„Most sokan dühösek, de valamit akkor is tenni kell” – nagy dugót hozott a pécsi útlezárás

Publikálás dátuma
2019.01.21. 12:57

Fotó: Csortos Szabolcs
Több kilométeres torlódást okozott az a kormányellenes tiltakozó akció, amit a baranyai megyeszékhelyen tartottak hétfőn reggel. A szervezők huszonöt autóval zárták le az utat.
Pécs két "végpontján", a 6-os főút főváros felé, illetve Szigetvár irányába induló kivezető szakaszán hétfőn hajnali 5 órától délelőtt 10-ig kormányellenes tüntetők félpályás útlezárása lassította a forgalmat. A szigetvári oldalon faggattuk a várakozókat, mivel itt számíthattunk nagyobb feszültségre: a mindössze kétszer egysávos 6-os út mellett semmilyen menekülő út nem segíti az autósok dolgát. Reggel fél 7-ig nem volt nagyobb fennakadás, az autósoknak nem kellett 4-6 percnél tovább várniuk. Aztán jött a reggeli csúcs, s a Pécsről távozók állni kényszerülő sora 800-1000 méteresre nyúlt, a Szigetvár felől érkezőké pedig 2-4 kilométeresre. Utóbbi irányból a rendőrök alkalmanként 80-100 autót engedtek el, így volt, aki az ötödik leállás után jutott túl a félpályás lezáráson. 

"Jobb, ha eltakarodik ez a tolvaj kormány!"

– Elkéstünk! – kiabálta 9 után hat perccel a vagyonőrként dolgozó Tótfalusi Sándor, aki Nagydobszáról csontritkulás mérésre vitte nyugdíjas feleségét Pécsre. – Nyolc óra negyvenre volt időpontunk, lehet, hogy szóba se állnak már velünk, és jöhetünk újra! Eddig ötven percet vártunk! Nem megoldás, hogy így akarják meggyőzni az embereket! Nyerjék meg a választást, és akkor az lesz majd, amit ők akarnak! Az a bajuk, hogy lopnak a fideszesek? Ugyan! Minden kormány svindlizik, de ezek legalább munkához juttatnak mindenkit, aki ma akar, az dolgozik. A mögöttük álló autóban négy huszonéves, szabadszentkirályi férfi ült: – Munkát megyünk keresni Pécsre – mondta a sofőr. – Errefelé továbbra sincs rendes munka. Igazuk van a tüntetőknek, ez a tolvaj kormány jobb, ha eltakarodik. De azért jobb lenne, ha nem így tüntetnének. Most minket b..tatnak, pedig nem minket kéne, hanem azokat, akik a bajokat csinálták! Ők persze, fentről sz..nak az egészre, mert helikopterrel mennek, meg különgéppel. A két beszélgetés azt erősítette, amit egy 22 éves, a kormánnyal szimpatizáló férfi állított: – Megosztó lesz ez a tüntetés – mondta a Szigetvár melletti Hobolról származó Szigecsán Márk. – A fideszesek nyilván utálják a tüntetőket, az ellenzékiek meg kedvelik. A semlegesek meg attól függően viselik el, hogy mennyi idejük van és milyen a habitusuk.  

"Ilyen a világ..."

Egy huszonéves nővérpár Tapolcáról Pécsre tartott, s ők bár az ellenzékkel szimpatizálnak, bevallották, hogy nagyon idegesek a demonstráció miatt: – Mentősvizsgám lenne Pécsen, és már biztos, hogy elkések – sóhajtott az autót vezető lány. Mögöttük egy férfi a fiát vitte Marcaliból Pécsre; a fiú is vizsgára igyekezett, ezért mindketten türelmetlenül pillantgattak az órájukra. Mérgesek voltak, ugyanakkor nem tagadták, hogy egyetértenek a tüntetők céljaival, vagyis a túlóratörvény eltörlésével. A kereskedelemben dolgozó, Szentlőrincről Pécsre ingázó Rátz Erzsébet is megértően beszélt a tüntetőkről: – Nyilván most sokan dühösek, de valamit akkor is tenni kell, hogy a kormány végre meghallja az emberek hangját. Egy Szigetváron dolgozó bodai doktornő, aki a gyerekét vitte egy pécsi bölcsibe hasonlóan érvelt: – Nekem rosszul jött ez a tüntetés, de akkor se bánom: változás kell! Volt ugyanakkor, akit nem idegesített a várakozás. A fúrómesterként dolgozó, 27 esztendős Máté Zoltánt azt ismételgette, ez ellen a hazug és korrupt kormány ellen mindent be kell vetni. – A Fidesznek nagyon sok jó húzása van, a gazdaság állapota jobb, mint 2010-ben – mondta egy 52 éves, autójával munkába igyekvő buszsofőr. – Ám a Fidesz mindent erőből csinál, nem kíváncsi senki véleményére, még a saját tagságának hangjára se. Öt ember eldönt minden, és kész. Ezért igenis szükség van ezekre a tüntetésekre, hátha visszavesznek egy kicsit. Dávid Zoltán 42 éves víz- és fűtésszerelő nem titkolta, hogy a Fideszre szavazott. Biztos volt abban, hogy a tüntető maguk ellen hangolják a közvéleményt. Még hozzátette: – Mondják, hogy lop a Fidesz. És? A korábbi kormányok nem loptak? Ilyen a világ.   

