Vlagyimir Putyin orosz elnök beleegyezett Angela Merkel német kancellárnak abba a kérésébe, hogy német szakértők figyelhessék meg a Kercsi-szoros hajózhatóságát - jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a német hivatali partnerével, Heiko Maasszal folytatott pénteki moszkvai tárgyalása után tartott közös sajtótájékoztatón. Lavrov szerint Merkel az egy hónappal ezelőtt megfogalmazott kérését megtoldotta azzal, hogy a német szakemberek mellett - akik még nem érkeztek meg - a megfigyelésben franciák is részt vegyenek, amire Putyin szintén igent mondott.
Attól azonban az orosz diplomácia vezetője elzárkózott, hogy ebbe Ukrajnát is bevonják. Azt is leszögezte, hogy Oroszország szerint nincsenek meg a kelet-ukrajnai helyzet "normandiai formátumban" (orosz-ukrán-német-francia) valótárgyalásos rendezésének feltételei, vagyis Moszkva továbbra sem hajlandó tárgyalóasztalhoz ülni. A Krímet annektáló, szakadár fegyvereseket támogató Kreml szerint ez az ukrán fél hibája.
- jelentette ki egybehangzóan a két külügyminiszter. Az Ukrajnától elcsatolt Krímben található Kercsi- és az oroszországi Tamanyi-félsziget közötti szoros a Fekete-tengert és az Azovi-tengert közi össze. November 25-én a szoros közelében, a Fekete-tengeren, az orosz parti őrség tüzet nyitott három kisebb ukrán hadihajóra, amelyeket elfoglalt, az elfogott 24 főnyi legénység ellen pedig tiltott határátlépés címén eljárást indított. A nyugati országok ismét agresszióval és a nemzetközi jog megsértésével vádolták Oroszországot, ismét eredménytelen nyilatkozatokat kiadva, melyekkel most az ukrán tengerészek elengedését követelték.
Német-orosz harmónia gázvezeték- és atomfegyver ügyben
A pénteki sajtótájékoztatón egyébként Lavrov elmondta, hogy Ukrajna hiába szerette volna kizárni az oroszokat a közelgő ukrán választás tisztaságát ellenőrző Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) választási megfigyelői közül.
Lavrov azt is hangsúlyozta: Moszkva nagyra értékeli, hogy Berlin támogatja az Északi Áramlat-2 földgázvezeték megépítését, ez tengeri úton - az ukrán tranzitot kiiktatva - köti majd össze Oroszországot Németországgal. Kifejezte megelégedettségét amiatt, hogy a kétoldalú kereskedelem az amerikai szankciók ellenére is növekszik.
Néhány óvatos szó esett arról is, hogy Oroszország közepes és rövid hatótávolságú, nukleáris töltetek célba juttatására alkalma rakétákat telepít évek óta, nemzetközi egyezményt sértve ezzel. Maas erről szólva kijelentette, hogy a többi NATO-tagállamhoz hasonlóan Németország is úgy gondolja, hogy "ha van olyan rakéta, amely megsérti ezt az egyezményt, azt meg kell semmisíteni". Lavrov szerint mindez csak washingtoni vádaskodás. Arra nem tért ki, hogy akkor miért állítja ezt a NATO főtitkára is.
Maas elmondta, hogy Berlin tavasszal nemzetközi fegyverzetkorlátozási konferenciát fog rendezni, amelyre meghívta Oroszországot. Erről nem hangzott el sok részlet, pedig számos kérdést felvet, tekintve, hogy Németország a világ egyik legjelentősebb fegyverexportőrévé nőtte ki magát az utóbbi években.
