Andy Vajna 1944-ben született Budapesten. 1956-ban, tizenkét évesen egyedül menekült el Magyarországról, a Vöröskereszt segítségével első körben Kanadába. Egy évvel később már Los Angeles-ben volt, ahol hamar önállósította magát. Dolgozott fotósként is, de első nagyvállalkozása egy parókagyár volt Hong Kongban, 1973-ban itt készítette el az első filmjét, a The Opium Trial-t. Egy évvel később megismerkedett Mario Kassar producerrel, akivel megalapította a Carolco Pictures nevű céget, amelynek keretében olyan művek készültek el, mint a Csendestárs, a Changeling és a Budapesten, Sylvester Stallonével forgatott Menekülés a győzelembe. Ám a világhír a Rambo: első vérrel jött meg – szintén Stallonével – Vajnáéknak 1982-ben.
Négy évvel később tőzsdére vitték a Carolcót és a minicég igazi független stúdióvá fejlődött, korának meghatározó műhelyévé. Olyan nagyra nőttek, hogy az amerikai adóhatóság, az IRS többször vizsgálta a terjedelmes cégszerkezetet és leányvállalkozásokat, de ha akadt is bármi, arról peren kívül mindig megegyeztek.
1989-ben végül Vajna egy hirtelen lépéssel eladta a cégbeli részét Kassarnak és megalapította a Cinergit, amelynek három nagy produkció volt a zászlóshajója: az Evita, a Tombstone, és a Dredd bíró. A többi próbálkozás (Medicine Man, Az éj színe, A reneszánsz ember, A skarlát betű, Nixon, Az árnyék összeesküvés) nem volt egyértelmű siker. A Carolcót Kassar 1995-ben vitte csődbe, a Cinergi két évvel később dobta be a törölközőt. Ugyanebben az évben Vajna már Magyarországra koncentrált, ekkor készítette el A miniszter félrelép című vígjátékot, amely a mai napig hazai rekorder a 750 ezer eladott belépővel. Persze, nemzetközi szinten is voltak további nagy kritikai és pénzügyi sikerek: a Vajna kedvenceként is ismert Zenedoboz (Music Box), a Rambo-filmek, az Angyalszív, a Terminátor, vagy a Jákob lajtorjája. 2006-ban az ő irányítása alatt készült el a Szabadság, szerelem című 1956-os kalandfilm is.
A magyar közélettel szorosabb kapcsolatot 2011-től töltött be: ekkor nevezte ki őt Orbán Viktor filmügyi kormánybiztosnak. Első lépésként Vajna megreformálta a finanszírozási rendszert, létrehozta a Magyar Nemzeti filmalapot. Egyik legnagyobb eredménye, hogy a filmfinanszírozást az állami költségvetéstől függetlenné tette azzal, hogy a rendszer alapjait a hatoslottóból befolyt összeg mintegy nyolcvan százaléka garantálja: így kijelenthető, hogy sosem volt korábban ennyi pénz magyar filmre. A Filmalap által az elmúlt hét évben támogatott magyar filmek több száz nemzetközi díjat nyertek el, köztük a Saul fia Cannes-ban a Grand Prix-t majd az Oscart, a Testről és lélekről pedig az Arany Medvét. - Csákvári Géza
Szakmaiság és apolitikusságRettenetesen elszomorította Andy Vajna halálhíre Pataki Ágit. – Nem fűzött hozzá semmilyen privát viszony. Bár rosszabbat vártunk tőle, bebizonyította, hogy szakmai alapon működteti a filmgyártást, szigorú szabályokkal, átlátható rendszerrel, megbízhatóan sikeresen és apolitikusan. Nagyon mellbe vágott a halála, váratlanul ért. Most egy jól működő szakma bizonytalanodik el, egy olyan kulturális terület, amelyben mindez idáig normális viszonyok uralkodtak. Nem tudjuk, Andy Vajna után mi lesz – mondta a filmproducer a Népszavának.
- Andy Vajna túl tudott lépni a saját árnyékán – derült ki Enyedi Ildikó visszaemlékezéséből. - Ő és Havas Ágnes, a Filmalap vezetője nagyon különleges módon kiegészítették egymást. Nagyon ritka, hogy valaki, akinek van egy nagyon határozott ízlése, ezt nem erőlteti rá mindenkire. Andy Vajna és Havas Ágnes meg tudták osztani egymás között a felelősséget, így a magyar film minden szegmense esélyt kapott. Ez egy ritka erény – mondta a filmrendező a Népszavának. - T. G.
"Köszönök mindent, Barátom!" - így búcsúzott Orbán Viktor a filmproducertől közösségi oldalán.
Kivételezett helyzet majd kegyvesztettségAndy Vajna már az első Fidesz-kormány idején is jóban volt Orbán Viktorral, így nem számított meglepetésnek, hogy ő lett a "nemzeti tőkésosztály" egyik főszereplője.Az amúgy is gazdag üzletember további vagyonosodását közvetlenül segítette a kormány: 2013-ban ugyanis betiltották a nyerőgépeket, majd ezek üzemeltetését csak kaszinókban engedélyezték, a működtetést viszont koncesszióhoz kötötték. Ilyen engedélyt viszont az egész országban csak két kormányközeli vállalkozó, Szima Gábor és Andy Vajna kapott. Nem véletlen, hogy Vajna cége, a Las Vegas Casino Kft. azóta minden évben milliárdos nyereséget produkál. Vajnának azt is elnézte az egyébként folyamatosan offshore-lovagozó kormány, hogy saját cégeit is ilyen vállalkozásokba szervezte ki.
Andy Vajna komoly szerepet kapott a kormányközeli médiabirodalom kiépítésében is, előbb a TV2-őt, majd a Rádió 1-et vette meg és megalapította a Retro Rádiót is. A TV2-őt ráadásul egy üzleti trükkel Simicska Lajos elől szerezte meg. A korábban politikailag semleges – vagy inkább ellenzéki – kereskedelmi csatorna ezután hamar propagandaeszközzé vált, hírműsorában a Tényekben a migránsozás mellett főszerepet játszottak az ellenzéki politikusokat lejárató anyagok. A csatornát nem sikerült piacvezetővé tenni, sőt, a milliárdos nagyságrendű állami hirdetések mellett is veszteséges maradt, ez az egyik fő oka lehetett annak, hogy Vajna az utóbbi időben kiesett kivételezett szerepéből. Bár a csatornát haláláig megtartotta, a szintén tulajdonában lévő Lapcom Zrt.-t fel kellett ajánlania az év végén megalakult Közép-Európai Sajtó és Média Alapítványnak. A Lapcom adta ki a Bors bulvárlapot, valamint a Kisalföld és a Délmagyarország megyei napilapokat. Vajnával a Fidesz keménymagjában elégedetlenek voltak azért is, mert nem készültek az irányítása alatt a filmalapban úgynevezett „nemzeti szemléletű” mozik, tévéfilmek, emiatt a kormány egy alternatív filmfinanszírozási alapot is létrehozott. - Kósa András
