Honvédelmi Minisztérium;hadsereg;beszerzések;

2019-01-21 06:00:00

Ellentételezés nélkül vett súlyos tízmilliárdokért tankokat az állam

Korábban jelentős extraberuházások kísérték a nagyobb katonai vásárlásokat, ezúttal azonban nincs nyoma annak, hogy a német cégnek más kötelezettségei is lesznek a járművek leszállításán kívül.

Nincs ellentételezésről szó abban a tankok és önjáró lövegek vásárlásáról szóló szerződésben, amelyet Magyarország kötött a német fegyvergyártóval, a Krauss-Maffei Wegmann-nal (KMW) - tudta meg a Népszava a Honvédelmi Minisztériumtól. Az ellentételezés mértékéről szóló kérdéseinkre a tárca mindössze egymondatos választ adott: "A szerződés jelen állása szerint nincs napirenden az ön által említett felvetés".

Pedig - mint arról korábban beszámoltunk - igen jelentős hadászati beszerzésről van szó: Benkő Tibor honvédelmi miniszter ugyanis arról állapodott meg december közepén Frank Haun KMW-vezérigazgatóval, hogy Magyarország 44 új és 12 használt Leopard 2A7-es tankot, valamint 24 PZH önjáró löveget vásárol. A korábbi hasonló volumenű beszerzések esetében rendre abban is megállapodtak a felek, hogy a gyártó cég (vagy annak anyanemzete) munkahelyeket is teremt Magyarországon. Arra is volt példa, hogy a hazai cégek exportnövelő megrendeléseket kaptak az üzletért cserébe. Igaz, vannak olyan szakmai vélekedések is, amelyek szerint ezek az ügyletek csak látszólag tekinthetők ellentételezéseknek, valójában inkább csak marketingfogások, amelyekkel a közvélemény számára elfogadhatóvá teszik a meglehetősen népszerűtlen és drága hadiipari vásárlásokat.

Így például az első Orbán-kormány is azzal érvelt a Gripen vadászgépek bérlése mellett - az olcsóbb amerikai F16-osok helyett - , hogy a bérbeadó brit-svéd konzorcium vállalta: a bérleti díj 110 százalékát ellentételezik befektetésekkel, valamint a svédországi magyar exporton keresztül. A 191 milliárd forintos programot 14 évre tervezték, ám jóval hamarabb, 2009-ben befejeződött, ráadásul sorjáztak az olyan üzletek, amelyek egyes vélekedések szerint Gripen-bérlet nélkül is megvalósultak volna. Korábban egyébként a Világbank is szóvá tette, az ellentételezés átláthatatlanná teszi, hogy egy ország milyen üzletet kötött a fegyvergyártóval.

A tárca és a gyártó egyébként nem hozta nyilvánosságra a tankok vételárát, ám szakmai becslések szerint a magyar állam százmilliárd forint feletti összeget költhetett a járművekre. A darabár mellett hasonló nagyságrendű tétel lehet a tankokat kiszolgáló logisztikai és szervizháttér, amelyek - ha azokat is a német gyártó biztosíthatja - akkor további jelentős bevételt jelentenek a cég számára.

A Honvédelmi Minisztérium nem árulta el a nemrég bejelentett Airbus helikoptervásárlás részleteit sem, így csak annyit tudni, hogy a francia-német gyártótól 36 helikoptert és három szállítógépet vettünk. Nem sokkal később viszont kiderült, hogy az Airbus egy alkatrészgyártó üzemet is létrehoz Kelet-Magyarországon, ennek pontos részletei viszont szintén nem ismertek. Az is kérdéses, hogy a várhatóan 2021-től induló gyár mennyiben tekinthető ellentételezésnek. Az első fázisban repülésvezérlő rendszerekhez szükséges alkatrészek gyártását tervező beruházás ugyanis akár magyar helikoptervásárlás nélkül is ésszerű fejlesztés lett volna a cégnek, mert a környező országok hadseregeiben jócskán vannak Airbus járművek.

Azt egyébként szintén nem lehet tudni, hogy milyen állapotban lévő tankokhoz jut a magyar haderő: megrendelésből visszamaradt, raktári készletből vesz járműveket a honvédség, vagy a szerelőszalagról frissen legördülő gépekkel erősít. Utóbbi eseten ugyanis a német fegyvergyártó előnyös tárgyalási helyzetben lehetett, mert az uniós piacon nincs igazi konkurenciája.

A honvédelmi kiadásokkal kapcsolatos titkolózás az áprilisi választás előtt erősödött fel igazán: akkor ugyanis a honvédelmi bizottság kormánytöbbsége egy 650 milliárd forintos, honvédelmi beszerzésekre fordítható biankó csekkről döntött. Azóta a nyilvánosság utólag - rendszerint egy pármondatos közleményből - értesül a százmilliárdos beszerzésekről. Sőt, úgy tudjuk, információ nélkül maradnak a honvédelmi bizottságának ellenzéki tagjai is, akik hónapok óta hiába kérdeznek rá a beszerzések részleteire. Szakmai ok biztosan nincs a titkolózásra: forrásaink szerint ugyanis a környékbeli hírszerzések pontosan tisztában lehetnek azzal, hogy a magyarok milyen fegyverből mennyit vásároltak.