Hadházy: Ez a magyar demokrácia újabb mélypontja

Publikálás dátuma
2019.01.21. 15:52

Fotó: Vajda József
Jogi nonszensz Hadházy Ákos szerint, hogy az ügyészség teljesen szabályos eljárásnak tartja tévészékházból történő kidobásukat. A képviselő újabb akcióra készül a Kunigunda utcában.
Ez egy mélypont, a magyar demokrácia újabb mélypontja, de továbbiak is jönnek, ha a magyar emberek nem hajlandók lépni végre – mondta Hadházy Ákos a Népszavának, annak kapcsán, hogy a Központi Nyomozó Ügyészség héfőn teljesen jogszerűnek találta az MTVA őrségének eljárását. Ismert, hogy a fegyveres őrök fizikai erőszakkal léptek fel Hadházyval, és Varju Lászlóval, a DK képviselőivel szemben is – utóbbit négy-öt őr húzta-vonta a földön, és zúzódásos sérüléseket szenvedett rángatása közben.
A KNYF azzal érvelt, hogy a petíciójukat a köztévé műsorában beolvasni próbáló képviselők nem hivatalos eljárást folytattak, inkább rendbontóként léptek fel. Hadházy szerint ez magában nonszensz, hiszen az országgyűlési képviselő nem rendőr, hogy alkalmanként szolgálatba helyezze magát – a országgyűlési képviselői státusz állandó, igazolványukkal pedig törvény szerint is szabadon járhatnak az MTVA épületében. 

Tárgyalni akart, nem robbantani

Azt is döbbenetesnek tartja, hogy az ügyészség  - befogadva az MTVA feljelentését – éppen az ellenzéki akció miatt indított eljárást, közérdekű üzem megzavarásának kísérlete miatt, egyelőre ismeretlen tettes ellen. „Az MTVA működése nem közérdekű üzem, akkor kellene ilyen gyanúval nyomozni, ha egy adótornyot próbáltam volna felrobbantani” - mondta a politikus. Ezzel arra utalt, hogy a vonatkozó törvény elektronikus hírközlő hálózatot említ közérdekű üzemként, az MTVA komplexuma pedig szerinte nem tartozik ebbe a kategóriába. 

Orbán sem képviselőként bontott kordont?

Képtelenség, hogy a képviselőket, akik az igazolványuk felmutatásával jutottak be a székházba, s képviselőségükre hivatkozva akartak eljárni egy ügyben, ne tekintsék képviselőnek – jegyezte meg a Központi Nyomozó Főügyészség döntéséről lapunknak Tóth Balázs, a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje. Az országgyűlési törvény ide vonatkozó szakasza szerint, ha egy képviselő jelzi, hogy hivatalos személyként jár el, akkor őt annak is kell tekinteni. Ahogyan az is egyértelmű, hogy egy országgyűlési képviselő politikai akciót hajt végre, főleg, ha előre bejelenti.
- A főügyészségi érvelés alapján akkor Orbán Viktor sem képviselőként bontott kordont 2007-ben

- tette hozzá Tóth Balázs.
Mint megtudtuk, a Hadházy Ákos hivatalos értesítőt még nem is kapott a KNYF döntéséről, az ügyészség ezt megelőzve tette közzé döntését. Hadházy ugyanakkor nem adja fel: pótmagánvádas indítványt tesz, és bízik az Emberi Jogok Európai Bíróságában is, ahova szintén beadványt küldött a tévészékháznál történt erőszak miatt. Emellett szerda délután újabb tüntetést szervez a Kunigunda utcába, ekkor már kifejezetten azzal a céllal, hogy a magyar emberek védjék meg országgyűlési képviselőiket.  