"Minden eszközt be kell vetni"

Az útlezárást egyébként félszáz tüntető okozta 25, a padkára parkoló autóval. Az egyik autó mellett három, hatvanas férfi beszélgetett. Vezéregyéniségük Gyulaként mutatkozott be. A napokban ment nyugdíjba az építőiparból. A három férfi úgy tapasztalta, hogy a mellettük elhaladó autók utasainak többsége szimpatizál a tüntetőkkel, merthogy többen integetnek vagy dudálnak, mint amennyien káromkodnak. Megjegyeztem neki, hogy tíz autósból kilenc nem is tudta előre, hogy lesz ez a lezárás. - Mert a közszolgálati tévé és az Orbán kezében lévő sajtó nem írt róla – vágta rá Gyula. – Azok nem beszélnek arról, hogy mekkora az elégedetlenség az országban, ők csak nyomják a migránsos butításukat. Az elmúlt hetek tüntetéseit is szinte letagadták. Azt írták, hogy pár tucat tüntető volt, mikor ezrek mentek ki az utcákra. Mi nem vagyunk párttagok, nem vagyunk szakszervezetisek, a saját pénzünkön tüntetünk, mi nem kapunk a felvonulásra állami támogatást, mint a CÖF-nek mondott kormányhadsereg. A férfi elkezdte sorolni az ellenzéki és független sajtó által számtalanszor megírt korrupciógyanús, kormányhoz köthető ügyeket: a Tiborcz-féle cég közvilágítás-korszerűsítéseit, az állami pénzekből kinövő Mészáros-birodalmat. Megszakítottam: – Ha igazuk is van, nem tartanak attól, hogy a forgalomlassítás sok megnyerhető embert maguk ellen haragít? – Nem – rázta a fejét. – Minden eszközt be kell vetni, hogy megértessük az emberekkel, ellopják, meghülyítik, tönkreteszik az országot.
Szerző
Frissítve: 2019.01.21. 14:46

Wachsler Tamás: én döntöttem Nagy Imre szobrának elszállításáról

Publikálás dátuma
2019.01.21. 11:40

Fotó: Soós Lajos / MTI
Utólag mindenki elégedett lesz a Steindel Imre Program vezetője szerint. Hogy Nagy Imre szobra a jövőben a Jászai téri gyorséttermet fogja-e nézni, annak alkotója, Varga Tamás szobrász dönthet.
"A 2011-es országgyűlési határozat óta világos tájékozódási pontok szerint haladunk: az egyik ilyen, hogy a tér rekonstrukciójakor az ősbűn, a szoborrombolások előtti állapotokhoz nyúlunk vissza" - nyilatkozta Wachsler Tamás, a Kossuth tér rekonstrukciójáért felelős Steindl Imre Program Zrt. vezérigazgatója a Válasz Online-nak. Wachsler egyébként maga is minimum gyanúsítható szoborrombolással a Károlyi Mihály-szobor eltávolítása, a József Attila-emlékmű áthelyezése, és újabban Nagy Imre szobrának elvitetése miatt. Ezekről úgy nyilatkozott,
szerinte "utólag visszanézve szinte mindenki elégedett", és nem lesz ez másként a Vértanúk terének esetében sem.

