Az esküvője helyett is túlóráznia kellett volna a dolgozónak

Publikálás dátuma
2019.01.18. 06:45

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Több mint háromszorosára nőtt a túlóráztatással kapcsolatos jogsértések száma tavaly, pedig ezeket az ellenőrök szerint is nehéz tetten érni.
Saját legénybúcsúja vagy esküvője helyett is túlóráznia kellett volna egy nyugat-dunántúli autóipari beszállító cégnél dolgozó fiatalembernek. A nősülés előtt álló férfi hiába kért ugyanis szabadnapot e számára fontos események miatt két egymás utáni szombatra, nem kapott. Főnöke jelezte: túlóráznia kell, ezért válasszon, esküvő vagy legénybúcsú. A férfi végül betegszabadságra íratta ki magát. Az eset tavaly történt, a fiatalember azóta még ugyan a cégnél dolgozik, de hamarosan egy németországi vállalathoz távozik. Minderről László Zoltán, a Vasas Szakszervezet alelnöke számolt be lapunknak, érzékeltetvén: mennyire „önkéntes” a túlóra vállalása ma a hazai cégeknél. A dolgozóknak egyébként joguk volna visszautasítani a túlórát, ha az aránytalan sérelemmel jár magánéletükre nézve. A feletteseik elvárásait teljesíteni igyekvő, rosszul kiválasztott középvezetők azonban sokszor még munkaerőhiány idején is kirúgással fenyegetőznek, ha valaki visszautasítja a túlórát; viselkedésük gyakori oka a cégeknél tapasztalható magas fluktuációnak. László Zoltán jelezte: most is van olyan üzemvezető, aki hatalmát fitogtatva azzal fenyegeti beosztottjait, bevezeti a 400 órás túlórakeretet, holott a munkáltatónak nincs is ilyen szándéka. Ezért is nehéz most tisztán látni, hol szándékoznak ténylegesen élni a túlóratörvény adta lehetőségekkel. A másik ok: a vezetők nem engedik meg a dolgozóknak, hogy kivigyék a cég területéről az orruk elé tolt papírokat.  A szakszervezeti vezető szerint egyébként a munkáltatók nem mostanában, a politikailag is felfokozott hangulatban állnak majd elő a túlórakeretek megemelésével, hanem később: nyáron vagy ősszel, amikorra a - módosítás nélkül - évi 250-300 órás keretek kimerülnek.   Eddig valóban csupán azon cégek – például a Spar vagy a MediaMarkt – álltak ki a nyilvánosság elé, amelyek nem kívánnak élni a lehetőséggel. A túlóratörvény ugyanakkor nem is annyira a kereskedelemnek, mint inkább az iparnak - azon belül is az autógyáraknak - jöhet kapóra. Hiszen itt már 25 ezer üres álláshely van, a bejelentett több ezer milliárdos beruházások pedig további 15 ezer főnyi munkaerőt igényelnének.  Ezek a cégek viszont hallgatnak: lapunk megkeresésére vagy nem reagálnak, vagy semmitmondó közleményt adnak ki. Terjednek ugyanakkor ellentmondásos információk is a túlóratörvény kapcsán. Az LMP például nemrég egy külön honlapot hozott létre, ahol bárki jelezheti – akár anonim módon is –, ha egy cégnél a 400 órás túlmunka bevezetésére irányuló szándékot tapasztal. Itt jött a bejelentés, hogy a kecskeméti CabTec Kft.-nél megemelték a túlórakeretet évi 400 órára. Vágó Gábor, az LMP politikusa szerdán a cég székháza előtt, a Mérce élő közvetítésében számolt be minderről. Azt is mondta: információikat a szakszervezet is megerősítette, több dolgozó pedig már fel is mondott, mert "nem tudja ezeket a kizsigerelő feltételeket vállalni". Az eseményt a cég vezetője, Berta Tibor félbeszakította, mondván: a cég magánterületén tartózkodnak, amire nincs engedélyük. Berta Tibor megkeresésünkre cáfolta az elhangzottakat. Mint mondta: nem emelték a túlórakereteket és nem is akarják dolgozóikat évi 400 órát túlóráztatni. Cégüknél egyébként nincs kollektív szerződés, így csak egyéni megállapodásokkal lehetne bevezetni a 400 órás túlmunkát. Közölte azt is: a felvételen elhangzott valótlan állítások miatt megtették a szükséges jogi lépéseket. A CabTec munkavállalóit képviselő Mérnökök és Technikusok Szabad Szakszervezetének elnöke megerősítette lapunknak: a cég vezetése nem kíván élni a túlóranövelés lehetőségével. Buzásné Putz Erzsébet nem érti, honnan származik egyáltalán az ezzel ellentétes információ, a dolgozók nekik nem jeleztek ilyen szándékot. A szakszervezet egyébként 64 vállalatnál van jelen, de tudomásuk szerint egyik helyen sem akarják bevezetni az évi 400 óra túlmunkát. Eközben a Pénzügyminisztérium foglalkoztatásfelügyleti főosztályának legfrissebb jelentéséből jól látszik: a túlóratörvény körüli felháborodás nem ok nélküli. Miközben ugyanis a munkaügyi ellenőrök tavaly a korábbinál kevesebb (több mint 13 ezer) munkáltatót és (csaknem 55 ezer) munkavállalót ellenőriztek, és mind a jogsértő munkaadók (több mint 9 ezer), mind a jogsértéssel érintett munkavállalók (több mint 37 ezer) száma csökkent – sőt, még a hazai munkaerőpiac legnagyobb problémáját jelentő feketefoglalkoztatás is visszaesett -, addig a munkaidővel, a pihenőidővel és a rendkívüli munkavégzéssel kapcsolatos jogsértések száma nőtt, és csaknem elérte a 15 ezret. E jogsértések jellemzően a gépipar, a feldolgozóipar és a kereskedelem területén dolgozókat érintették. A leggyakoribb szabálytalanság a munkaidő-beosztás hiánya, amelynek hátterében részben a rendkívüli munkavégzés - vagyis a túlórázás - leplezésére irányuló szándék áll. Szintén sokakat érintett, hogy munkaidőkeret alkalmazásakor nem határozzák meg írásban a kezdő és befejező időpontot. Ez ellenőrizhetetlenné teszi a munkaidőkereten felüli rendkívüli munkavégzést, és annak kifizetését is. A dolgozók munkaideje ráadásul sokszor meghaladta a megengedett napi, illetve heti munkaidőt. Konkrétan túlóráztatással kapcsolatos szabálytalanság - a keretek túllépése - miatt ritkábban intézkedett a hatóság. Mivel ezeket gyakran hamis munkaidő-nyilvántartás vezetésével leplezik a munkáltatók, a rendkívüli munkavégzés mértéke csak nehezen állapítható meg. Ennek ellenére a túlóráztatással kapcsolatos feltárt visszaélések száma a két évvel ezelőtti 956-ról 3447-re emelkedett. Tavaly szeptemberig a gépiparban 2570, a feldolgozóiparban 581 dolgozó lépte át a megengedett éves túlórakeretet. 

