Ellentételezés nélkül vett súlyos tízmilliárdokért tankokat az állam

Publikálás dátuma
2019.01.21. 06:00
A Leopard 2A7-es német harckocsi
Fotó: PATRIK STOLLARZ / AFP
Korábban jelentős extraberuházások kísérték a nagyobb katonai vásárlásokat, ezúttal azonban nincs nyoma annak, hogy a német cégnek más kötelezettségei is lesznek a járművek leszállításán kívül.
Nincs ellentételezésről szó abban a tankok és önjáró lövegek vásárlásáról szóló szerződésben, amelyet Magyarország kötött a német fegyvergyártóval, a Krauss-Maffei Wegmann-nal (KMW) - tudta meg a Népszava a Honvédelmi Minisztériumtól. Az ellentételezés mértékéről szóló kérdéseinkre a tárca mindössze egymondatos választ adott: "A szerződés jelen állása szerint nincs napirenden az ön által említett felvetés". Pedig - mint arról korábban beszámoltunk - igen jelentős hadászati beszerzésről van szó: Benkő Tibor honvédelmi miniszter ugyanis arról állapodott meg december közepén Frank Haun KMW-vezérigazgatóval, hogy Magyarország 44 új és 12 használt Leopard 2A7-es tankot, valamint 24 PZH önjáró löveget vásárol. A korábbi hasonló volumenű beszerzések esetében rendre abban is megállapodtak a felek, hogy a gyártó cég (vagy annak anyanemzete) munkahelyeket is teremt Magyarországon. Arra is volt példa, hogy a hazai cégek exportnövelő megrendeléseket kaptak az üzletért cserébe. Igaz, vannak olyan szakmai vélekedések is, amelyek szerint ezek az ügyletek csak látszólag tekinthetők ellentételezéseknek, valójában inkább csak marketingfogások, amelyekkel a közvélemény számára elfogadhatóvá teszik a meglehetősen népszerűtlen és drága hadiipari vásárlásokat. Így például az első Orbán-kormány is azzal érvelt a Gripen vadászgépek bérlése mellett - az olcsóbb amerikai F16-osok helyett - , hogy a bérbeadó brit-svéd konzorcium vállalta: a bérleti díj 110 százalékát ellentételezik befektetésekkel, valamint a svédországi magyar exporton keresztül. A 191 milliárd forintos programot 14 évre tervezték, ám jóval hamarabb, 2009-ben befejeződött, ráadásul sorjáztak az olyan üzletek, amelyek egyes vélekedések szerint Gripen-bérlet nélkül is megvalósultak volna. Korábban egyébként a Világbank is szóvá tette, az ellentételezés átláthatatlanná teszi, hogy egy ország milyen üzletet kötött a fegyvergyártóval. A tárca és a gyártó egyébként nem hozta nyilvánosságra a tankok vételárát, ám szakmai becslések szerint a magyar állam százmilliárd forint feletti összeget költhetett a járművekre. A darabár mellett hasonló nagyságrendű tétel lehet a tankokat kiszolgáló logisztikai és szervizháttér, amelyek - ha azokat is a német gyártó biztosíthatja - akkor további jelentős bevételt jelentenek a cég számára. A Honvédelmi Minisztérium nem árulta el a nemrég bejelentett Airbus helikoptervásárlás részleteit sem, így csak annyit tudni, hogy a francia-német gyártótól 36 helikoptert és három szállítógépet vettünk. Nem sokkal később viszont kiderült, hogy az Airbus egy alkatrészgyártó üzemet is létrehoz Kelet-Magyarországon, ennek pontos részletei viszont szintén nem ismertek. Az is kérdéses, hogy a várhatóan 2021-től induló gyár mennyiben tekinthető ellentételezésnek. Az első fázisban repülésvezérlő rendszerekhez szükséges alkatrészek gyártását tervező beruházás ugyanis akár magyar helikoptervásárlás nélkül is ésszerű fejlesztés lett volna a cégnek, mert a környező országok hadseregeiben jócskán vannak Airbus járművek. Azt egyébként szintén nem lehet tudni, hogy milyen állapotban lévő tankokhoz jut a magyar haderő: megrendelésből visszamaradt, raktári készletből vesz járműveket a honvédség, vagy a szerelőszalagról frissen legördülő gépekkel erősít. Utóbbi eseten ugyanis a német fegyvergyártó előnyös tárgyalási helyzetben lehetett, mert az uniós piacon nincs igazi konkurenciája. A honvédelmi kiadásokkal kapcsolatos titkolózás az áprilisi választás előtt erősödött fel igazán: akkor ugyanis a honvédelmi bizottság kormánytöbbsége egy 650 milliárd forintos, honvédelmi beszerzésekre fordítható biankó csekkről döntött. Azóta a nyilvánosság utólag - rendszerint egy pármondatos közleményből - értesül a százmilliárdos beszerzésekről. Sőt, úgy tudjuk, információ nélkül maradnak a honvédelmi bizottságának ellenzéki tagjai is, akik hónapok óta hiába kérdeznek rá a beszerzések részleteire. Szakmai ok biztosan nincs a titkolózásra: forrásaink szerint ugyanis a környékbeli hírszerzések pontosan tisztában lehetnek azzal, hogy a magyarok milyen fegyverből mennyit vásároltak.

