Észak-írországi robbantás – Két férfit őrizetbe vettek

Publikálás dátuma
2019.01.20. 16:38

Fotó: /POLICE SERVICE OF NORTHERN IRELAND / AFP
A tettesek egy elrabolt pizzafurgonban helyezték el a pokolgépet.
Őrizetbe vett két fiatal férfit az észak-írországi rendőrségi szolgálat (PSNI) vasárnap, a második legnagyobb északír városban, Londonderryben előző éjjel elkövetett pokolgépes merénylet ügyében. Az incidens, amelyben senki nem sérült meg, az északír fővárostól, Belfasttól 110 kilométerre északnyugatra fekvő város központi bírósági épületegyüttese előtt történt. Az MTI a PSNI vasárnapi beszámolója alapján azt írja: az időzítő szerkezettel ellátott pokolgépet a tettesek egy elrabolt pizzafurgonban helyezték el. A rendőrségi szakértők „kezdetlegesnek” nevezték a robbanóeszközt. A rendőrség közölte, hogy a merénylet mögött valószínűleg az „új IRA” nevű, kis létszámú szakadár katolikus milícia állt. A PSNI a vasárnap őrizetbe vett két férfiről csak annyit közölt, hogy a húszas éveikben járnak. Mark Hamilton, az észak-írországi rendőrség főparancsnok-helyettese vasárnapi sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy az új IRA, csakúgy, mint a legtöbb észak-írországi szakadár katolikus csoport, kis létszámú, és „jórészt senkit nem képvisel”. A PSNI a készülő robbantásról előzetes értesítést kapott, és éppen hozzákezdett a környéken több épület – köztük szórakozóhelyek és szállodák – kiürítéséhez, amikor a detonáció bekövetkezett. A PSNI szombat éjjel Twitter-bejegyzésben közölte, hogy áll a közelben egy másik autó is, amely gyanús az esetet vizsgáló nyomozóknak.       Londonderry az észak-írországi brit fennhatóság ellen küzdő katolikus mozgalom fellegvára. Ennek egyik jele, hogy a város félhivatalos közkeletű neve nem is Londonderry, hanem csak Derry, a Londonderry elnevezést a városban szinte sehol nem lehet látni.

PSNI, az "új IRA"

Az új IRA 2012-ben alakult, és eddigi legsúlyosabb terrorcselekménye egy pokolgépes merénylet volt, amelyet három éve követett el Belfastban egy büntetés-végrehajtási tisztviselő ellen. A pokolgép, amelyet az áldozat gépkocsijának aljára rögzítettek, részlegesen robbant csak fel, de az 52 éves Adrian Ismay így is súlyosan megsérült, és tíz nappal később meghalt. Az 1998-as nagypénteki egyezménnyel elindult megbékélési folyamat meghatározó horderejű mozzanataként az IRA, vagyis az Ír Köztársasági Hadsereg – amely valaha a legnagyobb britellenes katolikus félkatonai szervezet volt Észak-Írországban – már hosszú évekkel ezelőtt felhagyott a fegyveres akciókkal, leszerelte fegyverzetét és gyakorlatilag beszüntette tevékenységét. A rendezési folyamat kiteljesedéseként a Demokratikus Unionista Párt (DUP) és az IRA egykori politikai szárnyának tartott Sinn Féin – a protestáns britpárti, illetve az ír egyesítésért küzdő britellenes katolikus oldal két legradikálisabb politikai ereje – több évig együtt kormányozta Észak-Írországot, korábban teljesen elképzelhetetlen koalíciót alkotva, bár a két párt 2017 januárjában összeveszett, és azóta ismét nem működik az észak-írországi felekezetközi önkormányzatiság. Az IRA működésének beszüntetését és a felekezeti koalíciót egyes kisebb katolikus szakadár szervezetek – amelyek közül többen, valamilyen kiegészítő jelzővel IRA-nak nevezik magukat – még most sem fogadják el, és további harcot hirdettek a brit fennhatóság ellen.

