A Médiahatósághoz fordulnak a köztévé melegek meggyógyításáról szóló műsora miatt

Publikálás dátuma
2019.01.18 14:06

MTV
Az LMP és a Liberálisok is lépéseket tesznek az ügyben.
A Magyar Liberális Párt szerint az M5-ös csatorna „Ez itt a kérdés” című műsorának szerdai adásában elhangzott kijelentések kimerítik a közösségi elleni uszítás fogalmát, ezért arra kérik a Médiatanácsot, hogy haladéktalanul vizsgálják ki az adást – derül ki a párt közleményéből. Mint írták, a műsorban elhangzott kijelentések sértik a meleg közösség emberi méltóságát és gyűlöletre szítanak az LMBTQ-közösséggel szemben.
„A Btk. 322. §-a alapján három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, aki nagy nyilvánosság előtt a lakosság egyes csoportjai, illetve azok tagjai ellen szexuális irányultságra tekintettel erőszakra vagy gyűlöletre uszít. A Liberálisok felszólítják a Médiatanácsot, hogy vizsgálják ki az adást, és tegyék meg a szükséges lépéseket!”
– közölte a párt.
Ne maradjon következmények nélkül, ami történt, az adófizetők pénzét senki ne fordíthassa büntetlenül gyűlöletkeltésre – hívták fel a figyelmet a közleményben. 

Ungár Péter is lép az ügyben

Az LMP is közleményt fogalmazott meg az ügyben: mint írták, a műsorban a homoszexuálitásról, mint betegségről és annak gyógyításáról beszéltek, a Pride-on felvonulókat pedig erőszakos magamutogatóknak állították be. Ungár Péter, az LMP országgyűlési képviselője a Médiahatósághoz fordul. Felidézték, hogy a műsorban olyan kijelentések hangoztak el, mint például: „a legkevésbé gondolunk viszont azokra, akik ebben az állapotban, betegségben, másságban kell, hogy éljenek nap, mint nap.”, továbbá, hogy „ma Magyarországon ez a téma leginkább évente egyszer, a nyári Pride felvonuláson kerül éles szócsaták középpontjába. Tény: az erőszakos magamutogatók ártanak leginkább annak”. A műsorban arról sem feledkeznek meg, hogy kifejtsék: „kevesen tudják, hogy a világ legkülönbözőbb részein élnek olyan orvosok, pszichiáterek, pszichológusok, akik igenis komoly kutató- és tudományos munka eredményeként képesek homoszexuálisként élt embereket kiemelni ebből az állapotból, betegségből, másságból.” Az LMP szerint a műsorban sértik a homoszexuális embertársaink méltóságát azok az állítások, amelyek személyiségtorzulásként, erőszakos viselkedésként, gyógyítható betegségként állítják be a homoszexualitást.
„Ezt a tényt tovább súlyosbítja, hogy a köztévé ettől eltérő véleménynek sem akkor, sem máskor nem adott teret. Ezért Ungár Péter a Médiahatósághoz fordul, mert álláspontja szerint a műsor megsértette a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló törvény emberi méltóság védelméről szóló rendelkezéseit”
– közölte a párt.

Az MTI visszadobta a közleményt

Az Index értesülései szerint az LMP hiába juttatta el a közleményt az MTI-hez, az állami hírügynökség megtagadta annak közlését. „A Szabályzat 15. pontja értelmében az MTI jogosult egyes közlemények közzétételét megtagadni, a közlemény közzétételének megtagadásáért semmilyen felelősséggel nem tartozik” – állt a pártnak címzett válaszukban. Az állami hírügynökség az Országos Sajtószolgálat szabályzatának 14. 2. pontjára hivatkozva utasította vissza a szöveg lehozását, amely kimondja, hogy a közlemény „nem sértheti a közmédia szervezeteinek jó hírét és üzleti érdekeit, nem irányulhat a közmédia bármely szervezete vagy annak munkavállalója ellen”.

Elsőként a 444.hu számolt be arról, hogy a közszolgálati televízió kulturális csatornáján, az M5-ön lement műsor ezzel az intróval kezdődött:
„Állapot? Betegség? Torzulás? Vagy csak a sokat emlegetett másság? Nem, kérem, ne legyintsenek, és ne forduljanak el indulatosan azzal a gondolattal, hogy: »Ugyan, kit érdekelnek ők?«
Majd egyebek mellett közölték, „elintézzük annyival, hogy ha valaki ma már nyíltan megélheti mindezt, az a szabadság felszabadulttá, kiteljesedetté teszi. Biztos így van ez? Akkor is, ha vannak – talán sokkal többen, mint gondolnánk –, akik szabadulnának ettől a helyzettől, de nem tudják, hogyan?” Végül bejelentkezett Trombitás Kristóf Keresztély, aki Hodász András katolikus pappal és Szőnyi Szilárddal, a Heti Válasz egykori újságírójával, a Föltámadott a gender című könyv szerzőjével beszélgetett a homoszexualitásról.
Frissítve: 2019.01.18 14:45

Lehűlés kezdődik szerdától, a hétvégére visszatér a télies idő

Publikálás dátuma
2019.02.20 06:20
Illusztráció/AFP fotó
A szerdai időjárás még mindig a tavaszt idézi, de szombaton és vasárnap hideg lesz.
Az előrejelzés szerint szerdán a ködfoltok feloszlását követően általában változóan felhős idő valószínű több-kevesebb napsütéssel. Az északkeleti határvidéken és az Alpokalja térségében néhol futó zápor előfordulhat. Az északnyugati szél megélénkül, helyenként meg is erősödik. A legmagasabb nappali hőmérséklet jobbára 9 és 14 fok között alakul. Késő estére -1 és +6 fok közé hűl le a levegő. A következő napokban még enyhe marad az idő, viszont szombaton és vasárnap hideg lesz, téliesre fordul időjárásunk. A napközbeni hőmérséklet akár 10-11 fokkal is visszaeshet, éjszakánként pedig helyenként kemény fagyokra kell számítani a jelenlegi prognózis alapján. 

