A minisztérium javaslata vállalhatatlan kockázat - Nyilvánosan válaszolt az MTA a Magyar Hírlap kérdéseire

Publikálás dátuma
2019.01.21. 15:41

Fotó: Kállai Márton
Visszautasít az Akadémia minden olyan törekvést, ami a jogbiztonság mellőzésével az intézmény vagyonának felélésére irányul.
Levélben fordult az utóbbi időben fideszes össztűz alá került Magyar Tudományos Akadémiához (MTA) a hírhedten kormánybarát Magyar Hírlap, hogy annak költségvetéséről tegyen fel érdeklődjön. Ez meglehetősen érzékeny téma, miután Palkovics László innovációs és technológiai miniszter bejelentette, a kormány december és március között visszatartja az akadémiai kutatóhálózatok dologi kiadásainak finanszírozását, csak a kutatók fizetését hajlandóak átutalni. A kormány tavaly nyáron úgy döntött: az MTA költségvetésének jelentős részével az ITM rendelkezik a jövőben. Palkovics "eredményesebbé" szeretné tenni az Akadémiát; a kifejezés vélhetően a piaci nagyvállalatok érdekei mentén való átalakítást takarja, akárcsak a Corvinus egyetem fizetőssé tétele, és az ELTE BTK-t és TTK-t sújtó megszorítások eseteiben, de ugyanez a piaci érv a gender-szak szanálása kapcsán is elhangzott az ideológiai magyarázkodás mellett.
"Mekkora a közvetlen költségvetési támogatás, és mennyi a saját bevétel?"

- kezdett kérdéseibe a Magyar Hírlap. Az MTA Titkársága január 4-én küldte el a választ erre és a többire, majd - miután január 21-ig nem érkezett reakció - úgy döntött, az üzenetváltást nyilvánosan, saját honlapján is megosztja. Nem nehéz ebbe a döntésbe az óvatosságot belelátni, illetve a bizalmatlanságot a kormányszócsővel szemben. A Titkárság a konkrét kérdésre ezt a választ adta: "A Magyar Tudományos Akadémia 2019. évi költségvetése törvényben meghatározott, tervezett kiadási főösszege 56 146,5 millió forint, amelynek forrása 44 067,4 millió forint bevétel, amiből 20 110,6 millió forint az Innovációs és Technológiai Minisztérium fejezetéből várható. A közvetlen költségvetési támogatás 12 079,1 millió forint."
"Az Akadémia gazdálkodása átlátható, minden kutatóközpont rendszeresen nyilvánosságra hozza elemi költségvetéseit és költségvetési beszámolóit"

- szögezi le később Titkárság. A Hírlap pedig a száraz kérdések után lassan támadásba lendül: "ha az Akadémiának vannak szabadon felhasználható forrásai, az átmeneti időszakban miért nem »hitelezik meg« ezekből a dologi kiadásokat?" Az MTA válaszában visszautasít minden olyan törekvést, ami a jogbiztonság mellőzésével az intézmény vagyonának felélésére irányul. Sem a kutatóintézetek jövőjével, sem a majdani finanszírozási rendszerrel kapcsolatban nem kaptak konkrét terveket, írják. Hozzáteszik:
"minden olyan lépés, amelyet az ITM a források tulajdonosaként javasolt, vállalhatatlan kockázatot jelent a számunkra".

Válaszukból az is kiderül, hogy mivel a maradványköltségeik kötelezettségvállalással terheltek, jogsértő lenne azokat a működtetésre használni. Végül már egyenesen úgy fogalmaz a Magyar Hírlap: "az Innovációs és Technológiai Minisztérium saját vállalása szerint fizet, míg az MTA nem teljesíti a maga részét".
"Az ITM-nek nem vállalása, hanem törvényben rögzített kötelezettsége a kutatóhálózat működtetésének finanszírozása"

- kényszerülnek helyretenni a kérdezőt. A Titkárság így folytatja: a kutatóhálózat működtetésének teljes forrását az ITM fejezetében helyezték el, így "értelmezhetetlen a kérdés azon része, hogy az MTA »nem teljesíti a maga részét«. Ilyen rész nincs".
Végül reagálnak Böröcz László fideszes képviselőnek a Magyar Hírlapban megjelent állítására, mely szerint ellenőrizetlenül rendelkeztek a források felett:
  • Az Akadémiai Kutatóintézetek Tanácsában - mely az MTA egyik ellenőrző szerve - három fő képviseli a kormányt.
  • A kutatóközpontok szakmai feladatait kiemelkedő tudósok részvételével működő testületek ellenőrzik.
  • A kutatóintézetek gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi, szintén évente. A teljes pénzügyi gazdálkodási tevékenység ellenőrzésekor abban egyetlen hibát sem találtak.
Mint írják, Böröcz "állítása megalapozatlan, a képviselő nem ismeri az MTA tevékenységének szakmai és gazdasági rendszerét".  
Szerző

