A napokban a megjelent hírek szerint a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) diagnosztikai igazgatóságának vizsgálatai megállapították, hogy a tavaly nyári tömeges méhpusztulás egyik oka a neonikotinoid típusú klotinaidin–tiametoxám hatóanyag volt. A Népszava kérdésére az Agrárminisztérium (AM) azt válaszolta hogy a sajtóban megjelent hírekkel ellentétben a Nébih vizsgálatok jelenleg is tartanak, és ezek egyelőre nem erősítették meg a gyanút, hogy neonikotinoid mérgezés okozta a múlt évi tömeges méhpusztulásokat. Bár az egyik Somogy megyei méhész esetében a méhpusztulásért valóban neonikotinoid hatóanyag tehető felelőssé, ám a hatóságok nem találták meg a mérgezés forrását – tájékoztatta lapunkat a minisztérium. Ettől függetlenül, minden méhek által látogatott kultúrában megszüntetik a neonikotinoid hatóanyagú csávázószerekre szóló engedélyek kiadását.
Mint emlékezetes az unióban felfüggesztették a neonikotinoidok használatát. Az intézkedést csak négy ország nem szavazta meg, s az egyik Magyarország volt.
A szaktárcához érkezett bejelentések szerint 115 méhész nagyjából 10 000 méhcsaládja szenvedett kárt tavaly. Ez egyébként a hazai 1,2 millió méhcsalád kevesebb, mint 1 százaléka – közölte az Agrárminisztérium. Ennél vélhetően jóval több eset fordulhatott elő, de sokan nem jelentették az állományban bekövetkezett pusztulást sem a nagyjából 20 ezer hazai méhészből 14 ezer tagot számláló OMME-nek, sem a megyei kormányhivataloknak.
Kada Zsuzsanna az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) balatonlellei szervezetének elnöke a jó hírrel kezdte. Tavaly az akácvirágzásra nem lehetett panaszuk, akár jó évet is zárhattak volna, de az Európában is óriási károkat okozó varroa atka pusztította a méhcsaládokat. A méhész fertőzés miatt legyengült és megtizedelt 50 méhcsaládjából aligha éri meg mindegyik a tavaszt, sőt, talán mind elpusztul. Bár nem a méhészkedésből élnek, de a 30 éves családi tradíció okán tavasszal újratelepítik a kaptárakat – közölte a Kada Zsuzsanna.
A helyzetet tovább bonyolítja, hogy az atka elleni szerek túlzott használata elősegíti a nozéma, a gyomorvész, vagy más néven májusi vész megjelenését. Természetesen a nozéma önmagában is fertőzheti a méhcsaládokat – magyarázta Pongrácz Attila, az OMME Csongrád megyei tagszervezetének, az Ambrózy Béla Báró Méhész és Környezetvédelmi Egyesületének elnöke. A szakember úgy vélte, a különböző betegségek és a környezeti hatások miatt nagyon nehéz azt mondani, hogy a tavalyi tömeges pusztulás fő oka nikotinoid mérgezés volt. A helytelen atka elleni kezelés, illetve a nem megfelelő technológia alkalmazása is szerepet játszhatott a méhek tömeges elhullásában. Ahol mérgezés történt, ott ezt nagy valószínűséggel az eső után maradó tócsákban, talajvíz foltokban a határérték többszörösét meghaladó csávázószer maradványok okozhatták. Ahol az elhullott méhek nagy területen szétszórva, szívókájuk a testük alá görbülve, szétterpesztett szárnyakkal hevertek, ott mindenképpen mérgezésre kell gyanakodni.
Csongrád megyében tavaly a méhcsaládok 60-70 százalékát érte károsodás, körükben 30-40 százalékos az éves elhullás, amit elsősorban a nozéma, vagyis a gyomorvész okoz. A mérgezések és a betegségek mellett a méhek számára egyre rosszabb klimatikus viszonyok is gyengítik a méhészetek teljesítményét. Vagy túl sok a csapadék, vagy a hőség miatt nem termelődik nektár, vagy a szeles idő nehezíti a rovarok dolgát. Több olyan növény is kiesik a biztos „szállítói kosárból”, amelyekre korábban bizton számíthattak a méhészek. Az egyik alapvetően fontos növény az akác, amely az utóbbi 5-10 évben egyre korábban virágzik, a méhek fejlődési ciklusa azonban ezt képtelen követni. Például tavaly, mire a méhcsaládok a gyűjtési fejlettséget elérték, már nem volt akácvirág.
A méhészkedés olyan mint a mozdony füstje: akit egyszer megcsapott, nehezen hagy fel vele. Aki méhészkedésből akar megélni, annak legalább 200 családot kell tartania. Egy termelő méhcsalád 40 ezer forint, egy családot átlagosan 20 ezer rovar alkot. A méhészek gondjait csak szaporítja, hogy míg korábban egy méhcsalád egy szezonban átlagosan 50-100 kiló mézet is előállított, ez már 25 kilóra csökkent.
Különösen nagy kitartás kell a méhészkedéshez, hiszen a kevesebb méz sem tudta feljebb tornázni az árakat. Nem végleges becslések szerint az átlagosan 25-30 ezer tonnás hazai méztermelés mintegy 5 ezer tonnával csökkenhetett 2018-ban a rovarok megfogyatkozása miatt. A legnépszerűbb akácméz kilóját például 1050-1200 forintért veszik át a termelőktől a kereskedők, ami alig fedezi a termelői költségeket. A vegyes virágméz 500-800 forintos átvételi ára nagyjából elfogadható a méhészek számára. A lellei szervezet elnöke szerint a nagy élelmiszerláncok is szerepet játszanak az alacsony termelői árakban.