Szétesett az athéni koalíció a görög-macedón névvita miatt

Publikálás dátuma
2019.01.13. 11:54

Fotó: ARMEND NIMANI / AFP
A macedón parlament megszavazta azokat az alkotmánymódosításokat, amelyek révén az ország új nevet kap. A görögök ratifikálása azonban még nem biztos. Közben a kormánykoalíció kisebbik pártja visszahívta minisztereit a kabinetből.
Vasárnap reggelig úgy látszott, teljes happy enddel zárulhat a macedón névvita, most azonban újra bizonytalan az erről szóló, tavaly júniusban Szkopje és Athén között megszületett megállapodás sorsa. Péntek este a macedón törvényhozásban összejött a kétharmados többség az ország nevének megváltoztatásához szükséges alkotmánymódosításhoz. A megegyezést ezután a görög parlamentnek kell jóváhagynia. Bár az athéni kormánykoalíció kisebbik pártja, a Független Görögök (ANEL) elnöke, Panosz Kammenosz védelmi miniszter azzal fenyegetett, hogy a megállapodás ratifikálása helyett inkább kilép a koalícióból, egy pénteki nyilatkozata alapján arra lehetett következtetni, hogy nem váltja valóra a fenyegetést. Ehhez képest vasárnap újabb fordulat történt, azt közölte, visszahívja minisztereit a kormányból, s kilép a koalícióból, mert számára hazaárulással ér fel a Macedóniával tavaly júniusban megkötött megállapodás. Mindez azonban még nem jelenti azt, hogy a görög parlament ne ratifikálná a megállapodást. A Független Görögök nevű párt ugyanis megosztott. Több képviselője jelezte, a pártelnök bejelentése ellenére a parlamenti szavazás során támogatni kívánja azt. Ennek az az oka, hogy októberben úgyis parlamenti választást rendeznek az országban, egy előrehozott, feltételezhetően májusban rendezendő parlamenti választáson azonban az ANEL aligha jutna be a parlamentbe, így képviselői legalább az őszig megkapnák járandóságukat. Azért is valószínűsíthető, hogy az előterjesztés megkapja a szükséges többséget a görög parlamentben, mert a baloldali To Potami párt képviselői jelezték, az igen gombot nyomják meg a szavazásnál, ami már elég lenne a ratifikáláshoz. Ehhez elég egyszerű többség, ami 151 főt jelent a 300 tagú parlamentben. Az ANEL kormányból való kiszállása után Alekszisz Ciprasz bizalmi szavazást kér maga ellen - jelentette be vasárnap. Ezt csütörtökön tarthatják meg. Papíron nincs meg a szükséges többsége a kormányfőnek, de Athénban bármi elképzelhető. Görögországban a társadalom több mint hatvan százaléka ellenzi a görög-macedón megállapodást. Ennek elsősorban történelmi okai vannak. A vita még 1991-ben kezdődött, amikor Macedónia kivált Jugoszláviából. Akkoriban az egyedüli tagköztársaság volt, melynek az elszakadását nem kívánta megakadályozni a Jugoszláv Néphadsereg. Görögország haragját azonban kivívta az új államalakulat, mert „Macedón Köztársaságnak” nevezték el. Athén ezt súlyos támadásként fogta fel, a görögök ugyanis úgy vélték, Szkopje a hellén kulturális bölcsőnek tartott észak-görög tartományra, Makedóniára tart igényt. Sokáig esély sem volt a névvita lezárására, mígnem Macedóniában 2017 májusában, a szociáldemokrata Zoran Zaev került kormányra, akinek egyik eltökélt szándéka volt az ügy megoldása. Enélkül ugyanis országának nem lenne esélye az uniós, illetve a NATO-integrációra.
Az áttörés tavaly júniusban történt meg. Akkor a görög-macedón-albán határon található Preszpa-tó görög oldalán a két ország miniszterelnöke jelenlétében a két külügyminiszter látta el kézjegyével a dokumentumot, melynek értelmében Macedóniát Észak-Macedón Köztársaságra nevezik át. Cserébe Görögország vállalta, hogy nem gördít több akadályt Macedónia uniós, illetve NATO-integrációja elé. Ezután következett a ratifikáció folyamata, amely macedón részről péntek este zárult le. Összesen 81 képviselő voksolt az alkotmánymódosításra, biztosítva ezzel a kétharmados többséget. A tavaly Magyarországra menekült volt miniszterelnök, a Nikola Gruevszki által fémjelzett jobboldali VMRO-DPMNE párt képviselői bojkottálták a szavazást. A nemzetközi közösségek fellélegeztek a szkopjei parlament szavazása után. Federica Mogherini, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője, valamint Johannes Hahn szomszédságpolitikai és bővítési biztos gratulált a szkopjei parlamentnek a döntéshez. Közös közleményükben kifejtették, Macedónia jelentős lépést tett az európai integráció felé vezető úton. Szintén gratulált Jens Stoltenberg NATO-főtitkár. A megegyezés révén stabilabbá válik a régió – hangoztatta. A pénteki parlamenti szavazás alatt néhány százan tüntettek a szkopjei parlament épülete előtt, hazaárulással vádolták a megállapodást támogató képviselőket. Korábban is tartottak már tiltakozó akciókat már a megegyezés ellen, elsősorban futballhuligánok, akik mögött kimutathatóan Oroszország állt. A megegyezés ratifikálása súlyos vereség a Kreml számára. Moszkva ugyanis mindenáron meg akarta akadályozni Macedónia NATO-integrációját.
Frissítve: 2019.01.13. 12:17

