Könnygázt vetettek be a rendőrök a tüntetők ellen Athénban

Publikálás dátuma
2019.01.20 18:17

Fotó: AFP/ LOUISA GOULIAMAKI
Macedónia névváltoztatásának tervezett ratifikációja miatt tiltakoztak a görög fővárosban.
Könnygázzal oszlatta fel a tüntetőket a rendőrség Athén központjában vasárnap, a több tízezer tiltakozó Macedónia névváltoztatásának tervezett ratifikációja miatt vonultak utcára – írja a Reuters. A helyiek szerint évtizedek óta ez volt a legnagyobb tüntetés a görög fővárosban. A New York Times arról számol be, hogy a tiltakozók be akartak jutni a Parlament épületébe, és többen kövekkel dobálták a rendőröket. A hatóságok közlése szerint tíz rendőr és egy fotós megsérült.
A macedón törvényhozásban már összejött a kétharmados többség az ország nevének megváltoztatásához szükséges alkotmánymódosításhoz, a megegyezést ezután a görög parlamentnek kell jóváhagynia. Görögországban a társadalom több mint hatvan százaléka ellenzi a görög–macedón megállapodást. Ennek elsősorban történelmi okai vannak. A vita még 1991-ben kezdődött, amikor Macedónia kivált Jugoszláviából. Akkoriban az egyedüli tagköztársaság volt, melynek az elszakadását nem kívánta megakadályozni a Jugoszláv Néphadsereg. Görögország haragját azonban kivívta az új államalakulat, mert „Macedón Köztársaságnak” nevezték el. Athén ezt súlyos támadásként fogta fel, a görögök ugyanis úgy vélték, Szkopje a hellén kulturális bölcsőnek tartott észak-görög tartományra, Makedóniára tart igényt. Sokáig esély sem volt a névvita lezárására, mígnem Macedóniában 2017 májusában, a szociáldemokrata Zoran Zaev került kormányra, akinek egyik eltökélt szándéka volt az ügy megoldása. Enélkül ugyanis országának nem lenne esélye az uniós, illetve a NATO-integrációra. Az áttörés tavaly júniusban történt meg. Akkor a görög–macedón–albán határon található Preszpa-tó görög oldalán a két ország miniszterelnöke jelenlétében a két külügyminiszter látta el kézjegyével a dokumentumot, melynek értelmében Macedóniát Észak-Macedón Köztársaságra nevezik át. Cserébe Görögország vállalta, hogy nem gördít több akadályt Macedónia uniós, illetve NATO-integrációja elé. Ezután következett a ratifikáció folyamata, amely macedón részről péntek este zárult le. Összesen 81 képviselő voksolt az alkotmánymódosításra, biztosítva ezzel a kétharmados többséget. A tavaly Magyarországra menekült volt miniszterelnök, a Nikola Gruevszki által fémjelzett jobboldali VMRO-DPMNE párt képviselői bojkottálták a szavazást.
A nemzetközi közösségek fellélegeztek a szkopjei parlament szavazása után. Federica Mogherini, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője, valamint Johannes Hahn szomszédságpolitikai és bővítési biztos gratulált a szkopjei parlamentnek a döntéshez. Közös közleményükben kifejtették, Macedónia jelentős lépést tett az európai integráció felé vezető úton. Szintén gratulált Jens Stoltenberg NATO-főtitkár. A megegyezés révén stabilabbá válik a régió – hangoztatta.  

