanak leépítéstől, mert a vezetés eddig egy szóval se beszélt erről. Többen is hangsúlyozták: a Hauninál azért sem kell félni attól, hogy visszaélnek a túlórakeret emelésével, mert erős a szakszervezet, s a cégvezetésnek partneri a viszonya az érdekképviselettel. Egy adminisztratív területen dolgozó férfi – többek egyetértésével – megjegyezte, hogy biztos abban, a rabszolgatörvénnyel sokfelé visszaélnek majd, főleg ott, ahol nincs vagy gyenge a szakszervezet. Azt is megtapasztalhattam, hogy a legfiatalabb dolgozók közül jónéhány nem hallott a túlóra új szabályozásáról, vagy ha igen, őket „nem érdekli ez a történet”, nem kötődnek a szakszervezethez, és nem is igen tudnak róla. - Ungár Tamás 

Frissítve: 2019.01.18 06:45

320,86 forinton az euró

Publikálás dátuma
2019.04.23 19:29
Képünk illusztráció
Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
A bankközi piacon vegyesen alakult a forint árfolyama a főbb devizákkal szemben kedd este a reggeli szintekhez képest. Az euróval és a dollárral szemben gyengült a forint, míg a svájci frankkal szemben kissé erősödött.
Az euró jegyzése 320,86 forintra emelkedett este hét órakor a reggel hét óra előtt jegyzett 320,47 forintról. Az euró kedden 320,13 és 321,12 forint között mozgott. A svájci frank árfolyama 280,33 forintról 280,25 forintra csökkent, a dolláré pedig 284,86 forintról 286,12 forintra emelkedett. Az euró este 1,1213 dolláron állt a reggeli 1,1250 dollár után. 
Szerző

Lankadatlan az építőipari lendület

Publikálás dátuma
2019.04.23 19:18
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Az első negyedévben az elmúlt év végéhez képest 15 százalékkal ismét rekordszintre, 1523-ra nőtt az újonnan alapított építőipari vállalkozások száma – közli az Opten nevű céginformációs szolgáltató.
A termelési mennyiség februárban 48 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit – idézik a KSH-t. Igaz, míg az épületek szerződésállománya 50 százalék felett bővült, addig egyéb építmények esetében már visszaesés mutatkozik. Pertics Richárd céginformációs vezető szerint aggodalomra ad okot, hogy míg a korábbi évek a cégtörlések száma beállni látszott, addig az év első három havában az 1182-es érték 17 százalékos növekedés az előző negyedévhez képest. A hosszú távú egyensúly függ a hatékonyságnövelési lehetőségektől, a 2020 utáni csökkenő EU támogatásoktól, valamint a súlyos munkaerőhiány és a lakásáfa hosszú távú megoldásától is.
Szerző