A minisztérium javaslata vállalhatatlan kockázat - Nyilvánosan válaszolt az MTA a Magyar Hírlap kérdéseire

Publikálás dátuma
2019.01.21 15:41

Fotó: / Kállai Márton
Visszautasít az Akadémia minden olyan törekvést, ami a jogbiztonság mellőzésével az intézmény vagyonának felélésére irányul.
Levélben fordult az utóbbi időben fideszes össztűz alá került Magyar Tudományos Akadémiához (MTA) a hírhedten kormánybarát Magyar Hírlap, hogy annak költségvetéséről tegyen fel érdeklődjön. Ez meglehetősen érzékeny téma, miután Palkovics László innovációs és technológiai miniszter bejelentette, a kormány december és március között visszatartja az akadémiai kutatóhálózatok dologi kiadásainak finanszírozását, csak a kutatók fizetését hajlandóak átutalni. A kormány tavaly nyáron úgy döntött: az MTA költségvetésének jelentős részével az ITM rendelkezik a jövőben. Palkovics "eredményesebbé" szeretné tenni az Akadémiát; a kifejezés vélhetően a piaci nagyvállalatok érdekei mentén való átalakítást takarja, akárcsak a Corvinus egyetem fizetőssé tétele, és az ELTE BTK-t és TTK-t sújtó megszorítások eseteiben, de ugyanez a piaci érv a gender-szak szanálása kapcsán is elhangzott az ideológiai magyarázkodás mellett.
"Mekkora a közvetlen költségvetési támogatás, és mennyi a saját bevétel?"
- kezdett kérdéseibe a Magyar Hírlap. Az MTA Titkársága január 4-én küldte el a választ erre és a többire, majd - miután január 21-ig nem érkezett reakció - úgy döntött, az üzenetváltást nyilvánosan, saját honlapján is megosztja. Nem nehéz ebbe a döntésbe az óvatosságot belelátni, illetve a bizalmatlanságot a kormányszócsővel szemben. A Titkárság a konkrét kérdésre ezt a választ adta: "A Magyar Tudományos Akadémia 2019. évi költségvetése törvényben meghatározott, tervezett kiadási főösszege 56 146,5 millió forint, amelynek forrása 44 067,4 millió forint bevétel, amiből 20 110,6 millió forint az Innovációs és Technológiai Minisztérium fejezetéből várható. A közvetlen költségvetési támogatás 12 079,1 millió forint."
"Az Akadémia gazdálkodása átlátható, minden kutatóközpont rendszeresen nyilvánosságra hozza elemi költségvetéseit és költségvetési beszámolóit"
- szögezi le később Titkárság. A Hírlap pedig a száraz kérdések után lassan támadásba lendül: "ha az Akadémiának vannak szabadon felhasználható forrásai, az átmeneti időszakban miért nem »hitelezik meg« ezekből a dologi kiadásokat?" Az MTA válaszában visszautasít minden olyan törekvést, ami a jogbiztonság mellőzésével az intézmény vagyonának felélésére irányul. Sem a kutatóintézetek jövőjével, sem a majdani finanszírozási rendszerrel kapcsolatban nem kaptak konkrét terveket, írják. Hozzáteszik:
"minden olyan lépés, amelyet az ITM a források tulajdonosaként javasolt, vállalhatatlan kockázatot jelent a számunkra".
Válaszukból az is kiderül, hogy mivel a maradványköltségeik kötelezettségvállalással terheltek, jogsértő lenne azokat a működtetésre használni. Végül már egyenesen úgy fogalmaz a Magyar Hírlap: "az Innovációs és Technológiai Minisztérium saját vállalása szerint fizet, míg az MTA nem teljesíti a maga részét".
"Az ITM-nek nem vállalása, hanem törvényben rögzített kötelezettsége a kutatóhálózat működtetésének finanszírozása"
- kényszerülnek helyretenni a kérdezőt. A Titkárság így folytatja: a kutatóhálózat működtetésének teljes forrását az ITM fejezetében helyezték el, így "értelmezhetetlen a kérdés azon része, hogy az MTA »nem teljesíti a maga részét«. Ilyen rész nincs".
Végül reagálnak Böröcz László fideszes képviselőnek a Magyar Hírlapban megjelent állítására, mely szerint ellenőrizetlenül rendelkeztek a források felett:
  • Az Akadémiai Kutatóintézetek Tanácsában - mely az MTA egyik ellenőrző szerve - három fő képviseli a kormányt.
  • A kutatóközpontok szakmai feladatait kiemelkedő tudósok részvételével működő testületek ellenőrzik.
  • A kutatóintézetek gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi, szintén évente. A teljes pénzügyi gazdálkodási tevékenység ellenőrzésekor abban egyetlen hibát sem találtak.
Mint írják, Böröcz "állítása megalapozatlan, a képviselő nem ismeri az MTA tevékenységének szakmai és gazdasági rendszerét".  
2019.01.21 15:41