Háborús bűnök miatt hallgatják meg a koszovói államfőt - Nem tudni, gyanúsított lesz-e, vagy tanú

Publikálás dátuma
2019.01.13. 11:23
Hashim Tachi
Fotó: AFP
Megkezdi a meghallgatásokat a koszovói háborús bűnöket vizsgáló különleges bíróság. Beidézték a kormányfőt és a házelnököt is.
Megkezdi a tanúk és a gyanúsítottak meghallgatását a koszovói háborús bűnöket vizsgáló különleges bíróság a jövő héten, a beidézett egykori katonák között több máig aktív politikus is található. Ennek a nemzetközi bíróságnak is Hágában van a székhelye.
A háborús ügyekkel történő szembenézés a remények szerint enyhíthet a Szerbia és Koszovó közötti feszültségen, de valós hatása nem látható előre. A koszovói belpolitikai egyensúlyt is felboríthatják a bíróságon elhangzottak, a beidézettek között ugyanis több jelenlegi politikus is szerepel.
Egyelőre nem lehet tudni, hogy a Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UCK) egykori tagjait tanúként vagy gyanúsítottként hallgatják meg.

Az egykori UCK-nak tagja volt Hashim Thaci államfő, Ramush Haradinaj kormányfő és Kadri Veseli házelnök is. Amennyiben bármelyiküket is bűnösnek találná a bíróság, Koszovóban, választásokat kellene tartani.
A háborús bűnöket vizsgáló különleges bíróság és az ügyészség feladata az 1998-1999-es koszovói konfliktus idején gerillaakcióiról elhíresült UCK által elkövetett - feltételezett - háborús bűnök vizsgálata. Az UCK tettei máig vitatottak. Míg a szerbek szemében az UCK egykori vezetői és tagjai mind háborús bűnösök, a koszovói történelem hősként emlékszik a szerbek elleni harcok vezetőire. Ám a szervezetet még azzal is vádolták, hogy szervkereskedelmi hálózatot működtetett, amelynek keretében állítólag fogságba ejtett vagy elrabolt szerb és albán nemzetiségű személyeket csonkítottak, illetve gyilkoltak meg.
A szervkereskedelmi üggyel kapcsolatban Hashim Thaci államfő neve is felmerült.

