Saját legénybúcsúja vagy esküvője helyett is túlóráznia kellett volna egy nyugat-dunántúli autóipari beszállító cégnél dolgozó fiatalembernek. A nősülés előtt álló férfi hiába kért ugyanis szabadnapot e számára fontos események miatt két egymás utáni szombatra, nem kapott. Főnöke jelezte: túlóráznia kell, ezért válasszon, esküvő vagy legénybúcsú. A férfi végül betegszabadságra íratta ki magát. Az eset tavaly történt, a fiatalember azóta még ugyan a cégnél dolgozik, de hamarosan egy németországi vállalathoz távozik.
Minderről László Zoltán, a Vasas Szakszervezet alelnöke számolt be lapunknak, érzékeltetvén: mennyire „önkéntes” a túlóra vállalása ma a hazai cégeknél. A dolgozóknak egyébként joguk volna visszautasítani a túlórát, ha az aránytalan sérelemmel jár magánéletükre nézve. A feletteseik elvárásait teljesíteni igyekvő, rosszul kiválasztott középvezetők azonban sokszor még munkaerőhiány idején is kirúgással fenyegetőznek, ha valaki visszautasítja a túlórát; viselkedésük gyakori oka a cégeknél tapasztalható magas fluktuációnak. László Zoltán jelezte: most is van olyan üzemvezető, aki hatalmát fitogtatva azzal fenyegeti beosztottjait, bevezeti a 400 órás túlórakeretet, holott a munkáltatónak nincs is ilyen szándéka. Ezért is nehéz most tisztán látni, hol szándékoznak ténylegesen élni a túlóratörvény adta lehetőségekkel. A másik ok: a vezetők nem engedik meg a dolgozóknak, hogy kivigyék a cég területéről az orruk elé tolt papírokat. A szakszervezeti vezető szerint egyébként a munkáltatók nem mostanában, a politikailag is felfokozott hangulatban állnak majd elő a túlórakeretek megemelésével, hanem később: nyáron vagy ősszel, amikorra a - módosítás nélkül - évi 250-300 órás keretek kimerülnek.
Eddig valóban csupán azon cégek – például a Spar vagy a MediaMarkt – álltak ki a nyilvánosság elé, amelyek nem kívánnak élni a lehetőséggel. A túlóratörvény ugyanakkor nem is annyira a kereskedelemnek, mint inkább az iparnak - azon belül is az autógyáraknak - jöhet kapóra. Hiszen itt már 25 ezer üres álláshely van, a bejelentett több ezer milliárdos beruházások pedig további 15 ezer főnyi munkaerőt igényelnének. Ezek a cégek viszont hallgatnak: lapunk megkeresésére vagy nem reagálnak, vagy semmitmondó közleményt adnak ki.
Terjednek ugyanakkor ellentmondásos információk is a túlóratörvény kapcsán. Az LMP például nemrég egy külön honlapot hozott létre, ahol bárki jelezheti – akár anonim módon is –, ha egy cégnél a 400 órás túlmunka bevezetésére irányuló szándékot tapasztal. Itt jött a bejelentés, hogy a kecskeméti CabTec Kft.-nél megemelték a túlórakeretet évi 400 órára. Vágó Gábor, az LMP politikusa szerdán a cég székháza előtt, a Mérce élő közvetítésében számolt be minderről. Azt is mondta: információikat a szakszervezet is megerősítette, több dolgozó pedig már fel is mondott, mert "nem tudja ezeket a kizsigerelő feltételeket vállalni". Az eseményt a cég vezetője, Berta Tibor félbeszakította, mondván: a cég magánterületén tartózkodnak, amire nincs engedélyük.
Berta Tibor megkeresésünkre cáfolta az elhangzottakat. Mint mondta: nem emelték a túlórakereteket és nem is akarják dolgozóikat évi 400 órát túlóráztatni. Cégüknél egyébként nincs kollektív szerződés, így csak egyéni megállapodásokkal lehetne bevezetni a 400 órás túlmunkát. Közölte azt is: a felvételen elhangzott valótlan állítások miatt megtették a szükséges jogi lépéseket.
A CabTec munkavállalóit képviselő Mérnökök és Technikusok Szabad Szakszervezetének elnöke megerősítette lapunknak: a cég vezetése nem kíván élni a túlóranövelés lehetőségével. Buzásné Putz Erzsébet nem érti, honnan származik egyáltalán az ezzel ellentétes információ, a dolgozók nekik nem jeleztek ilyen szándékot. A szakszervezet egyébként 64 vállalatnál van jelen, de tudomásuk szerint egyik helyen sem akarják bevezetni az évi 400 óra túlmunkát.
Eközben a Pénzügyminisztérium foglalkoztatásfelügyleti főosztályának legfrissebb jelentéséből jól látszik: a túlóratörvény körüli felháborodás nem ok nélküli. Miközben ugyanis a munkaügyi ellenőrök tavaly a korábbinál kevesebb (több mint 13 ezer) munkáltatót és (csaknem 55 ezer) munkavállalót ellenőriztek, és mind a jogsértő munkaadók (több mint 9 ezer), mind a jogsértéssel érintett munkavállalók (több mint 37 ezer) száma csökkent – sőt, még a hazai munkaerőpiac legnagyobb problémáját jelentő feketefoglalkoztatás is visszaesett -, addig a munkaidővel, a pihenőidővel és a rendkívüli munkavégzéssel kapcsolatos jogsértések száma nőtt, és csaknem elérte a 15 ezret. E jogsértések jellemzően a gépipar, a feldolgozóipar és a kereskedelem területén dolgozókat érintették. A leggyakoribb szabálytalanság a munkaidő-beosztás hiánya, amelynek hátterében részben a rendkívüli munkavégzés - vagyis a túlórázás - leplezésére irányuló szándék áll. Szintén sokakat érintett, hogy munkaidőkeret alkalmazásakor nem határozzák meg írásban a kezdő és befejező időpontot. Ez ellenőrizhetetlenné teszi a munkaidőkereten felüli rendkívüli munkavégzést, és annak kifizetését is. A dolgozók munkaideje ráadásul sokszor meghaladta a megengedett napi, illetve heti munkaidőt.
Konkrétan túlóráztatással kapcsolatos szabálytalanság - a keretek túllépése - miatt ritkábban intézkedett a hatóság. Mivel ezeket gyakran hamis munkaidő-nyilvántartás vezetésével leplezik a munkáltatók, a rendkívüli munkavégzés mértéke csak nehezen állapítható meg. Ennek ellenére a túlóráztatással kapcsolatos feltárt visszaélések száma a két évvel ezelőtti 956-ról 3447-re emelkedett. Tavaly szeptemberig a gépiparban 2570, a feldolgozóiparban 581 dolgozó lépte át a megengedett éves túlórakeretet.
