Genetikai okai lehetnek a monogámiának

Publikálás dátuma
2019.01.19. 11:11
Illusztráció
Fotó: Pixabay
A génekbe lehet „kódolva”, hogy egyes állatok hűségesek a párjaikhoz vagy nem.
A Texasi Egyetem kutatói által vezetett nemzetközi kutatócsoport, amelynek tagja többek között Pogány Ákos, a TTK Etológia Tanszékének adjunktusa is, tíz gerinces fajt vizsgált a monogámiához vezető evolúciós genetikai folyamatokat feltérképezve. Arra a következtetésre jutottak, hogy az evolúció során egyfajta univerzális formula hatására az agyban bizonyos gének aktivitása nőtt, másoké pedig csökkent, ennek következtében a kezdetben nem-monogám fajok monogámmá váltak - számolt be a TudományPláza.
A kutatók úgy definiálták a monogámiát mint a legalább egy párzási időszakon át fennmaradó, egyetlen párral történő párkapcsolatot, amelyben az utódok felnevelésével kapcsolatos munka legalább egy része megosztott, mint ahogy a ragadozóktól és más veszedelmektől való védelem is. A kutatók ez alapján alapján akkor is monogámnak tekintettek egy állatfajt, ha a pár tagjai alkalmanként más egyedekkel is párzanak.
A kutatók öt, közeli rokon fajpárt, köztük négy emlős-, két madár-, két béka- és két halfajt vizsgáltak, amelyeket úgy válogatták össze, hogy az egyik monogám legyen. Mind a tíz vizsgált faj hím egyedeinek agyában azonosítani tudták a monogámia kialakulását jelentő evolúciós átmenethez köthető változásokat. A monogám viselkedés összetettsége ellenére azt találták, hogy minden alkalommal ugyanazok a génexpressziós változások zajlottak le. Az egymástól távoli rokonságban álló fajok – például halak és emlősök – génjeinek szekvencia-hasonlóságon alapuló csoportosításával a kutatócsoport sikeresen azonosította a közös evolúciós formulát, amely hosszú párkapcsolathoz és szülői együttműködéshez vezetett az öt monogám fajnál. 
A publikációk egyik fő újdonsága, hogy a vizsgált több száz millió éves periódus jóval hosszabb evolúciós időszakot ölel fel, mint a korábbi tanulmányok, amelyek új jellegek kialakulása során egymástól legfeljebb tízmillió év által elválasztott állatfajokat vizsgáltak.
„Nem számítottunk rá, hogy 450 millió év során ilyen összetett viselkedést érintő evolúciós átmenetek pontosan ugyanúgy történtek minden alkalommal”

- mondta Young.

Szerző

Meghalt Németh Judit fizikus, az MTA rendes tagja

Publikálás dátuma
2019.01.18. 19:25

Fotó: Shutterstock
86 évesen hunyt el Németh, a hazai nehézion-fizikai kutatások iskolateremtő alakja.
Kedden, 86 éves korában elhunyt Németh Judit akadémikus, a hazai nehézion-fizikai kutatások egyik iskolateremtő alakja - közölte a Magyar Tudományos Akadémia kommunikációs főosztálya.
Németh Judit 1932. október 15-én született Budapesten, édesapja Németh László író volt. Diplomáját az Eötvös Loránd Tudományegyetemen szerezte 1955-ben. 1965-ben lett kandidátus, 1972-ben elnyerte a fizikai tudományok doktora fokozatot. Az MTA levelező tagjává 1998-ban, rendes tagjává 2004-ben választották. Mintegy harminc évig volt egyetemi tanár az ELTE TTK Elméleti Fizikai Tanszékén, több évet töltött rangos franciaországi, németországi és amerikai egyetemeken.
Tudományos érdeklődése középpontjában a magfizika és a csillagok belső folyamatait leíró magfizikai jelenségek álltak. A magyar nagyenergiás magfizikai (nehézion-fizikai) kutatások egyik megalapítója, a kvarkanyagról rendezett 2005-ös budapesti világkonferencia egyik fő szervezője volt.
Az Eötvös Loránd Fizikai Társulat munkájában alelnökként, majd elnökként vett részt. Munkásságát 1987-ben Akadémiai Díjjal ismerték el.
Témák
meghalt

Egy napot élt csak a Holdon termett növény

Publikálás dátuma
2019.01.18. 09:30

Fotó: Xinhua / AFP
A kínai űrügynökség kedden jelentette, hogy kicsírázott az a gyapotmag, amit a Csang'o-4 űrszonda vitt magával a Hold "sötét", azaz a Földről sosem látható oldalára. Azonban a nemzetközi lapok szerint a növény egy nappal később elpusztult.
A Hold felszínét érő napsugár hatására kicsírázott gyapotcsíra a szerdán beköszöntő, nagyjából két hétig tartó éjszaka rendkívül alacsony hőmérséklete - akár -170 Celsius fokig is lehet - miatt pusztulhatott el. Ez a tudósokat nem érte váratlanul, az űrszonda is éjszakai álmát alussza.
A december 8-án Kínából útnak indított Csang'o-4, az első ember alkotta űreszköz, amely január 3-án landolt a Hold Földről sosem látható, "sötét" oldalán. A fedélzetén lévő Jáde Nyúl 2 holdjáróval és egy miniatűr bioszférával a kutatók azt szerették volna tanulmányozni, hogyan reagálnak a növények a földitől eltérő körülményekre.  A burgonya-, repce-, gyapot- és lúdfűmagokból csak a gyapot csírázott ki - írta a Player
Szerző
Frissítve: 2019.01.18. 11:10