"Szalonképtelen emlékműveket nyilván nem állítanánk újra, de erről szó sincs" - állítja Wechsler. A Vértanúk terére egyébként éppen egy szalonképtelen emlékművet fognak visszaállítani, mely mondanivalója Horthy-rezsim kettős mércéjét tükrözi: míg a tanácsköztársaság áldozatairól megemlékezik, a fehérterror tiszti különítményei által kivégzett, lényegesen több emberről hallgat, mint arra a Nagy Imre Társaság is felhívta a figyelmet. Egy Fehér Ház nevű irredenta csoport állította, mely elnöke a megszálló román hadsereggel együttműködve buktatta meg a szociáldemokrata kormányt.  A mindössze tíz évig álló szobor sárkányverő, Hungária-nőalakos primitív szimbolikája a Szabadság téren felállított megszállási emlékműéhez fogható, művészi értéke nincs.
Wechsler elmondása szerint a Kossuth teret Kossuth Lajos, Rákóczi Ferenc, Tisza István és Andrássy Gyula szobrai űáltal akarják meghatározni, ezért kellett minden másnak mennie - még a Makovecz Imre tervezte ötvenhatos sírnak és az első Orbán-kormány által állíttatott Kovács Béla egykori kisgazda politikus mementójának is. Azzal kapcsolatban, hogy a kormánysajtó az utóbbi időben kampányt indított azért, hogy Nagy Imrét kommunista gyilkosként állítsa be, a vezérigazgató csak annyit nyilatkozott: van személyes véleménye, de nem mondja el.
Az 1945-ös állapot visszaállításáról "a 2011-ben határozó Országgyűlés, másrészt – javaslatomra – a fontos nemzeti kultuszhelyek környezete megőrzéséért felelős Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság hozta meg"

- nyilatkozott Wechsler, aki kérdésre arra is kitért, a Nagy-szobor esetében ő maga döntött az elszállítás módjáról is. Azért vitette el váratlanul, egyik napról a másikra a szobrot, mert nem akarta, hogy a munkát demonstráció akadályozza, vagy hogy "olyan képek szülessenek, amelyeken a Nagy Imre-szobor egy kötélen lóg".
A tervek szerint június 16-áig állnia kell a Jászai Mari téren, a gyorsétteremmel szemben az áthelyezett szobornak, ám a döntő szót az alkotó, Varga Tamás szobrászművész mondhatja ki, aki a Kossuth téri munkálatok vezetője szerint "sose rejtette véka alá, hogy nem szeretné az áthelyezést". Mint erről Varga nyilatkozott: egyéb eszköze nem lévén tiltakozott és érvelt a szobor helyén maradásáért, a Jászai tér például lehet jó helyszín, amennyiben a szükséges átalakítások megtörténnek.
Szerző

"Vészhelyzetben az ELTE" - Akár 70 oktatót is kirúghatnak

Publikálás dátuma
2019.01.21. 11:36

Fotó: Faludi Imre / MTI
A kormány elérte, hogy magát tegye tönkre az egyetem. Az Oktatói Hálózat követeli az ELTE vezetésétől a létszámleépítés felfüggesztését. Megszűnhet az egyetem Logika tanszéke.
"A novemberben napvilágra került pénzügyi válsághelyzet következtében létszámleépítés kezdődött az ELTE Bölcsészettudományi (BTK) és Természettudományi Karain (TTK). A két kar oktatóinak száma várhatóan összesen 50-70 fővel csökken" - írta hétfői közleményében az Oktatói Hálózat (OHA). Többségüket nyugdíjazással, más részüket sebtében összehozott teljesítménykövetelmények alapján fogják elbocsátani az oktatókat tömörítő szervezet értesülése szerint.
– Tőlünk még senkit nem bocsátottak el, de már készült egy lista azokról az oktatókról, akiket vagy nyugdíjba küldenek, vagy felmondanak nekik. Legalább 40 embert érint – nyilatkozta a Népszavának Máté András, az OHA egyik alapítója, az ELTE BTK docense. Úgy tudja, utóbbiak esetében az egyes oktatók tudományos teljesítményét vizsgálták meg, az alapján döntötték el, kit küldjenek el. Ez viszont azért nem igazságos, mert az oktatók már most is túlterhelek, van, aki annyi órát tart, hogy semmi ideje nem marad tudományos kutatásokra. A BTK-ra mintegy 8-10 ezer diák jár, az oktatók száma 500 főre tehető. A leépítések miatt tanszékek, képzési programok szűnhetnek meg. Máté András szerint például 
az ELTE BTK Filozófia Intézetének Logika Tanszéke szinte biztos, hogy nem folytathatja működését.