A bíróság létrehozásáról szóló törvényt 2014-ben fogadta el a koszovói parlament, ám a testület mindmáig nem kezdte meg munkáját. Az UCK veteránjait tömörítő egyesület decemberben aláírásgyűjtésbe kezdett annak érdekében, hogy szüntessék meg a különleges bíróságot.
Nem a különleges bíróság az első testület, amely a koszovói háborús bűnöket hivatott feltárni, korábban a volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnöket vizsgáló hágai Nemzetközi Törvényszéken (NT) is folytak eljárások a feltételezett elkövetők ellen. Ramush Haradinaj kormányfőt például az NT 2008-ban és 2012-ben is felmentette az ellene felhozott vádak alól, Fatmir Limaj miniszterelnök-helyettest pedig 2007-ben mentették fel a vádak alól. A Nemzetközi Törvényszék a koszovói konfliktus idején elkövetett háborús bűnök miatt hat szerbet ítélt el, Slobodan Milosevic volt szerb és jugoszláv elnök pedig az ellene folyó eljárás közben halt meg a hágai törvényszék börtönében.

Nem elég a százszázalékos vám: Koszovó kitilthatja a szerb rendszámú autókat

Publikálás dátuma
2019.01.13. 10:41
A koszovói parlament
Fotó: Erkin Keci / ANADOLU AGENCY
Már előkészítették a szükséges intézkedéseket a belügyminiszter-helyettes szerint. Valószínűleg a Koszovóban élő, de kocsijukat ott bejelenteni nem akaró emberek a célpontjai a lépésnek.
A százszázalékos vámok kivetése után Pristina újabb szankciókat tervez Szerbia ellen: a koszovói belügyminiszter-helyettes bejelentése szerint a jövőben a szerb rendszámú autókat nem engednék be az országba. Izmi Zeka kijelentése ellenére az intézkedés azonban feltételezhetően nem az összes, Szerbiában regisztrált autóra vonatkozna, hanem csak a dél-szerbiai rendszámú járművekre,
ezzel akarhatják megfogni azokat, akik Koszovóban élnek, de nem hajlandóak ott bejelenteni járműveiket.

Egyelőre azonban nem derült ki, hogy voltaképpen mely szerb járműveket tiltanák ki Koszovóból. A pristinai Economia Online című gazdasági portálnak Izmi Zeka azt is elárulta, hogy pártja, a kormányzó Koszovói Demokrata Párt (PDK) kezdeményezte a százszázalékos vám bevezetését a Szerbiából és Bosznia-Hercegovinából érkező árukra, és további szigorításokat terveznek.
Már előkészítették a szükséges intézkedéseket a belügyminiszter-helyettes szerint a Szerbiából érkező járművek belépésének tilalmára. Ez csak válaszlépés arra, ahogyan Szerbia a koszovói állampolgárokkal bánik - magyarázta Zeka.
Pristina novemberben vetett ki 100 százalékos vámot a Szerbiából és Bosznia-Hercegovinából érkező termékekre, de az intézkedés akkor még nem vonatkozott azokra az árucikkekre, amelyeket a két említett országban állítanak elő, de valamilyen külföldi vállalat termékeinek számítanak. Január elsejétől már ez utóbbiakra is vonatkozik a védővám. A koszovói lépést az Európai Unió élesen bírálta, a pristinai vezetők szerint viszont ilyen kemény válaszra volt szükség Szerbia "agresszív" politikájával szemben. A pristinai sajtó jelentése szerint
a koszovói kormánynak szombaton kellett volna szavaznia arról, hogy visszavonják-e az intézkedéseket, de a voksolást elhalasztották.

Ramush Haradinaj koszovói kormányfő korábban leszögezte, a vámemelésre vonatkozó döntést csak akkor vonják vissza, ha Szerbia elismeri Koszovó függetlenségét. Erre viszont a várakozások szerint Szerbia nem lesz hajlandó, ugyanis még mindig saját tartományának tekinti a függetlenségét 2008-ban egyoldalúan kikiáltó Koszovót. A szerb elnök közölte, hogy Belgrád mindaddig nem folytatja a kapcsolat normalizálására vonatkozó, 2013-ban megkezdett párbeszédet, amíg Pristina vissza nem vonja a vámemelést.
Koszovó a vámháború kezdeményezése után, decemberben azt is megszavazta: önáll hadsereget állít fel. A döntést Szerbia, a NATO és Oroszország is élesen bírálta. Emellett viszont egy tárgyalócsoport felállítását is megszavazta a koszovói parlament, mely a Szerbiával folytatott párbeszédet hivatott vezetni.