Szerző
Frissítve: 2019.01.21. 07:58

May hivatala attól fél, hogy leállíthatják a Brexit-folyamatot

Publikálás dátuma
2019.01.20. 14:57
Theresa May brit miniszterelnök
Fotó: BEN STANSALL / AFP
Rendkívül aggályos képviselői törekvésekről beszélt a Downing Street szóvivője.
Theresa May brit miniszterelnök hivatala szerint rendkívül aggályosak azok a képviselői törekvések, amelyek célja a brit EU-tagság megszűnéséhez (Brexit) vezető folyamat késleltetése vagy leállítása – írja az MTI. A felhívás előzményeként több olyan képviselői törvénytervezet is nyilvánosságra került, amely halasztaná a kilépést, illetve megtiltaná a kormánynak a megállapodás nélküli Brexitet. A The Sunday Times című konzervatív vasárnapi brit laphoz eljutott tervezetek egyike – amelyet Dominic Grieve, a konzervatív párti brit kormány volt jogi főtanácsadója készül előterjeszteni – a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelye alapján zajló Brexit-folyamat felfüggesztését irányozza elő. Az 50. cikkely szabályozza, és csaknem két évvel ezelőtti aktiválása hivatalosan el is indította a Brexit-folyamatot. A cikkely alapesetben – egyéb, közelebbi határidőről szóló megegyezés híján – kétévi tárgyalási időtávlatot határoz meg. Ez március 29-én jár le, és a brit EU-tagság azon a napon akkor is megszűnik, ha addig nem lép életbe az EU-val kötött megállapodás. Az 50. cikkelyben meghatározott kétévi tárgyalási időszak meghosszabbításra van mód, ha ehhez az EU-ban maradó 27 tagország egységesen hozzájárul, az aktiválásról szóló bejelentés visszavonása ugyanakkor London szuverén joga. Ezt az EU bíróságának nemrégiben hozott végzése megerősítette. Egy másik képviselői tervezet, amelyről szintén a The Sunday Times számolt be, megtiltaná a kormánynak, hogy megállapodás nélkül léptesse ki az országot az EU-ból, és szintén a Brexit halasztásáról intézkedne abban az esetben, ha a kilépés március 29-én esedékes napjáig nem sikerülne életbe léptetni valamilyen megállapodást a Brexit feltételrendszeréről. Theresa May hivatalának szóvivője a BBC-nek nyilatkozva vasárnap „mélységesen aggályosnak” nevezte e képviselői tervezeteket, mondván: e kezdeményezések azzal a veszéllyel járnak, hogy a parlament teljeséggel leállíthatja a Brexit-folyamatot. A Downing Street illetékese szerint „életfontosságú”, hogy a választott politikusok teljesítsék a kilépésről szóló népszavazási döntést. Az alsóház a héten a modern brit parlamentarizmus történetében példátlan, 230 fős többséggel elutasította a Brexit feltételrendszeréről az Európai Unióval novemberben elért, 585 oldalas megállapodást. Az ellenzéki Munkáspárt bizalmatlansági indítványt terjesztett be Theresa May kormánya ellen, és szerdán az ellenzék által kezdeményezett voksoláson 325-306 arányban May támogatói kerültek többségbe.

Kétoldalú megállapodásra tehet javaslatot May

Theresa Maynek a megállapodás alsóházi tárgyalási folyamata közben – a kormány szándékai ellenére – elfogadott törvénymódosítás alapján három ülésnapon belül, vagyis hétfőig kell a ház elé terjesztenie a kormány új javaslatait arról, hogy a Brexit-folyamat milyen irányt vegyen. May hétfőn ismerteti a parlamentben a kormány álláspontját a továbbiakról. Ez a törvény alapján semleges hangvételű és módosítható indítvány lesz, amelyet az alsóház január 29-én tárgyal és aznap szavaz is róla. A The Sunday Times úgy tudja, hogy a kormányfő kétoldalú megállapodásra tesz javaslatot Írországnak, annak érdekében, hogy az EU-val kötött megállapodásból kikerülhessen annak legsúlyosabban bírált eleme, a backstop-mechanizmus, vagyis az a tartalékmegoldás, amelynek alapján – ha más megoldás nem születik – egységes vámügyi szabályozás lépne életbe az Európai Unió és az Egyesült Királyság között az ír-északír határellenőrzés újbóli bevezetésének elkerülésére. Liam Fox brit külkereskedelmi miniszter vasárnap közvetve megerősítette az értesülést. Fox a BBC televíziónak nyilatkozva kijelentette: kompromisszumra lesz szükség a backstop-mechanizmus ügyében, annak érdekében, hogy el lehessen fogadtatni a Brexit-megállapodást az alsóházban. Simon Coveney ír miniszterelnök-helyettes azonban vasárnapi Twitter-üzenetében máris kizárta bármiféle olyan kétoldalú megállapodás lehetőségét Londonnal, amely eltávolítaná az ír-északír határellenőrzés elkerülését garantáló backstop-megoldást a Brexit-egyezményből.

