A minisztérium javaslata vállalhatatlan kockázat - Nyilvánosan válaszolt az MTA a Magyar Hírlap kérdéseire

Publikálás dátuma
2019.01.21 15:41

Fotó: Kállai Márton
Visszautasít az Akadémia minden olyan törekvést, ami a jogbiztonság mellőzésével az intézmény vagyonának felélésére irányul.
Levélben fordult az utóbbi időben fideszes össztűz alá került Magyar Tudományos Akadémiához (MTA) a hírhedten kormánybarát Magyar Hírlap, hogy annak költségvetéséről tegyen fel érdeklődjön. Ez meglehetősen érzékeny téma, miután Palkovics László innovációs és technológiai miniszter bejelentette, a kormány december és március között visszatartja az akadémiai kutatóhálózatok dologi kiadásainak finanszírozását, csak a kutatók fizetését hajlandóak átutalni. A kormány tavaly nyáron úgy döntött: az MTA költségvetésének jelentős részével az ITM rendelkezik a jövőben. Palkovics "eredményesebbé" szeretné tenni az Akadémiát; a kifejezés vélhetően a piaci nagyvállalatok érdekei mentén való átalakítást takarja, akárcsak a Corvinus egyetem fizetőssé tétele, és az ELTE BTK-t és TTK-t sújtó megszorítások eseteiben, de ugyanez a piaci érv a gender-szak szanálása kapcsán is elhangzott az ideológiai magyarázkodás mellett.
"Mekkora a közvetlen költségvetési támogatás, és mennyi a saját bevétel?"
- kezdett kérdéseibe a Magyar Hírlap. Az MTA Titkársága január 4-én küldte el a választ erre és a többire, majd - miután január 21-ig nem érkezett reakció - úgy döntött, az üzenetváltást nyilvánosan, saját honlapján is megosztja. Nem nehéz ebbe a döntésbe az óvatosságot belelátni, illetve a bizalmatlanságot a kormányszócsővel szemben. A Titkárság a konkrét kérdésre ezt a választ adta: "A Magyar Tudományos Akadémia 2019. évi költségvetése törvényben meghatározott, tervezett kiadási főösszege 56 146,5 millió forint, amelynek forrása 44 067,4 millió forint bevétel, amiből 20 110,6 millió forint az Innovációs és Technológiai Minisztérium fejezetéből várható. A közvetlen költségvetési támogatás 12 079,1 millió forint."
"Az Akadémia gazdálkodása átlátható, minden kutatóközpont rendszeresen nyilvánosságra hozza elemi költségvetéseit és költségvetési beszámolóit"
- szögezi le később Titkárság. A Hírlap pedig a száraz kérdések után lassan támadásba lendül: "ha az Akadémiának vannak szabadon felhasználható forrásai, az átmeneti időszakban miért nem »hitelezik meg« ezekből a dologi kiadásokat?" Az MTA válaszában visszautasít minden olyan törekvést, ami a jogbiztonság mellőzésével az intézmény vagyonának felélésére irányul. Sem a kutatóintézetek jövőjével, sem a majdani finanszírozási rendszerrel kapcsolatban nem kaptak konkrét terveket, írják. Hozzáteszik:
"minden olyan lépés, amelyet az ITM a források tulajdonosaként javasolt, vállalhatatlan kockázatot jelent a számunkra".
Válaszukból az is kiderül, hogy mivel a maradványköltségeik kötelezettségvállalással terheltek, jogsértő lenne azokat a működtetésre használni. Végül már egyenesen úgy fogalmaz a Magyar Hírlap: "az Innovációs és Technológiai Minisztérium saját vállalása szerint fizet, míg az MTA nem teljesíti a maga részét".
"Az ITM-nek nem vállalása, hanem törvényben rögzített kötelezettsége a kutatóhálózat működtetésének finanszírozása"
- kényszerülnek helyretenni a kérdezőt. A Titkárság így folytatja: a kutatóhálózat működtetésének teljes forrását az ITM fejezetében helyezték el, így "értelmezhetetlen a kérdés azon része, hogy az MTA »nem teljesíti a maga részét«. Ilyen rész nincs".
Végül reagálnak Böröcz László fideszes képviselőnek a Magyar Hírlapban megjelent állítására, mely szerint ellenőrizetlenül rendelkeztek a források felett:
  • Az Akadémiai Kutatóintézetek Tanácsában - mely az MTA egyik ellenőrző szerve - három fő képviseli a kormányt.
  • A kutatóközpontok szakmai feladatait kiemelkedő tudósok részvételével működő testületek ellenőrzik.
  • A kutatóintézetek gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi, szintén évente. A teljes pénzügyi gazdálkodási tevékenység ellenőrzésekor abban egyetlen hibát sem találtak.
Mint írják, Böröcz "állítása megalapozatlan, a képviselő nem ismeri az MTA tevékenységének szakmai és gazdasági rendszerét".  

