Kiderült, meddig tart egy nap a Szaturnuszon

Publikálás dátuma
2019.01.22 13:13

Fotó: NASA/JPL-Caltech/Space Science Institute
Az égitesteken nem feltétlenül 24 órából áll a nap, a Santa Cruz-i Kaliforniai Egyetem kutatói most kiderítették, hogy a Szaturnuszon mennyi ideig tart egy nap.
A csillagászok a 2017 szeptemberében megsemmisült, a Szaturnusz és holdjait tanulmányozó Cassini űrszonda adatait elemezve jutottak arra a következtetésre, hogy az égitest 10 óra, 33 perc és 38 másodperc alatt fordul meg a tengelye körül - írta a 24.hu
NASA honlapján lévő tájékoztatás szerint a kutatók ezzel a naprendszer egy régi rejtélyét oldották meg. Mivel egyrészt a gázóriásnak nincs szilárd felszíne, amely a forgás során nyomon követhető lenne, másrészt a szokatlan mágneses mezője elrejti a bolygó forgási sebességét, a szakértők a gyűrűit tanulmányozták. Ezek a bolygón belüli rezgésekre reagálnak, úgy működnek, mint a földmozgások mérésére használt szeizmográf. A Szaturnusz belseje olyan frekvenciákon rezeg, amely változásokat okoz a gravitációs mezőben, amelynek mozgásait a gyűrűk felismerik. Ezt vizsgálva pedig következtetni lehet a bolygó forgási tempójára. 
"A gyűrűk részecskéi nem segíthetnek, de érzékelhetik ezeket a gravitációs mező rezgéseit"
- mondta Christopher Mankovich, a kutatás vezetője.
A 10:33:38-as forgási sebesség több perccel gyorsabb, mint amit a Voyager űrhajójából származó rádiójelek alapján korábban, a mágneses térinformációk alapján becsültek a szakemberek.
Témák
Szaturnusz
Frissítve: 2019.01.22 13:13

Elem nélküli pacemakert ültettek sertésekbe

Publikálás dátuma
2019.04.24 14:10
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
A szívdobbanások energiája működteti azt a szívritmus-szabályozót, amelyet sertésekbe ültettek amerikai és kínai tudósok. Ez megteremti az emberekbe ültethető, elemcsere nélkül működő pacemaker kifejlesztésének lehetőségét.
Elem nélkül, a szívdobbanások energiájával működő szívritmus-szabályzót ültettek sertésekbe amerikai és kínai tudósok - számolt be a Medicalxpress.com. A Nature Communications című szaklapban közölt tanulmány szerint az új eszköz olyan, emberekbe ültethető pacemaker kifejlesztéséhez vezethet, amelyben 
sosem kell elemet cserélni.
Szívbetegek milliói élnek a mellkasukba ültetett, szívritmusukat szabályzó pacemakerrel, amelynek eleme többször is cserére szorulhat. Már tavaly kipróbáltak olyan eszközöket, amelyek a szervezet által küldött impulzusokból nyerik az energiát, de ezeket csak kis testű állatokkal - többek közt patkányokkal -, valamint alacsony energiaigényű sejtmodellekkel tesztelték. Amerikai és kínai tudósok most sikerrel ültettek be elem nélküli pacemakert az emberrel jelentős élettani hasonlóságot mutató, kifejlett sertésekbe. A kiválasztott egyedek szabálytalan szívritmustól szenvedtek, hasonlóan a pacemakert viselő emberekhez.
A kutatócsoport beültethető generátort fejlesztett ki, amely a szív felületén helyezkedik el, és minden szívveréssel meghajlik, így fejleszt a mozgási energiából elektromosságot. "A szívritmus szabályozásához szükséges energia ugyanannak az állatnak a szívveréséből származott" - mondta Csou Li, a Kínai Tudományos Akadémia tudósa, a tanulmány vezető szerzője. Az eredmények szerint a saját szervezet energiájával működő pacemaker korrigálta a sertések szabálytalan szívritmusát. A tudósok azt is megállapították, hogy a szívverésekből nyert energia több, mint amennyit a legelterjedtebb, emberekbe ültetett pacemakerek felhasználnak. Ez lehetőséget teremt arra, hogy a jövőben állandó áramforrással működő generátorokat fejleszthessenek ki a szívritmus-szabályzókhoz.
Szerző

Rengést észlelt a Marson az Insight űrszonda

Publikálás dátuma
2019.04.24 09:09
Illusztráció
Fotó: AFP/ HO
Az űrszonda decemberben elhelyezett szeizmométere először rögzített rengést a vörös bolygón.
Gyenge, de világosan észlelhető rengést érzékelt a Marson az Insight amerikai űrszonda francia szeizmométere április 6-án, ez az első rengés a Marson, amelyet a műszer jelzett – közölte kedden a francia űrkutatási ügynökség, a Cnes.
„Elképesztő, hogy végre van jele annak, hogy a Marson létezik szeizmikus aktivitás. Hónapok óta várunk az első rengés észlelésére”
– írta közleményében Philippe Lognonné, a párizsi Institut de Physique du Globe kutatója, a SEIS (Seismic Experiment for Interior Structure) szeizmométer atyja.
A szeizmométert december 19-én helyezte el a vörös bolygó felszínén az Insight amerikai robotgeológus űrszonda, amely később egy kúp alakú védőpajzsot is elhelyezett a műszerre, hogy óvják a széltől és a nagy hőmérséklet ingadozástól.  
A védőpajzs megakadályozza, hogy a rendkívül érzékeny műszer ide-oda mozogjon a széllökésektől, és így „szennyezett” adatokat gyűjtsön. A szeizmométer teszi lehetővé, hogy a tudósok a Mars belsejébe pillantsanak és tanulmányozhassák az úgynevezett „marsrengéseket”. Az eredmények segíthetik a kutatókat abban, hogy megismerjék a Mars és a többi Föld típusú bolygó keletkezésének körülményeit.
Bruce Bannert, a NASA tudományos programvezetője szerint a marsrengést a misszió 128. marsi napján észlelte a műszer. Most a tudósokon a sor, hogy megerősítsék, valóban a vörös bolygó belsejéből eredő mozgásról van szó, és nem hibás észlelésről.
Szerző
Frissítve: 2019.04.24 09:58