Sok brit vállalatvezető újabb népszavazást akar

A legfrissebb üzleti felmérés szerint a brit vállalati szektor vezetőinek több mint a háromnegyede kedvezőtlennek tartaná, ha a brit EU-tagság a kilépés feltételrendszeréről szóló megállapodás nélkül szűnne meg. Az MTI összefoglalója szerint a legnagyobb és legrégibb, 1903-ban alapított brit vállalatvezetői szervezet, az Institute of Directors (IoD) 1200 vállalatigazgató bevonásával elvégzett, vasárnap ismertetett felmérése szerint a cégvezetők legnagyobb egyedi csoportja – 45 százalék – újabb népszavazást szeretne a brit EU-tagságról, illetve a kilépés feltételeiről. A vizsgálat résztvevőinek 29 százaléka szerint az Európai Unióval kötött Brexit-megállapodáson kellene olyan módosításokat végrehajtani, amelyek lehetővé tennék az alsóház számára az egyezmény elfogadását. A válaszadók 2 százaléka előrehozott választások kiírását tartaná jó megoldásnak a kialakult parlamenti patthelyzet feloldására, és 23 százaléka tartaná kedvező megoldásnak, ha az Egyesült Királyság megállapodás nélkül lépne ki az EU-ból. Arra a kérdésre, hogy az EU-val elért megállapodás parlamenti elutasítása után valószínűbbé vált-e cége vészhelyzeti terveinek aktiválása, az ilyen terveket készenlétben tartó vállalatok igazgatóinak 54 százaléka igennel, 33 százalékuk nemmel válaszolt. A cégvezetők 40 százaléka ugyanakkor arról számolt be, hogy vállalatának nincs ilyen készenléti terve, és nem is szándékozik módosítani üzleti tevékenységét egészen addig, amíg teljesen egyértelműen nem körvonalazódik az Egyesült Királyság és az EU jövőbeni kapcsolatrendszere. A vizsgálatba bevont vállalatok vezetőinek 19 százaléka szerint cégét semmilyen módon nem érinti a Brexit, így nem is tervezik készenléti cselekvési programok összeállítását. Más felmérések szerint ugyanakkor a brit üzleti szektor nagyon borúlátóan ítéli meg a Brexit szélesebb körű gazdasági hatásait. Az Ipsos MORI üzleti és piaci közvélemény-kutató cég, amely minden évben elvégzi átfogó hangulatmérését a Londoni Értéktőzsde (LSE) 500 legnagyobb tőkeértékű vállalata körében, minap ismertetett idei „Captains of Industry” felmérésében kimutatta, hogy a vizsgálatba bevont nagyvállalati vezetők 74 százaléka tart a brit gazdaság általános állapotának hanyatlásától a következő tizenkét hónapban, és csak 8 százalékuk számít javulásra. Az idei vizsgálatba bevont cégvezetők 95 százaléka a Brexit-folyamatot övező bizonytalanságot nevezte a brit gazdaság legnagyobb problémájának, 55 százalékuk pedig saját cégére nézve is jelentős közvetlen kockázatnak tekinti a Brexitet. A résztvevők 68 százaléka nem bízik abban, hogy a konzervatív párti brit kormánynak sikerül olyan jövőbeni kapcsolatrendszert kialakítania az Európai Unióval, amely előnyös lesz a brit üzleti szektornak, 94 százalékuk szerint viszont a Munkáspárt gazdaságpolitikája sem hozna érdemi javulást a brit gazdaság állapotában.

Szerző
Frissítve: 2019.01.20. 16:29

Csaknem 40 kilométert futott le mínusz 52 fokban egy olasz rendőr

Publikálás dátuma
2019.01.20. 14:36

Fotó: Paolo Venturini Facebook-oldala
Paolo Venturini a 39,12 kilométeres távot 3 óra 54 perc és 10 másodperc alatt teljesítette.
Csaknem 40 kilométert futott le mínusz 52 fokban Jakutföld északi részén Paolo Venturini olasz extrémsportoló, aki rendőr az észak-olaszországi Padovában – közölte az oroszországi régió külkapcsolatokért felelős hivatala vasárnap a TASZSZ hírügynökséggel. A Tomtor és Ojmjakon települések közötti 39,12 kilométeres távot Venturini 3 óra 54 perc és 10 másodperc alatt teljesítette. A sportembert a próbatételre egy orvosból, egy tolmácsból és egy operatőrből álló stáb kísérte el, és a szibériai vállalkozásról dokumentumfilm készül majd. A közösségi médiában rajongók ezrei által követett Venturini tavaly 75 kilométert futott az iráni sivatagban, ahol a hőség eléri a 67 fokot is. 
Szerző