„Csakazértis” életben maradnak

Publikálás dátuma
2019.01.23. 09:00
Balogh Ödön a kezdet kezdetétől, majd tíz éve a biofaluban dolgozik
Fotó: Vajda József / Népszava
Hernádszentandrás a legszegényebb abaúji községek egyike, de már a legjobb éttermek keresik biotermékeiket. Az út göröngyös, s gáncsoló lábakból is van elég.
Takaros filagória, csiszolt padok, rendbe tett fű, a levendulabokrok pedig megmetszve várják a tavaszt. Pár méterrel arrébb, egy másik porta: szél-zúzta ablakaiban tépett karácsonyi füzér, bentről zene süvít, a ház háromféle színben „pompázik”, narancssárgában, lilában és citromban. Két, ikonikus pillanatkép arról a faluról, amelyik kilenc évvel ezelőtt úgy döntött: nem hagyja magát belesüppedni a peremvidéki iszapba, s kirángatja addigi apátiájukból az ott élőket. Hernádszentandrásé egyfajta sikertörténet. Itt-ott kudarcokkal tarkítva. A Miskolci Egyetemen politológusként végzett polgármester, Üveges Gábor fejéből pattant ki a gondolat: hosszú távon is életképes, önfenntartó falut kell faragni az alig több négyszáz pár száz lelkes településből. Ehhez először a kisközösséget kellett újjáépíteni. Olyan programokat szerveztek, amelyek érdekelték a helyieket, elkezdtek egymással beszélgetni, újra felvették a kapcsolatot azok, akik régóta már csak a köszönés szintjén léteztek egymás mellett, esténként magukra csukva a kaput. Csak ezután kezdődhetett meg a konkrét munka, „BioSzentandrás” felépítése.
Fóliasátrakkal indultak, ma már nemcsak ezekben, hanem polikarbonát anyagú, locsoló és csöpögtető rendszerrel ellátott melegházakban állítják elő a palántákat, amiket aztán két és fél hektáros területükre kiültetnek. A betakarított fűszernövényeket, zöldségeket, gyümölcsöket saját feldolgozóüzemükben mossák aprítják, passzírozzák, hőkezelik, s mindenféle tartósítószerektől menetesen zárják üvegekbe. – Tévhit, hogy a bioélelmiszereket csak aranyáron lehet értékesíteni, s ezek csak a gazdagok számára elérhetőek, a szegényeknek pedig nem marad más, mint a hipermarketek olcsó, tömeggyártásban előállított, vegyszerekkel kezelt tucatáruja – mondja Üveges Gábor. Ehhez viszont nélkülözhetetlen az együttműködés, és az, hogy valami fejben változzon meg igazán. Hisz abban, hogy térségének komoly kitörési pontjai lehetnek a „Miskolc-Kassa tengelyen”, ha nem adja fel, és nem adja el a jövőjét – teszi hozzá. A polgármester szavai szerint az élelmiszerek piaca az elkövetkező néhány éven belül nagyon meg fog változni, s egyre nagyobb lesz az igény arra, hogy mindenki egészséges élelmiszerhez jusson. A 22-es csapdája, hogy a termelői oldalról ezt egyre nehezebb lesz kiszolgálni: kevés az ember, a jól dolgozni tudó és akaró pedig még kevesebb. Ez a magyar valóság.
– Nyugaton azt látjuk, hogy ha van egy innováció, mint amilyen a mi biofalunk, akkor ott az állam, a bankok, a helyi közösség, és mind az ötlet mögé áll, ha kell, rugalmasan ehhez igazítja a jogszabályokat, úgymond kiszolgálja a jót akarókat. Nálunk ez majdhogynem fordítva működik, és közben csodálkozunk, hogy nincs vállalkozó kedv – mondja keserűen a polgármester. Pedig a BioSzentandrás-projekt már indulása után nem sokkal rangos díjakat nyert, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége ennek ítélte az Új Nemzedék díjat, nem sokkal később pedig Béccsel együtt Európai Territoria Innovációs Díjat kapott, majd 2015-ben ott volt Európa legjobb szociális innovációi között Milánóban. Több EU-s forrást is szereztek a folyamatos fejlesztésekhez, s közben a csapat is formálódott. Ám majdnem az egész nagy terv dugába dőlt, miután Üveges Gábor előbb 2012-ben, majd 2014-ben is nyílt levelet írt Orbán Viktornak. Előbbiben többek között azt kifogásolta, hogy a kormány intézkedésének köszönhetően egy 500 fő alatti település – több mint ezer község – első embere alig vihet haza több pénzt családjának, mint egy általa foglalkoztatott közmunkás, miközben a nagyvárosok vezetőinek jövedelmi viszonyai kiugró mértékben javultak. A két évvel későbbi levélben pedig kijelentette: a kormány politikájának eredménye az ötlettelenség, a sematikus, működésképtelen elméletek sokasága, a faképnél hagyott vidék, s a romantikus 80-100 évvel ezelőtti múltba révedés. Noha számított egyfajta megtorlásra – kapott is fenyegetéseket szép számmal –, az eszébe sem jutott, ami 2015-ben bekövetkezett: a kért száz közfoglalkoztatott helyett nulla létszámra kaptak keretet.