Karácsony szerelmes, Horváth erős – dübörög az előválasztás

Publikálás dátuma
2019.01.20. 17:18

Fotó: Draskovics Ádám
A pankráció elmaradt a főpolgármester-jelöltnek aspiráló Horváth Csaba és Karácsony Gergely vitájában.
„Valóban elkezdtem olvasni Csaba programját, de aztán abbahagytam, mert egyes részeiről úgy tűnt, mintha 2010-ben íródtak volna” – ez volt az egyetlen karcosabb mondata az előválasztási kampány nyitóvitájának, ahol Karácsony Gergely és Horváth Csaba ütköztette vízióját. Ráadásul mindketten kapásból jelezték: bármelyikük is kerekedjen felül a főpolgármester-jelöltségért folytatott küzdelemben, az önkormányzati választási kampányban és a városvezetésben (győzelem esetén) számít a másik segítségére. Horváth Csaba az erő felmutatásával kezdett, ugyanis szerinte a NER másból nem ért, legyen szó internetadóról vagy a 3-as metró felújításáról. És ha a kormány nem hajlandó tárgyalni egy ellenzéki főpolgármesterrel Budapest egészségügyéről, oktatásáról, akkor a főváros ellenáll. Például, magyarázta Horváth Csaba, egyszerűen nem adja át a központi költségvetésnek az összes adóbevételt. Az MSZP-s politikus szerint ugyanis az nem járja, hogy Budapest napi 20 milliárd forinttal gazdagítja az államkincstárat, a kabinet pedig gyakorlatilag semmit nem ad vissza. A cél, deklarálta Horváth Csaba, hogy a helyben „termelt” adóbevételek 10 százaléka (értsd: napi 2 milliárd forint) a városnál maradjon. Ám a kormánnyal szemben felmutatott erő nem jelent „pártosodást”: Horváth Csaba azt ígérte, hogy amennyiben ő vezetheti a várost az őszi megmérettetés után, akkor nem ellenzéki főpolgármestere lesz Budapestnek, hanem olyan, aki a lakosságot képviseli mindenkivel szemben – úgyhogy ő nem fog jogszabályok mögé bújni (mint Tarlós István, aki folyton veszteg marad jogköri hiányosságokra hivatkozva), és mindig felemeli a szavát, legyen szó CEU-ról vagy rabszolgatörvényről. Karácsony Gergely nem „politikai izommal”, hanem szerelemmel nyit. Arról mesél, hogy „esett bele” Budapestbe (egyébként a 2-es villamoson, amikor először zötyögött végig a Duna partján, miután kis falujából felköltözött, hogy itt járjon egyetemre.) Hiszi, hogy a főváros nem Orbán Viktor terepasztala, hanem a kismamáké, akik a babakocsit cipelik, a nyugdíjas néniké, akik nyáron a lakásaikban izzadnak, a fiatal menedzserekké, akik kávéházakból irányítják milliárdos cégeiket „A felmérésekből úgy tűnik, hogy én vagyok az, aki képes legyőzni Tarlós Istvánt”, hangzik el az első „önajánló mondat”. Persze alkalmasságát szerinte a kutatásoknál jobban bizonyítja, hogy Zugló megmutatta, miként lehet ellenszélben építkezni – és a kerületből nem lett Esztergom, megújultak a közterületei, sikeres szociális programot épített ki. De, figyelmeztet Karácsony, csak akkor lehet ellenszélben választást nyerni, ha egységbe kovácsolható a teljes ellenzék: mert egyaránt szükség van az MSZP baloldaliságára, az LMP zöldgondolatára és Jobbik nemzeti politikájára. És itt csatlakozott rá Horváth Csaba erőpolitikájára – ugyanis abban Karácsony is egyetért, hogyha ha összeáll a társadalmi akarat a főpolgármester-jelölt mögött, akkor a kormány nem folytathatja tovább az utóbbi kilenc év nyomorító politikáját. Szerinte épp ezért fontos az előválasztás, ami már a választás előtt bevonja az itt élőket a jövő alakításába. (Ha mindenki, hajlandó összefogni, akkor az összes kerületet és a főpolgármesterit posztot is behúzhatja az ellenzék – szolgál optimista jóslattal Horváth.) Úgyhogy, rukkolt elő Karácsony új szlogennel: „egy mindenkiért, mindenki Budapestért”. 