Az ELTE TTK-n 20-25 fővel csökkenhet az oktatók száma. Pásztor Erzsébet, a kar Genetika Tanszékének oktatója lapunknak elmondta: ahhoz képest, hogy a karon mintegy 400 oktató dolgozik, ez a szám elenyészőnek tűnhet, ám a valóságban minden egyes oktató elvesztése komoly gondokat jelent. – Az elmúlt nyolc évben már elveszítettük az oktatók negyedét, egyre nehezebb megoldani az oktatási feladatokat. Sok kutató lényegében ingyen oktat, mégis hatalmas a túlterhelés, ami a kutatói munka rovására megy – fogalmazott. 
A kapacitásgondokat egyebek mellett csoportösszevonásokkal próbálják áthidalni: például a tanárszakos hallgatók is ugyanarra az órára járnak, mint más szakokon tanuló társaik. Nem egyszer fordul elő, hogy angol nyelvű előadásokra, szemináriumokra kénytelenek beültetni a magyar nyelven folyó képzésekre jelentkezett hallgatókat is. A pénzhiány okozta gondok máshol is megnyilvánulnak: ha egy oktató kutatni akar, kutatási eszközeit (laptok, kutatási anyagok) saját magának, pályázati úton kell beszereznie, az egyetem nem tudja biztosítani azokat. – Az egész rendszert lényegében csak féllegális eszközökkel lehet fenntartani – mondta Pásztor. 
" Az alulfizetett és túlterhelt oktatók megtizedelése nemcsak nem méltányos, de nem is hatékony megoldás az egyetem problémáira"

- fogalmaz az OHA közleménye. Az elbocsátások több tanszék és képzési program felszámolásához vezethetnek, gyengébb oktatói és kutatói teljesítményt eredményezve. Hozzáteszik:
"ország egyik vezető egyeteme most azért kényszerül ismét létszámleépítésre, mert a kormány szisztematikusan alulfinanszírozza a felsőoktatást, és az elégtelen források elosztását úgy alakította, hogy az a minél olcsóbb tömegoktatás és mondvacsinált kutatási tevékenységek felé sodorja az intézményeket".

Ezzel a politikával a kormányzat – akár a 2013-as leépítések esetében – elérte, hogy "a felsőoktatás lebontását, az önfelszámolás visszafordíthatatlan, káros és méltatlan lépéseit maguk az intézmények hajtsák végre", írják az egyetemii oktatók. Mindezekért az OHA
  • követeli az ELTE vezetésétől a létszámleépítés felfüggesztését, és egy olyan új, felmenő rendszerben bevezetendő és konszenzuálisan elfogadott értékelési rendszer létrehozását, ami az oktatási és a kutatási teljesítményt egyaránt figyelembe veszi; és
  • követeli a kormánytól a felsőoktatás finanszírozási rendszerének újragondolását szakértők bevonásával és az érintettekkel történő érdemi egyeztetésekkel.
Megkérdeztük az ELTE-t és a két érintett kart is a leépítések kapcsán. A kialakult helyzettel kapcsolatban ugyancsak kerestük a felsőoktatásért is felelős Emberi Erőforrások Minisztériumát. Amint válaszolnak, cikkünket frissítjük.
Az egyetem nem válaszolt megkeresésünkre, az Index viszont idézi válaszközleményüket. Az ELTE szerint  teljes mértékben valótlan az állítás, miszerint "gazdasági vészhelyzet" vagy „hatalmas baj" náluk. Az Eötvös Lóránd Tudományegyetem pénzügyi helyzete és működése stabil.Szerintük a két kar "gazdálkodásának racionalizálása" zajlik, erre pedig a karok vezetőivel és közösségeivel együtt dolgozzák ki a terveket. És bár valóban terveznek leépítést, többnyire  a nyugdíjas korú oktatókat küldik nyugdíjba - bár szerintük ez nem lesz hatással ez egyetem működésére.
Frissítve: 2019.01.21. 20:24