A biofalu tíz alkalmazottjából ötöt már el tudnak tartani saját bevételeikből
Fotó: Vajda József / Népszava
– Felrendeltek a Belügyminisztériumba, ahol barátilag megsúgták: megnyilatkozásaimkor jobban kellett volna hangsúlyoznom a közfoglalkoztatás szerepét a BioSzentandrás-programban, elvégre ennek köszönhető, hogy egyáltalán beindult a munka – idézi fel. Azt válaszolta, ebből nem csinálhatnak presztízskérdést, ez nem róluk szól, sokkal inkább azokról a szerencsétlen sorsú emberekről, akiknek a jövője múlhat ezen, elvégre az a fontos, hogy működjön végre valami jó ebben az abaúji, elfelejtetett kistérségben. Feltételeket szabtak: többé közmunkást nem vonhattak be a bioprogramba, s kötelezték a falut egy szociális szövetkezet alapítására, másképp nem kaptak támogatást. Mára lett ugyan szociális szövetkezetük, felállt az üzleti modell, a támogatásokat illetően ugyanakkor nincsenek a „jó térfélen”. Az elmúlt években minden követ megmozgattak, hogy önfenntartó legyen a program, s ne válhassanak a politikai zsarolás eszközévé, s ne sújthasson le rájuk a "párt ökle." Ezt az idilli állapotot egyelőre nem érték el. A biofalu tíz alkalmazottjából ötöt tudnak eltartani a saját bevételeikből, a többiek a szociális szövetkezetben, pályázat által támogatott munkakörben dolgoznak. Paradicsomlekvárral, paprikakrémmel, kökény- és csipkelekvárjaikkal, gyógynövényszörpökkel, valamint szárított gyógy- és fűszernövényekkel hódítanak piacokat. Minőségi termékeik iránt nagy a kereslet, a mennyiség többszörösére is igény mutatkozik. Nagy a fluktuáció, az elmúlt kilenc évben például öt kertészeti vezetőt „fogyasztottak” el, de mostanra talán megtalálták az igazit. Balla Orsolya természetvédelmi szakmérnök – akit még Gödöllőn, Ángyán József „fertőzött meg” a föld szeretetével mielőtt felszámolták volna az intézetét – fiatal, de harcedzett: egy évig Ausztráliában dolgozott egy farmon, másfél évig volt a balassagyarmati füvészkertben, de eltöltött időt a babatpusztai biokertészetben is. Bő két évvel ezelőtt autózott át Hernádszentandráson, megtetszett neki a falu hangulata, így telefonált, hogy akad-e számára munka? Akkor nem, de két hét múlva már nyitva állt a kapu, s azóta is ez a törékenynek tűnő, de határozott, elszánt nő „szabja ki” a biofalu aktuális profilját, haladva a korszellemmel. Egyre több az úgynevezett minizöldség – ezeket imádják a séfek, így ott vannak Miskolc, sőt, távolabbi vidékek kiváló éttermeiben. Ottjártunkkor már kibújtak az üvegházban a bébicéklák, harsogott a zöldborsó hajtás, s föld alatt pihent a fekete színű sárgarépa.
Üveges Gábor polgármester
Fotó: Vajda József / Népszava
A roma Balogh Ödön – aki a kezdet kezdetétől a biofaluban dolgozik – szinte gyerekeiként gondozza ezeket. Van ugyan háza a faluban, de az ideje nagy részét a kazán melletti kis szobában tölti, elvégre a melegházakat éjszaka is fűteni kell. Egy kicsi ágy, asztalka, tévé és egy lámpa a birodalma, no meg az egész nagy kert, amelynek ágyásfalait ő maga fonta vesszőkből, s amelynek szinte minden növényét közelről ismeri. Hogy menyire részévé vált mindaz, amivel lassan kilenc éve sikerül megkeresnie a kenyerét, mi sem bizonyítja jobban, mint az ízlésében végbement változás. Balogh Ödön korábban csak a paprikát meg a paradicsomot szerette, azt is leginkább szalonnával, meg kenyérrel. Ma pedig már ott van a kedvencei között a brokkoli, a spenót, az édeskömény, sőt, akár a thai bazsalikom is – ha létezik helyi gasztroforradalom, ő mindképp a zászlóvivői közé tartozik.
Szerző
Frissítve: 2019.01.29. 17:03