Trump fala: a kör bezárul

Publikálás dátuma
2019.02.22 10:00
Donald Trump évértékelőjén igyekeztek jó képet vágni, de az ellentétek megmaradtak a demokrata többséggel
Fotó: AFP/ MANDEL NGAN
Határozati javaslatot készít az amerikai kongresszusi ellenzék, hogy megakadályozza a törvényhozás jóváhagyása nélküli elnöki költekezést.
A tervek szerint ma nyújtja be a washingtoni képviselőházban a demokrata frakció azt az előterjesztést, amelynek céja, hogy megakadályozza a Donald Trump által kihidetett rendkívüli állapot jogkövetkezményeinek az érvényre juttatását. Az amerikai elnök a múlt pénteken aláírta a szövetségi kormány finanszírozásáról szóló – kétpárti kongresszusi egyeztetés nyomán kimunkált - törvényt, amely azonban nem tartalmazza a mexikói határon építendő falra a Fehér Ház által kért 5,7 milliárd dollárt, csak egy 1,375 milliárdos összeget irányoz elő a határbiztonság erősítésére. Emiatt Trump rendkívüli állapotot hirdetett ki a határtérségben, hogy a kongresszus megkerülésével előteremthesse a fal megépítéséhez szükséges pénzt. A Fehér Ház részben a kábítószer-kereskedelem elleni harcra félretett pénzből, illetve a drogdílerektől elkobozott javakból, részben pedig a Pentagon építkezési keretéből akar elvonni forrásokat. Patrick Shanahan, a védelmi tárca ideiglenes vezetője újságíróknak azt mondta, egyelőre nem döntött arról, vajon a fal katonailag szükséges-e, és hogy erre a Pentagon mennyi pénzt költene. Egy neve elhallgatását kérő minisztériumi tisztségviselő azonban úgy vélekedett: Shanahan valószínűleg megadja a tárcától elvonni tervezett 3,6 milliárd dollárt. A demokrata párti politikusok azzal érvelnek, hogy az alkotmány a törvényhozás kezébe adja a költségvetésről, vagyis az adófizető polgárok pénzének a felhasználásáról szóló döntési jogot, és hogy az elnök ezt az alaptételt nem kerülheti meg mondvacsinált okokra hivatkozva. Ezen a ponton ténybeli ellentmondásba kerül egymással a demokraták és a Trump mögött álló republikánusok helyzetmegítélése: az előbbiek szerint nem alakult ki vészhelyzet az Egyesült Államok déli-délnyugati szárazföldi határa mentén, míg az utóbbiak azt állítják, hogy az illegális bevándorlók, a köztük nagy számban található bűnözők, valamint a Mexikó felől érkező kábítószer igenis súlyos veszélyt jelent a lakosságra, ami ellen a kormányzatnak joga és kötelessége fellépni. Ha a demokraták ezekben a napokban benyújtják az elnöki rendelet hatályon kívül helyezését célzó határozati javaslatukat, akkor különböző eljárási okokból március közepe táján szavazhat a képviselőház, ahol a demokraták vannak többségben. Onnan a határozat átkerül a szenátus elé, ahol azonban republikánus többség van. Ettől még könnyen lehet, hogy a határozatot ott is megszavazzák, mert sok republikánus szenátor is idegenkedik a határvédő fal megépítésétől. Akárhogyan döntenek viszont a Capitoliumban, az elnök megvétózhatja a határozatot. Trump jelezte is, hogy szükség esetén megteszi - és az elnöki vétó ellen már csak minősített többséggel lehetne eredményesen fellépni a törvényhozásban, ami az adott erőviszonyok mellett teljesen valószínűtlen. A törvényhozási fellépés mellett van igazságszolgáltatási vonatkozása is a kérdéskörnek, ám ez maga is két szálra bomlik. Az egyik a közjogi, és lényegében a kongresszusi demokraták érvelésével azonos alapokon nyugszik. Kalifornia és az Egyesült Államok 15 további tagállama indított pert a szövetségi kormányzat ellen az elnök azon döntése miatt, hogy rendkívüli állapot kihirdetésével kívánja finanszírozni a védőfal megépítését. A keresetet benyújtó mind a 16 szövetségi államban ellenzéki, demokrata párti az igazságügyi tárca vezetője. A másik igazságszolgáltatási szálat azok a perek jelentik, amelyeket a tervezett falépítés által érintett ingatlanok tulajdonosai, illetve az őket képviselő civil jogvédő szervezetek indítottak, jogsérelemre hivatkozva. Erősen valószínű, hogy a bonyolult peres ügyek végül az alkotmánybíróság szerepkörét is ellátó legfelső bíróság asztalán landolnak. A megfellebbezhetetlen döntést bizonyára majd kimondó bírói fórum személyi összetételében hónapokkal ezelőtt fontos fejlemény történt: Trumpnak sikerült olyan bírót benyomnia a testületbe, aki általános megítélés szerint biztosítja a konzervatív többséget a liberális alkotmánybírákkal szemben. A kör bezárul.
4 milliárd dollárnál is kevesebbet adtak a határbiztonság erősítésére Ideiglenes főnök Patrick Shanahan a védelmi tárca feje még nem döntött, katonailag szükséges-e a fal