A munkáltató "emberségében" bíznak

 A Hauni Gépgyártó kft. 1200 embernek munkát adó pécsi üzeme a baranyai megyeszékhely legtöbb alkalmazottat foglalkoztató ipari vállalkozása. A hamburgi székhelyű Körber csoport pécsi gyárának délelőtti műszakjáról távozó dolgozóit az utcán megszólítva kérdeztük arról: mennyire beszédtéma náluk a „rabszolgatörvény”-nek titulált új jogszabály. Több mint két tucat, hazafelé siető alkalmazott volt hajlandó válaszolni, s ők szinte egyöntetűen azt felelték, tudnak az új törvényről, de nem igen beszélnek róla, mivel cseppet sem tartanak tőle. A Hauni mindig emberségesen bánt alkalmazottaival, állították a kérdezettek, ha volt túlóra, akkor már a következő hónapban elszámolták. A hét közbeni plusz órákért másfélszeres, a hátvégiekért kétszeres bért fizetnek. Kizártnak tartották, hogy a Hauni zsarolással rákényszerítse a dolgozókat az általuk nem kívánt túlórára. Ugyanakkor egy – a cégnél tíz éve dolgozó - CNC esztergályos nem titkolta, hogy ő szívesen vállalna több túlórát, mert szüksége van a pénzre. Ezt hallva egy középkorú raktáros viszont azt mondta, hogy ő semmiképp se szeretne többet vállalni, neki a szabadidő és a család fontosabb. Amúgy a Hauninál túlóra nélkül 250-320 ezer forint a fizikai dolgozók nettó keresete, és mostanában inkább az a gond, tudtam meg egy lakatostól, hogy kevesebb a megrendelés, így egyáltalán nincs szükség túlmunkára. Ennek ellenére nem tartanak leépítéstől, mert a vezetés eddig egy szóval se beszélt erről. Többen is hangsúlyozták: a Hauninál azért sem kell félni attól, hogy visszaélnek a túlórakeret emelésével, mert erős a szakszervezet, s a cégvezetésnek partneri a viszonya az érdekképviselettel. Egy adminisztratív területen dolgozó férfi – többek egyetértésével – megjegyezte, hogy biztos abban, a rabszolgatörvénnyel sokfelé visszaélnek majd, főleg ott, ahol nincs vagy gyenge a szakszervezet. Azt is megtapasztalhattam, hogy a legfiatalabb dolgozók közül jónéhány nem hallott a túlóra új szabályozásáról, vagy ha igen, őket „nem érdekli ez a történet”, nem kötődnek a szakszervezethez, és nem is igen tudnak róla. - Ungár Tamás 