Takács Krisztián lett Korlát új polgármestere

Publikálás dátuma
2019.02.17 21:34
Illusztráció
Fotó: Népszava/
Négy független jelölt közül Takács Krisztián nyerte el a polgármesteri tisztséget a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Korlát községben vasárnap tartott időközi választáson - közölte Szatmári Fruzsina aljegyző.
Tájékoztatása szerint a választási névjegyzékben szereplő 241 lakos közül 204-en voksoltak, három szavazat érvénytelen volt. Takács Krisztián 107, Horváth Elemér 54, Lukács Máté 21, míg Báder József 19 voksot kapott. Az időközi választást azért írták ki, mert a község korábbi polgármestere, Hriczu Imre (független) lemondott posztjáról. 

Mekényesen és Bakonyszentivánon is a posztért egyedüliként induló független jelölt nyert

  • Schild Róbertet 45-vokssal választották meg, egy szavazat érvénytelen volt. Mekényes választási névjegyzékében 250-en szerepeltek. Az időközi voksolást azért kellett kiírni, mert a község korábbi független polgármestere, Major Ottó novemberben lemondott.
  • Frum Istvánt választották a Veszprém megyei település első emberévé. A 183 választásra jogosult polgár közül 71 járult a szavazóurnához. Egy szavazat érvénytelen volt. Bakonyszentivánon azért kellett időközi polgármester-választást tartani, mert a település korábbi polgármestere, Karvas János - aki szintén függetlenként töltötte be a tisztséget - novemberben elhunyt.
Szerző
2019.02.17 21:34

Parlament: már az ellenőrzőket is ellenőrzik

Publikálás dátuma
2019.02.17 19:39

Fotó: / Vajda József
Szigorítják a belépést: az országgyűlési őrök saját kollégáik elé rakják majd ki a zsebükből a holmijukat.
Az Országgyűlés Hivatala főigazgató-helyettesének vasárnapi körlevelében az szerepel, hogy „2019. február 18-tól további intézkedésig az Országházba, illetve az Országgyűlés Irodaházába történő belépés során a biztonsági igazolvánnyal, az Országgyűlési Őrség szolgálati igazolványával rendelkező személyeket, és az Országgyűlés Hivatala által foglalkoztatott országgyűlési köztisztviselőket és munkavállalókat az Országgyűlési Őrség tagjai csak biztonságtechnikai ellenőrzést (személy- és csomagellenőrzést) követően léptetik be” – írja a hvg.hu. A portál szerint a körlevél indoklást, magyarázatot nem tartalmaz.    Mint írják, „biztonsági igazolványt” a vonatkozó házelnöki rendelkezés szerint „az Országgyűlés, illetve a védett személyek biztonságáért felelős fegyveres testületek – amelyek ellátják a személyvédelmi, illetve a Szent Korona és a hozzá kapcsolódó jelvények védelmi feladatait – az Országházban, az Irodaházban szolgálatot teljesítő állománya” használ. Vagyis az ellenőrzőket is ellenőrzik, az országgyűlési őrök saját éppen szolgálatban lévő kollégáik elé rakják majd ki a zsebükből a holmijukat. Az újságíróknak és más látogatóknak eddig is túl kellett esniük ilyen ellenőrzésen. Magukra az országgyűlési képviselőkre az intézkedés nem vonatkozik, mert az ő okmányukat képviselői igazolványnak hívják.
2019.02.17 19:39