Kecskét vezessen, ne ügyészséget

A nyomozóügyészség bejelentésére indulatosan reagált hétfőn több ellenzéki párt is: a Párbeszéd szerint Polt Péter  legfőbb ügyész ismét bebizonyította, hogy a Fidesz katonája. „Az a tény, hogy a Központi Nyomozó Főügyészség az MTVA-székházbeli események kapcsán elutasította az ellenzéki politikusok feljelentéseit, ugyanakkor az MTVA által tett feljelentések miatt ismeretlen tettes ellen nyomozást rendelt el, azt mutatja: Polt Péter egy normális demokráciában legfeljebb kecskét vezethetne, nem ügyészséget. A kormányváltás után az összes, politikai alapon hozott döntést megvizsgáljuk, és a felelősöket elszámoltatjuk" - írta közleményében a párt. Az LMP úgy látja, az ügyészségi döntés nyílt politikai állásfoglalás volt, hiszen a képviselők hivatalos személyek, velük szemben legfeljebb a rendőrség intézkedhetett volna, de ők be sem mehettek az épületbe. Az LMP már az események másnapján feljelentést tett a történtek miatt - írják – , mert egyértelmű volt számukra, hogy a biztonsági cég törvénytelenül lépett fel, amikor fizikai erőszakot alkalmazott képviselőkkel szemben. „Az ügyészség a mai állásfoglalásával sokadszorra is bizonyította, hogy nem egy független bűnüldöző szerv, hanem a kormánypárt takarító szolgálata, akiknek feladata tisztára mosni a Fideszt és a kormányt" - összegez a Lehet Más a Politika.  Az MSZP már meg sem lepődött Polt-féle ügyészség döntésén, tekintve, hogy a legfőbb ügyész családja szerintük rajta van  a Fidesz fizetési listáján.   „Az ügyészség korábban az NVI-nél kopasz verőemberek bevetéséhez asszisztált, most pedig már abban sem lát kivetni valót, ha fegyveresek alkalmaznak erőszakot ellenzéki képviselőkkel szemben. Sőt! Koholt vádak alapján most már az ellenzéki képviselők ellen nyomoz a fideszes ügyészség. Polt pártszolgálatos Péter szolgalelkűségével ismét átlépett egy határt, de tovább küzdünk az igazságért, ezért az ügyészség eljárása ellen panasszal élünk, és pótmagánvádat nyújtunk be a bíróság felé” - írják közleményükben a szocialisták. "Magyarországon már egy jó ideje nem létezik független ügyészség. A vádhatóság vezetője egy politikai megrendeléseket végrehajtó volt fideszes politikus, ahogyan a legtöbb csak papíron független állami intézményt is egykori fideszesek, vagy megbízható kormánypárti káderek irányítanak" - ezt Szilágyi György, a Jobbik szóvivője közölte pártja nevében. Szerinte sem az nem meglepő, hogy az ügyészség jogszerűnek minősítette a biztonsági szolgálat fellépését, sem az, hogy közérdekű üzem működésének megzavarása miatt elrendelik a nyomozást.

Majtényi: az elképzelhetetlen is megtörténhet

Az elképzelhetetlen is megtörténhet, erre példa a Központi Nyomozó Főügyészség közleménye is – felelte Majtényi László, az Eötvös Károly Intézet vezetője arra a kérdésre, ellehetetlenítheti-e az ellenzéki pártok politizálást, ha a jövőben azzal az indokkal lépnek fel a nem kormánypárti képviselők ellen, hogy nem hivatalos minőségükben jártak el egyes ügyekben, vagy vettek részt valamilyen akcióban, hanem ettől függetlenül folytattak politikai tevékenységet? – A mai napig ezt sem tudtam elképzelni, de ezek szerint minden megtörténhet. Majtényi László hozzátette, Magyarország nem Kazahsztán, azaz elvileg egy ellenzéki képviselőnek nem az a dolga, hogy a kormánypártokat segítse, hanem a munkájuk része, hogy egyfajta ellenőri tevékenységet folytassanak, s erre az országgyűlési törvény ad felhatalmazást. Ha ez ellehetetlenül, egy fontos jogosultság vész el – jelentette ki. Ha a Központi Nyomozó Főügyészség végül vádat emel az ellenzéki képviselők ellen például közérdekű üzem megzavarása miatt, akkor a törvény szerint az Országgyűlés mentelmi bizottságától függ, megvonja-e az érintettek mentelmi jogát, azaz indulhat-e ellenük eljárás. A közelmúlt történései alapján nem lenne meglepő, ha a kormánypártok élnének az ilyesfajta lehetőségekkel. A szombati, budapesti tüntetés után például a rendőrök azért igazoltatták és motozták meg a hazafelé tartó, momentumos Cseh Katalint, mert korábban egy fotó kedvéért egy üres téren meggyújtott egy füstgyertyát. A fiatal politikust tiltott pirotechnikai eszköz veszélyeztető használata miatt jelentettek fel végül. A füstölésről készült fotón azonban éppenséggel látszik, hogy a környékén csak egy zászlót lengető ismerőse áll, a füstgyertya pedig amúgy játékboltokban is kapható, partikelléknek számít… V. A.

Frissítve: 2019.01.21. 16:55

Figyelmeztetést adtak ki a havazás miatt

Publikálás dátuma
2019.01.21. 15:50
MTI Fotó: Varga György
Az ország kilenc megyéjére van érvényben riasztás. Az Alföldön és a Dél-Dunántúlon eshet a legtöbb hó.
Kedd estig a Nagykanizsa-Nyíregyháza vonalig lehet havazásra számítani, összességében lepel-10 centiméter hóréteg alakulhat ki (dél felé haladva a nagyobb mennyiségekkel). A déli, délkeleti határvidéken akár 10 centimétert meghaladó (10-12 cm) hó is hullhat - közölte figyelmeztető előrejelzésében az Országos Meteorológiai Szolgálat. Az elsőfokú figyelmeztetés Baranya, Bács-Kiskun, Békés, Csongrád, Hajdú-Bihar, Somogy, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Jász-Nagykun-Szolnok és Tolna megyére van érvényben. Kedd reggelig északon, északkeleten is megnövekszik, megvastagszik a felhőzet, így jobbára erősen felhős vagy borult lesz az ég. A késő esti 0, -5 fokról hajnalra általában -1, -6 fok közé csökken a hőmérséklet, de az eleinte derült, hóval borított északkeleti területeken ennél jóval hidegebb is lehet.  Napközben északnyugaton, északon hosszabb-rövidebb időre kisüt a nap, másutt többnyire erősen felhős vagy borult lesz az ég, és ismétlődő havazás valószínű. Nappal mínusz 2-plusz 2 fok várható.
Szerző
Témák
időjárás