A MÁV sem alkalmazza a rabszolgatörvényt

Publikálás dátuma
2019.01.21. 14:54
Illusztráció: Népszava
A Magyar Villamos Művek (MVM) után egy újabb, sok embert foglalkoztató állami vállalat is arról tájékoztatta az ellenzéki képviselőket, nem tervezi az új túlóratörvény bevezetését.
Hétfőn ellenzéki képviselők (Bangóné Borbély Ildikó, MSZP; Bősz Anett, Liberálisok; a független Szél Bernadett; Gréczy Zsolt, DK Barabás Richárd, Párbeszéd és Csányi Tamás, Jobbik) tárgyaltak a MÁV vezetőivel, az egyeztetések után pedig a politikusok bejelentették, a vasúttársaság nem tervezi alkalmazni a rabszolgatörvényként emlegetett új túlórarendeletet - számolt be róla a Mérce. A vállalat kollektív szerződése tartalmazza a 300 óra túlmunkát, ezt sem a munkáltatói, sem a munkavállalói oldalról nem kívánják megváltoztatni - ismertették az elhangzottakat a politikusok.

A tárgyalást követő ellenzéki sajtótájékoztatón Bangóné Borbély Ildikó jelezte, az MVM és a MÁV után jövő héten a Magyar Posta Zrt.-t fogják felkeresni a törvény elleni formanyomtatvánnyal. Bősz Anett elmondta, fontos, hogy az állami vállalatok mutassanak példát a törvény bojkottjában, Szél Bernadett pedig úgy fogalmazott:
„Lépésről lépésre el fogjuk érni, hogy a cégeknek ciki legyen alkalmazni a rabszolgatörvényt”

Gréczy Zsolt DK-s képviselő elmondta, a rabszolgatörvény szerintük már kétszer megbukott: egyszer akkor, amikor nem volt rendes szavazás róla a parlamentben, másodszor pedig akkor, amikor a választópolgárok - közvélemény-kutatási adatok alapján - nemet mondtak a törvényre. Barabás Richárd arról beszélt, Orbán rabszolgamunkára kényszerítené az állampolgárokat, miközben innovatív, jövőbe mutató trendekhez illeszkedő megoldásokra lenne szükség a munkaerőpiacon. Csányi Tamás szerint pedig az Orbán-kormány átlépte a Rubicont ezzel a törvénnyel, és meg kell védeni a munkavállalókat a saját kormányuktól.
Szerző
Frissítve: 2019.01.21. 16:04

Egyre több magyar kórházban van látogatási tilalom az influenzajárvány miatt

Publikálás dátuma
2019.01.21. 14:03

Fotó: Német András Péter
A Nemzeti Népegészségügyi Központ már múlt héten közölte, megkezdődött az influenzajárvány.
Az influenzajárvány terjedésével egyre több kórház rendel el részleges vagy teljes látogatási tilalmat - adta hírül az MTI a Nemzeti Népegészségügyi Központ honlapján hétfőn közzétett legfrissebb adatokat.

A fővárosban teljes körű látogatási tilalmat vezettek be a Magyar Honvédség Egészségügyi Központ (Honvédkórház) budapesti, balatonfüredi és hévízi telephelyein, a Semmelweis Egyetem I. Sz. belgyógyászati klinikájának hematológiai és nefrológiai részlegein, a transzplantációs és onkológiai központban, a gyermekgyógyászati és pulmonológiai klinikán, valamint a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Szívelégtelenségi és Szívtranszplantációs Klinika intenzív részlegén. Teljes körű a látogatási tilalom a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Központban is.

Részleges látogatási tilalmat vezettek be a Bethesda Gyermekkórházban, a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézetben és a törökbálinti tüdőgyógyintézetben. Szintén korlátozottan lehet a betegeket felkeresni a budapesti Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház és Rendelőintézetben és a Dél-pesti Centrumkórház Országos Hematológiai és Infektológiai Intézetében, valamint a Szent János Kórházban.

A vidéki intézmények közül teljes látogatási tilalom van érvényben a Fejér megyei Szent György Egyetemi Oktató Kórházban és a Szent Pantaleon Kórház Rendelőintézetben, illetve a megyében működő több ápolási otthonban is, valamint a salgótarjáni Szent Lázár Megyei Kórházban.

Részleges látogatási tilalmat vezettek be a Bács-Kiskun megyei kalocsai Szent Kereszt Kórházban, a Debreceni Egyetem Kenézy Gyula Egyetemi kórházában, valamint a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Kátai Gábor Kórházban, illetve a jászberényi Szent Erzsébet Kórházban. Szintén részlegesen korlátozták a betegek felkeresését a Pest megyei Flór Ferenc Kórházban, valamint a veszprémi Csolnoky Ferenc és a Zala megyei keszthelyi kórházban.

A Nemzeti Népegészségügyi Központ múlt szerdán közölte heti összesítőjében, hogy megkezdődött az influenzajárvány az országban. Az adatok szerint a január 7. és 13. közötti időszakban 19 300 ember, az előző hetinél 75,6 százalékkal több fordult panaszaival orvoshoz.