mm

 A jövő héten lezárhatják a Robert Mueller vezette különleges bizottság vizsgálatait a Donald Trump kampánycsapatának munkatársai és oroszok közötti esetleges összejátszásról a 2106-os elnökválasztási kampány idején - értesült a CNN hírtelevízió. A CNN szerint a vizsgálatok lezárását a bizottság munkáját felügyelő igazságügyi minisztérium vezetője, William Barr jelenti be, majd ezt követően a kongresszus elé terjeszti a bizottság bizalmas összefoglaló jelentését. Az igazságügyi tárca nem kívánta kommentálni a hírtelevízió értesüléseit. Szenátusi meghallgatásán Barr a Mueller-bizottság munkájáról szólva hangsúlyozta a törvényhozóknak, hogy a lehetséges mértékben "átlátható" lesz és "a szabályoknak és a törvényeknek megfelelően" hozza nyilvánosságra a bizottság vizsgálatainak eredményeit. A különleges bizottságra vonatkozó szabályok értelmében Muellernek "bizalmas" jelentést kell átnyújtania az igazságügyi miniszternek, viszont nem kötelező ezt a jelentést bemutatni a kongresszusban vagy a nyilvánosság előtt. Barr a szenátusi meghallgatásakor egyértelművé tette, hogy a jelentés egészét nem hozza nyilvánosságra. Az előírások szerint Muellernek a jelentésben részletesen indokolnia kell, hogy miért emeltetett vagy nem emeltetett vádat a vizsgált személyek ellen. A vizsgálattal kapcsolatban hetek óta tartanak a találgatások az amerikai sajtóban. Az NBC televízió például február közepére jelezte a bizottság munkájának lezárását, a The New York Times című lap pedig összeállítást készített arról, hogy Donald Trumpot hányszor és milyen alkalommal érte az a vád, hogy akadályozni próbálta a Mueller-bizottság munkáját. Robert Muellert, a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) egykori vezetőjét 2017 tavaszán kérték fel annak kivizsgálására, hogy a 2016-os elnökválasztási kampány idején Donald Trump kampánycsapatának egyes munkatársai összejátszottak-e oroszokkal Trump választási győzelme érdekében. Csaknem két évig húzódó vizsgálódásai során a bizottság erről nem közölt bizonyítékokat, viszont Trump egykori munkatársai közül néhányat perbe fogtak, és van, akit már el is ítéltek. Őket korábbi gazdasági bűncselekményeikért - köztük adó - és banki csalásokért - vonták felelősségre, vagy azért, mert meghallgatásuk során félrevezették a hatóságokat.

Frissítve: 2019.02.22 10:00

Nem bánja a lengyelek antiszemitizmusáról mondott szavait az izraeli külügyminiszter

Publikálás dátuma
2019.02.22 09:41

Fotó: AFP/ SEBASTIAN SCHEINER
„Amikor a múltról kérdeznek, akkor az igazat kell mondanom” – közölte Jiszráel Kac.
Nem bánta meg az izraeli ügyvezető külügyminiszter, amit a lengyelek antiszemitizmusáról mondott, dacára annak, hogy amiatt elmaradt a Visegrádi Négyek és a zsidó állam jeruzsálemi csúcstalálkozója, mivel Lengyelország lemondta részvételét. Jiszráel Kac február 17-én egy tévéműsorban idézte fel a néhai Jichák Samír kormányfő 1989-ben elhangzott véleményét, amely szerint „a lengyelek az anyatejjel szívták magukba az antiszemitizmust”. Samír apját lengyelek ölték meg a második világháborúban.
„Nem sajnálom amit mondtam, holokauszttúlélők gyereke vagyok, és amikor a múltról kérdeznek, akkor az igazat kell mondanom”
– jelentette ki az ügyvezető külügyminiszter a tizenhármas kereskedelmi tévécsatorna híradójában csütörtök este.
Hozzátette, hogy
„sok lengyel vett részt és működött együtt a nácikkal a holokausztban, és széleskörű volt az antiszemitizmus a második világháború előestéjén és alatt Lengyelországban.”
„De ez nem akadályozza meg, hogy manapság együttműködjünk a lengyel kormánnyal stratégiai kérdésekben”
– mondta Jiszráel Kac.
A tizenhármas tévé külpolitikai szakértői szerint egyelőre nem várható a kapcsolatok rendezése és izraeli bocsánatkérés, mivel mindkét országban választási időszak van. Izraelben április 9-én tartják a parlamenti választást, amely után várhatóan megpróbálják majd elsimítani a Lengyelországgal kialakult diplomáciai vitát.
Szerző