Magukra hagyták a közszolgákat: csaknem 70 ezer ember nem tudja, mit hoz az új besorolás

Publikálás dátuma
2019.02.20 06:00
A márciusi bérpapírok tömeges felmondást hozhatnak
Fotó: MTI/ Kovács Tamás
Egyelőre sűrű köd borítja a kormányzati igazgatásról szóló, tavaly decemberben elfogadott törvény végrehajtását – ezt jelezték lapunknak több minisztériumból, háttérintézményből és kormányhivatalból is. Majdnem 70 ezer ember sorsa vált bizonytalanná. A jogszabály szerint ugyanis múlt péntekig a fenti kör minden munkahelyén el kellett volna készülni a listáknak, hogy az egyes dolgozók milyen besorolású álláshelyre kerülnek és ennek alapján mekkora lesz a bérük, de informátoraink szerint óriási a csend a hivatalokban. Ha készült is ilyen terv, azt egyelőre nem merik megmutatni a munkatársaknak, így azt sem lehet tudni, mindenki kap-e új kinevezést és a kormány ígéretének megfelelően 30 százalékos béremelést januártól visszamenőleg. A közszféra szakszervezetei szerint a megemelt munkaterhek miatt rengetegen várják a márciusi bérpapírjukat azzal a gondolattal, hogy ha nem kapnak annyi pénzt, amit tisztességesnek tartanak, tömegesen mondanak majd fel. Korábbi köztisztviselőkből és állami tisztviselőkből egységesen kormánytisztviselők lesznek a az állami a hivatalok munkatársai, amihez új kinevezési papírt kellene aláírniuk. A törvény szó szerint azt írja, 2019. február 15-ig a „jövedelem számításának módját a Kormány rendeletben állapítja meg”, de ilyen rendelet eddig nem jelent meg a Magyar Közlönyben.    Egyes forrásaink állítják, létezik ilyen jogszabály, de azt a kormány 2000-esnek minősítette, vagyis titkosította, ami ebben az esetben azt jelenti, hogy mindenhol csak a munkáltatók kapták meg, más nem férhet hozzá. Kormányzati tisztviselő ugyanis csak az lesz, akit írásban kineveznek és aláírásával igazolja, hogy elfogadta a felajánlott munkát és fizetést. Mivel a személyhez kötött béreket nem ismerik az érintettek, a törvény mellékletében olvasható bértáblákat bogarásszák. Ez alapján a legalacsonyabb besorolású minisztériumi kormánytanácsos bruttó 250 ezer forintot kereshet, de az ebbe a körbe sorolt közigazgatási államtitkár pénze akár 1 millió 900 ezer forintra is emelkedhet. A kormányhivatalokban kevesebbet lehet keresni. A kormánytisztviselők helyzete és munkavégzése az eddigi stabilitással szemben teljesen bizonytalanná és kiszámíthatatlanná vált, a terület munkavállalói számára „kardinális változásokat” hozott a kormányzati igazgatásról szóló törvény – fogalmazott lapunknak Kerekes Edit munkajogász. A szakember szerint ezzel kiüresednek a kormánytisztviselők korábbi kedvezményei, most például sorra kap olyan jelzéseket, hogy a hivatali dolgozók szabadsága és pótszabadsága együtt nem éri el a munka törvénykönyve alá esők szabadságának mértékét, de az érintettek közül sokan nehezményezik azt is, hogy az életkor alapján mostantól nem lehet feljebb lépni, megszűnik az automatikus átsorolás rendszere, a tapasztalat sem számít. A Baranya Megyei Liga Szakszervezet (BMLSZ) elnökeként is tevékenykedő jogász versenyszférában szerzett tapasztalatai azt mutatják, ha egy cég átalakítja a belső szabályait, az mindig hoz egy természetes lemorzsolódást, tehát nem kizárt, hogy a kormány is ilyen formában akar további létszámcsökkenést elérni. Csakhogy egy vállalat vezetése többnyire akkor nyúl ehhez az eszközhöz – tette hozzá a munkajogász -, ha minőségi cseréket akar elérni egyes posztokon, míg a kormánytisztviselők körében ezzel a törvénnyel megszűnt minden garancia, hogy a több tudás illetményemelést hoz a magukat továbbképző alkalmazottak számára. Kerekes Edit úgy látja, hogy az új jogszabály csökkenti a hivatalokban dolgozók motivációját a minőségi munkavégzésre. Az is hozzátartozik az értékeléshez, hogy az új jogszabály tele van ellentmondásokkal, ilyen például a márciusi bérkifizetést követően aláírandó kinevezési okmány kérdése is – tette hozzá. A törvény végrehajtási rendeletei közül egyedül a szabadságmegváltást szabályozó rendeletet jelentette meg eddig a kormány a múlt hét szerdáján. A korábbi jogviszony alapján járó napokat ugyanis a dolgozók nem hozhatták át erre az évre, a ki nem vett tavalyi szabadságok megváltásának összegét március 15-ig ki kell fizetni az érintetteknek. A kinevezések és a béremelések szempontjairól megkérdeztük a Miniszterelnökséget is, amelynek feladata lenne a szabályok kidolgozása, de kérdéseinkre nem kaptunk választ.  
Frissítve: 2019.02.20 06:00