Szerző

Kisbefektetőket vár a pesti tőzsde

Publikálás dátuma
2019.01.17. 17:38
Illusztráció - a képen az látható, amint a font dollárhoz mért árfolyama meglódul leelé Theresa May egy december 10-i bejelentés
Fotó: Daniel SORABJI / AFP
Folyamatosan nő a lakossági tőzsdei tranzakciók száma hazánkban, mégis csupán a lakosság 2 százalékának van tőzsdei részvénye.
Állampapírokba, tőzsdei részvényekbe vagy valamilyen megtakarítási formába csatornázná be a minden eddiginél nagyobb, 6000 milliárd forintot is meghaladó, zömében a lakosság kezében levő készpénzállományt Nagy Márton, a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) tulajdonosának, az MNB-nek az alelnöke.  A "Tőzsdei legek" csütörtöki díjátadóján elhangzott az is, hogy folyamatosan nő a lakossági tőzsdei tranzakciók száma. Végh Richárd, a BÉT elnök-vezérigazgatója lapunknak elmondta, hogy a lakosság 15 éve folyamatosan vásárol részvényeket, ám a lakossági jövedelmek felfutásával felerősödött ez a tendencia. Ugyanakkor a tőzsdeelnök szavaival élve: még van hová fejlődnünk, mert jelenleg csak a lakosság  2 százalékának van tőzsdei részvénye, míg a skandináv országokban ez az arány 10 százalékos, viszont Lengyelországban is kétszerese a magyarországinak. Végh Richárd azt javasolta, aki a tőzsdei részvényekbe történő befektetéseken gondolkodik, az először olyan befektetési alapokat vásároljon, amelyekben vannak ilyen értékpapírok is, majd fokozatosan és csak akkor  vegyen közvetlenül részvényeket, ha hosszú távú befektetésekben gondolkodik. A tapasztalatok szerint 5-10 éves idősávban a tőzsdei befektetések verik a bankbetéteket - mondta Végh Richárd. 

Tőzsdére megy az MKB

Az MKB Bank csütörtökön tartott rendkívüli közgyűlésén úgy határoztak a tulajdonosok, hogy kérik a társaság részvényeinek tőzsdei bevezetését. (Erre egy korábbi uniós döntés kötelezte a pénzintézetet.) Személyi döntések is történtek: Balogh Ádám vezérigazgatói tiszte mellé megkapta a bankelnökit is. Ugyanakkor Szemerey Tamás lemondott felügyelőbizottsági tagságáról. Matolcsy György MNB elnök unokatestvére tavaly karácsony előtt adta el 30 százaléknyi részesedését Szijj Lászlónak, akit az MKB meghatározó tulajdonosának tekintett Mészáros Lőrinc közeli üzlettársának tekintenek. Szemerey Tamás csaknem 100 százalékos közvetett tulajdonában lévő NHB Bank egyébként bajban van. A jegybank csütörtöki közölte meghosszabbították azt a december 18-án elrendelt korlátozást, amelynek oka a pénzintézet kedvezőtlen likviditási helyzete, így további 30 napig továbbra is legfeljebb 7 millió forint vehető föl a számlákról.  

Szerző
Témák
tőzsde

Hétmilliárdos energiahatékonysági forrást oszt ki az agrártárca

Publikálás dátuma
2019.01.17. 14:54

Fotó: Shutterstock
Környezetbarát, energiatakarékos projektekkel lehet pályázni a keretre, egyéni tervekre is félmilliárdos támogatást adhatnak.
A Vidékfejlesztési Program energiahatékonysági pályázatának első körében összesen 7 milliárd forinttal támogat 128 kérelmet az Agrárminisztérium. A tárca csütörtöki közleménye szerint a támogatások innovatív és környezetbarát, energiahatékonyság javító beruházásokra fordíthatók - írja az MTI.  A pályázat továbbra is nyitott, egyéni projektek legfeljebb 500 millió forintot, közös projektek legfeljebb 1 milliárd forint kaphatnak. A kiírás mezőgazdasági üzemek számára 30 milliárd forintos, élelmiszeripari kisvállalkozások számára pedig 5 milliárd forintos kerettel jelent meg tavaly.
Szerző