Közösségi közlekedés és levegő

  • Horváth Csaba: Nyáron hűvös, télen meleg, kényelmes és pontos, ez a lényege. Az tarthatatlan, hogy ma Budapest legnagyobb légszennyezője a közlekedési vállalat. Éppen ezért a zsúfolt, élhetetlen csomópontokat a föld alá kell rejteni, a helyükön parkokat kell kialakítani, illetve tehermentesíteni kell a rakpartokat, hogy sétányként használhassák őket a városlakók. És hogy a levegő minősége javulhasson, évi tizenötezer fát kell telepíteni.
  • Karácsony Gergely: Budapest közösségi közlekedése nem kellően integrált, tehát meg kell erősíteni a BKK-t – így a regionális közlekedés szervezésében is részt vehet. A budai fonódó villamosok mintájára szükség lenne Pesten is egy ilyen hálóra, illetve legfőbb ideje lenne nekikezdeni a metróvonalak meghosszabbításának, ugyanis mert most Budapest számos pontját nem lehet elérni tömegközlekedéssel. Továbbá csökkenteni kellene a jegyek, bérletek árát.

Dugódíj:

  • Bevezetését egyetlen jelölt sem támogatta, ha a szükséges fejlesztések (például több tízezer P+R parkolóhely megépítése, illetve a csatlakozó járatok biztosítása) adottak, akkor hadd jöjjön a behajtási díj – amennyiben a budapestiek rábólintanak egy népszavazáson.

Liget Projekt:

  • Karácsony Gergely: A Liget Projekt azért jött létre, mert Orbán Viktor kinézte magának a várat, így a múzeumoknak helyet kellett keresni – és épp a világ első közparkját szemelte ki erre a célra a kabinet, Miközben pár kilométerre arrébb ott van Közép-Kelet Európa talán legnagyobb rozsdaövezete (a régi zuglói rendező pályaudvar). A jó hír az, hogy a Liget-projekt megállítható, ugyanis a szabályok szerint a Városligeti Építési szabályzatot a fővárosi közgyűlés alkotja meg, így ha főpolgármester leszek, akkor módosítom: a Városligetben nem építünk semmit.
  • Horváth Csaba: Agyament elképzelés úgy építeni valamit, hogy közben egy nagyon komoly értéket pusztítunk el. Ha Trump és a New York-i polgármester kitalálná, hogy a Central Parkba egy 100 négyzetméteres hotdog-árusító éttermet épít, vasvillával kergetnék ki mindkettőjüket. De Budapesten bármit meg lehet csinálni, mert Tarlós István alkalmatlan és méltatlan főpolgármesternek, mert kiszolgálja a kormányt.
Szerző

Hatos lottó – Mutatjuk a nyerőszámokat

Publikálás dátuma
2019.01.20. 16:49

Fotó: Shutterstock
A Szerencsejáték Zrt. tájékoztatása szerint a 3. héten megtartott hatos lottó számsorsoláson a következő számokat húzták ki:
Nyerőszámok: 13 (tizenhárom) 18 (tizennyolc) 26 (huszonhat) 28 (huszonnyolc) 33 (harminchárom) 38 (harmincnyolc) Nyeremények: 6 találatos szelvény nem volt; az 5 találatos szelvényekre 201 265; a 4 találatos szelvényekre 5160; a 3 találatos szelvényekre 1385 forintot fizetnek.
Szerző