A minisztérium javaslata vállalhatatlan kockázat - Nyilvánosan válaszolt az MTA a Magyar Hírlap kérdéseire

Publikálás dátuma
2019.01.21. 15:41

Fotó: Kállai Márton
Visszautasít az Akadémia minden olyan törekvést, ami a jogbiztonság mellőzésével az intézmény vagyonának felélésére irányul.
Levélben fordult az utóbbi időben fideszes össztűz alá került Magyar Tudományos Akadémiához (MTA) a hírhedten kormánybarát Magyar Hírlap, hogy annak költségvetéséről tegyen fel érdeklődjön. Ez meglehetősen érzékeny téma, miután Palkovics László innovációs és technológiai miniszter bejelentette, a kormány december és március között visszatartja az akadémiai kutatóhálózatok dologi kiadásainak finanszírozását, csak a kutatók fizetését hajlandóak átutalni. A kormány tavaly nyáron úgy döntött: az MTA költségvetésének jelentős részével az ITM rendelkezik a jövőben. Palkovics "eredményesebbé" szeretné tenni az Akadémiát; a kifejezés vélhetően a piaci nagyvállalatok érdekei mentén való átalakítást takarja, akárcsak a Corvinus egyetem fizetőssé tétele, és az ELTE BTK-t és TTK-t sújtó megszorítások eseteiben, de ugyanez a piaci érv a gender-szak szanálása kapcsán is elhangzott az ideológiai magyarázkodás mellett.
"Mekkora a közvetlen költségvetési támogatás, és mennyi a saját bevétel?"

- kezdett kérdéseibe a Magyar Hírlap. Az MTA Titkársága január 4-én küldte el a választ erre és a többire, majd - miután január 21-ig nem érkezett reakció - úgy döntött, az üzenetváltást nyilvánosan, saját honlapján is megosztja. Nem nehéz ebbe a döntésbe az óvatosságot belelátni, illetve a bizalmatlanságot a kormányszócsővel szemben. A Titkárság a konkrét kérdésre ezt a választ adta: "A Magyar Tudományos Akadémia 2019. évi költségvetése törvényben meghatározott, tervezett kiadási főösszege 56 146,5 millió forint, amelynek forrása 44 067,4 millió forint bevétel, amiből 20 110,6 millió forint az Innovációs és Technológiai Minisztérium fejezetéből várható. A közvetlen költségvetési támogatás 12 079,1 millió forint."
"Az Akadémia gazdálkodása átlátható, minden kutatóközpont rendszeresen nyilvánosságra hozza elemi költségvetéseit és költségvetési beszámolóit"

- szögezi le később Titkárság. A Hírlap pedig a száraz kérdések után lassan támadásba lendül: "ha az Akadémiának vannak szabadon felhasználható forrásai, az átmeneti időszakban miért nem »hitelezik meg« ezekből a dologi kiadásokat?" Az MTA válaszában visszautasít minden olyan törekvést, ami a jogbiztonság mellőzésével az intézmény vagyonának felélésére irányul. Sem a kutatóintézetek jövőjével, sem a majdani finanszírozási rendszerrel kapcsolatban nem kaptak konkrét terveket, írják. Hozzáteszik:
"minden olyan lépés, amelyet az ITM a források tulajdonosaként javasolt, vállalhatatlan kockázatot jelent a számunkra".

Válaszukból az is kiderül, hogy mivel a maradványköltségeik kötelezettségvállalással terheltek, jogsértő lenne azokat a működtetésre használni. Végül már egyenesen úgy fogalmaz a Magyar Hírlap: "az Innovációs és Technológiai Minisztérium saját vállalása szerint fizet, míg az MTA nem teljesíti a maga részét".
"Az ITM-nek nem vállalása, hanem törvényben rögzített kötelezettsége a kutatóhálózat működtetésének finanszírozása"

- kényszerülnek helyretenni a kérdezőt. A Titkárság így folytatja: a kutatóhálózat működtetésének teljes forrását az ITM fejezetében helyezték el, így "értelmezhetetlen a kérdés azon része, hogy az MTA »nem teljesíti a maga részét«. Ilyen rész nincs".
Végül reagálnak Böröcz László fideszes képviselőnek a Magyar Hírlapban megjelent állítására, mely szerint ellenőrizetlenül rendelkeztek a források felett:
  • Az Akadémiai Kutatóintézetek Tanácsában - mely az MTA egyik ellenőrző szerve - három fő képviseli a kormányt.
  • A kutatóközpontok szakmai feladatait kiemelkedő tudósok részvételével működő testületek ellenőrzik.
  • A kutatóintézetek gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi, szintén évente. A teljes pénzügyi gazdálkodási tevékenység ellenőrzésekor abban egyetlen hibát sem találtak.
Mint írják, Böröcz "állítása megalapozatlan, a képviselő nem ismeri az MTA tevékenységének szakmai és gazdasági rendszerét".  
Szerző