A túlsúly és az alvászavar kölcsönösen hat egymásra

Az alvászavarok bizonyos típusai összefüggenek a túlsúllyal – és ez oda-vissza kapcsolatot jelent.

Éjszakai légzéskimaradásnak vagy obstruktív alvási apnoénak nevezik azt a jelenséget, amikor horkolás közben, hosszabb légzésszünet után hirtelen levegő után kapkod az érintett – mondta dr. Vida Zsuzsanna, a JóAlvás Központ neurológus főorvosa, szomnológus. Az alvási apnoéra való hajlamot, az anatómiai adottságokat általában örököljük, a betegség előfordulása a kor előrehaladtával nő, de kialakulásának rizikófaktora lehet a szűk orrjáratok, a valamilyen ok miatt kialakuló orrdugulás, az alkoholfogyasztás és a dohányzás is.

Azonban az amerikai National Sleep Foundation szerint a legnagyobb kockázati tényező a túlsúly. Az összefüggés ráadásul kétirányú. Bár természetesen nem minden elhízott személy szenved éjszakai légzéskimaradástól, de a plusz kilók bizonyítottan növelik a rizikóját. A túlsúly miatt ugyanis a nyak területén is zsír halmozódik fel, ami önmagában is akadályozza a légzést. Ezért a probléma kezelésének első, életmódbeli lépése a testsúly rendezése. Már tízszázaléknyi fogyás is javít az alvási apnoé állapotán, sőt esetenként meg is szünteti a légzéskimaradást.

Hatnak egymásra

Minél súlyosabb az alvási apnoé, annál nagyobb az esély a súlygyarapodásra – derül ki több kutatásból is. Ennek elsősorban az az oka, hogy a légzéskimaradás által megzavart alvás, amely így nyilván nem kielégítő, hatással van az étvágyat befolyásoló hormonok termelődésére. Egyes tanulmányok szerint az elégséges és jó minőségű alvást „produkáló” személyek kevesebb cukrot és szénhidrátot fogyasztanak napközben, mint a keveset alvók és az alvászavarban szenvedők. Ráadásul az alvászavar miatti napközbeni fáradtság és alacsony energiaszint hatására a fizikai aktivitás is csökken. Ez pedig különösen megnehezítheti a túlsúlyos, éjszakai légzéskimaradástól szenvedő páciensek fogyási próbálkozásait.

Bár a horkolás a hálótársnak is kellemetlen, az alvási apnoé az érintett egészségét is veszélyezteti, mivel ezek a tünetek úgynevezett alvásfüggő légzészavarra utalnak, amelynek során a szervezet oxigénellátási szintje súlyosan károsodhat. Ezért feltétlenül érdemes kivizsgáltatni a problémákat, a szomnológiai szűrővizsgálaton kívül szükség lehet fül-orr-gégészeti, kardiológiai, endokrinológiai vizsgálatra is. A horkolás megszüntetésével gyakran a hálótársak alvászavara is megoldódik, de csökken a szívinfarktus, a stroke és számtalan egyéb betegség előfordulási gyakorisága. Javulnak az olyan szubjektív tünetek is, mint a nappali hangulatromlás, az ingerlékenység, a teljesítmény- és koncentrációcsökkenés, amelyek a nem megfelelő minőségű alvás következményei. Az alvászavarok megszüntetése után eredményesebbé válhat az addig sikertelen fogyókúra.