Orbán: Magyarország erősíteni akarja kapcsolatait a keleti országokkal

Publikálás dátuma
2019.04.24 12:28

Fotó: Orbán Viktor Facebook oldala
A miniszterelnök Kazahsztánban beszélt arról, hogy Magyarország a jelenlegi, megváltozott helyzetben nem veszélyt lát, hanem lehetőségeket.
Megváltozott Kelet és Nyugat egyensúlyának helyzete, de Magyarország ebben az új helyzetben nem veszélyt lát, hanem lehetőségeket, amelyeket a keleti országokhoz fűződő egyre erősebb kapcsolatok építésével akar kihasználni – mondta Orbán Viktor szerdán Kazahsztánban. A kormányfő hivatalos látogatást tett Kazahsztánban, ahol Kaszim-Zsomart Tokajev kazah elnökkel folytatott megbeszélést, majd közösen tettek sajtónyilatkozatot. Orbán kiemelte: 
a kapcsolatok erősítése a keleti, közép-ázsiai országokkal „nekünk könnyen megy”,
mert történelmi gyökereink a közép-ázsiai térségben élő népekhez kötnek minket, ezért a diplomáciai és gazdasági kapcsolatok intenzívebbé tételének megvan a kulturális talapzata. Kaszim-Zsomart Tokajev kazah elnök hangsúlyozta: Magyarország fontos partner Kazahsztán számára az EU-ban és a közép-európai térségben, a két országot politikai, gazdasági érdekek és történelmi gyökerek is összekötik.

Kormányrendelet biztosítja műemlék épületek engedély nélküli bontását, hogy elférjen a készülő Trianon-árok

Publikálás dátuma
2019.04.24 12:24

Fotó: Steindl Imre Program
Emellett csökkentik a zöldterületet és visszavágják a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság hatókörét a V. kerületben, és csúsztatják a Néprajzi Múzeum kiköltöztetését is.
Szinte minden szabályt elsöpört a kormány, hogy a két hete bejelentett budapesti Trianon-árok elkészülhessen, és közben nem csak hogy a Vértanúk teréről szinte teljesen eltűnnek a fák, de még az Agrárminisztérium műemlék épületét is meg kell bontani - írja a hvg.hu.
A Kossuth térre nyíló Alkotmány utcába szánt, és várhatóan a tüntetések szervezőinek igen komoly fejtörést okozó, emellett 5 milliárd forint közpénzt elégető Nemzeti Összetartozás Emlékhelyének kiásását egy új kormányrendelet egyengeti. Azt már korábban kimondták, hogy
  • nem kell építészeti-műszaki tervtanácsi véleményt beszerezni,
  • nem kell településképi véleményezési eljárást lefolytatni,
  • nincs helye országkép- és településképvédelmi szempontú előzetes véleményezésnek,
  • nem kérhető ki a Műemléki Tanácsadó Testület szakértői véleménye,
  • közterület-alakítási terv készítésének és alkalmazásának sincs helye,
  • és építészeti-műszaki tervpályázati eljárást sem kell lefolytatni.
Ehhez most hozzátették, hogy ugyancsak nem kell alkalmazni az építtetői fedezetkezeléssel kapcsolatos rendelkezéseket. Továbbá,
a szomszédos Agrárminisztérium műemlék épületének "részleges bontása – a műemléki értékek figyelembevételével, továbbá a településképi arculat helyreállításának kötelezettsége mellett – engedély nélkül végezhető".
Eltörölték azt a szabályt is, amely szerint az V. kerületi kormányhivatal által folytatott építéshatósági eljárásokról, üzletportálokról, plakátokról, kereskedelmi és vendéglátó tevékenységről kötelező volt konzultálni a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottsággal.
Az új rendelettel emellett a Vértanúk terén, az eltávolított Nagy Imre emlékmű helyére szánt, eredetileg Horthy Miklós jelenlétében avatott, erősen vitatott régi-új szobor körül a kötelező minimális zöldfelület arányát 15 százalékról 4,5 százalékra csökkentették. Meghosszabbították a Néprajzi Múzeum kiköltöztetésének határidejét is, 2020. június 30-ra.
Frissítve: 2019.04.24 12:32