Vasárnap reggelig úgy látszott, teljes happy enddel zárulhat a macedón névvita, most azonban újra bizonytalan az erről szóló, tavaly júniusban Szkopje és Athén között megszületett megállapodás sorsa. Péntek este a macedón törvényhozásban összejött a kétharmados többség az ország nevének megváltoztatásához szükséges alkotmánymódosításhoz. A megegyezést ezután a görög parlamentnek kell jóváhagynia.
Bár az athéni kormánykoalíció kisebbik pártja, a Független Görögök (ANEL) elnöke, Panosz Kammenosz védelmi miniszter azzal fenyegetett, hogy a megállapodás ratifikálása helyett inkább kilép a koalícióból, egy pénteki nyilatkozata alapján arra lehetett következtetni, hogy nem váltja valóra a fenyegetést. Ehhez képest vasárnap újabb fordulat történt, azt közölte, visszahívja minisztereit a kormányból, s kilép a koalícióból, mert számára hazaárulással ér fel a Macedóniával tavaly júniusban megkötött megállapodás.
Mindez azonban még nem jelenti azt, hogy a görög parlament ne ratifikálná a megállapodást. A Független Görögök nevű párt ugyanis megosztott. Több képviselője jelezte, a pártelnök bejelentése ellenére a parlamenti szavazás során támogatni kívánja azt. Ennek az az oka, hogy októberben úgyis parlamenti választást rendeznek az országban, egy előrehozott, feltételezhetően májusban rendezendő parlamenti választáson azonban az ANEL aligha jutna be a parlamentbe, így képviselői legalább az őszig megkapnák járandóságukat.
Azért is valószínűsíthető, hogy az előterjesztés megkapja a szükséges többséget a görög parlamentben, mert a baloldali To Potami párt képviselői jelezték, az igen gombot nyomják meg a szavazásnál, ami már elég lenne a ratifikáláshoz. Ehhez elég egyszerű többség, ami 151 főt jelent a 300 tagú parlamentben.
Az ANEL kormányból való kiszállása után Alekszisz Ciprasz bizalmi szavazást kér maga ellen - jelentette be vasárnap. Ezt csütörtökön tarthatják meg. Papíron nincs meg a szükséges többsége a kormányfőnek, de Athénban bármi elképzelhető.
Görögországban a társadalom több mint hatvan százaléka ellenzi a görög-macedón megállapodást. Ennek elsősorban történelmi okai vannak. A vita még 1991-ben kezdődött, amikor Macedónia kivált Jugoszláviából. Akkoriban az egyedüli tagköztársaság volt, melynek az elszakadását nem kívánta megakadályozni a Jugoszláv Néphadsereg. Görögország haragját azonban kivívta az új államalakulat, mert „Macedón Köztársaságnak” nevezték el. Athén ezt súlyos támadásként fogta fel, a görögök ugyanis úgy vélték, Szkopje a hellén kulturális bölcsőnek tartott észak-görög tartományra, Makedóniára tart igényt.
Sokáig esély sem volt a névvita lezárására, mígnem Macedóniában 2017 májusában, a szociáldemokrata Zoran Zaev került kormányra, akinek egyik eltökélt szándéka volt az ügy megoldása. Enélkül ugyanis országának nem lenne esélye az uniós, illetve a NATO-integrációra.
Az áttörés tavaly júniusban történt meg. Akkor a görög-macedón-albán határon található Preszpa-tó görög oldalán a két ország miniszterelnöke jelenlétében a két külügyminiszter látta el kézjegyével a dokumentumot, melynek értelmében Macedóniát Észak-Macedón Köztársaságra nevezik át. Cserébe Görögország vállalta, hogy nem gördít több akadályt Macedónia uniós, illetve NATO-integrációja elé. Ezután következett a ratifikáció folyamata, amely macedón részről péntek este zárult le. Összesen 81 képviselő voksolt az alkotmánymódosításra, biztosítva ezzel a kétharmados többséget. A tavaly Magyarországra menekült volt miniszterelnök, a Nikola Gruevszki által fémjelzett jobboldali VMRO-DPMNE párt képviselői bojkottálták a szavazást.
A nemzetközi közösségek fellélegeztek a szkopjei parlament szavazása után. Federica Mogherini, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője, valamint Johannes Hahn szomszédságpolitikai és bővítési biztos gratulált a szkopjei parlamentnek a döntéshez. Közös közleményükben kifejtették, Macedónia jelentős lépést tett az európai integráció felé vezető úton. Szintén gratulált Jens Stoltenberg NATO-főtitkár. A megegyezés révén stabilabbá válik a régió – hangoztatta.
A pénteki parlamenti szavazás alatt néhány százan tüntettek a szkopjei parlament épülete előtt, hazaárulással vádolták a megállapodást támogató képviselőket. Korábban is tartottak már tiltakozó akciókat már a megegyezés ellen, elsősorban futballhuligánok, akik mögött kimutathatóan Oroszország állt. A megegyezés ratifikálása súlyos vereség a Kreml számára. Moszkva ugyanis mindenáron meg akarta akadályozni Macedónia NATO-integrációját.