Szűkítette a koraszülött-ellátást a Honvédkórház

Publikálás dátuma
2019.01.23. 08:10

A Honvédkórház koraszülött osztálya keddtől az intézmény orvosigazgatójának a kérésére nem fogadja a legsúlyosabb állapotban lévő és legbonyolultabb ellátást igénylő koraszülötteket, akiket az ország más helyein lévő centrumokba kell a mentőknek vinniük.
Egy lapunk birtokába került levél szerint a Honvédkórház helyett hét másik - két fővárosi, öt vidéki - intézményt jelöltek ki a legsúlyosabb állapotú és a legbonyolultabb, úgynevezett III. progresszivitási szintű PIC szakellátást igénylő ellátására.
Benkő Tibor honvédelmi miniszter ugyanakkor azt nyilatkozta, a Honvédkórház minden osztályán továbbra is zökkenőmentes a betegek ellátása. A miniszter egyúttal minden valóságalapot nélkülöző, a közvéleményt szándékosan megtévesztő, felesleges pánikkeltésnek nevezte a honvédelmi alkalmazotti jogállás bevezetésével kapcsolatos vádakat az MTI-nek adott nyilatkozatában. Elmondta, hogy a honvédségnél dolgozó mintegy 7200 közalkalmazott több mint 99 százaléka elfogadta az új jogállást, az azzal járó többletjuttatásokat és egyben kötelezettségeket. Benkő Tibor szerint felesleges volt az elmúlt napokban a Honvédkórházzal kapcsolatos hisztériakeltés is, hiszen semmilyen valós alapja nem volt. Közölte: a Honvédkórház mintegy 3000 érintett dolgozója közül 54 közalkalmazott döntött úgy, hogy nem vállalja a honvédelmi alkalmazotti jogviszonyt. Az új státuszt többségében  szerinte azok nem fogadták el, akik korábban már elhatározták, hogy távozni akarnak az intézménytől.
Szerző
Frissítve: 2019.01.23. 14:38

Fogy a magyar Londonban – nem haza költöznek

Publikálás dátuma
2019.01.23. 07:30

Fotó: ALBERTO PEZZALI / NURPHOTO
Érezhetően kevesebb magyar vállal munkát Nagy-Britanniában a Brexit-népszavazás óta, ráadásul - az egyre bizonytalanabb kimenetelű - kilépésről szóló egyezség a már kint dolgozók számát is faragja. A továbbállók többsége élhető és jövedelmező országot keres, Magyarországra legfeljebb a csok miatt jönnek, de jellemzően úgy tervezik, hogy csak az építkezés idejére maradnak.
Ezt tapasztalja Szabó László, a Londoni Magyarok Közössége (LMK) ügyvezető igazgatója is, aki egy rövidebb időszakot leszámítva 2001 óta él Londonban. Cége információval segíti a munkavállalókat ügyes-bajos dolgaikban, és kapcsolattartási fórumokat, eseményeket szervez. - Érezhetően fogyunk, egyre többen csomagolnak és keresnek más országot. Kevésbé érzik biztonságban magukat az itteni magyar munkavállalók. Mi próbálunk mindenkit marasztalni, főleg azokat, akiknek biztos megélhetésük van, mert nem feltétlenül bölcs döntés a költözés addig, amíg nem tudunk biztosat. Mert minden elképzelhető, akár egy kevésbé megrázó Brexit is benne van a pakliban - mondta.
Szabó László és munkatársai a közösségi oldalaikon, de akár emailban vagy Skype-on is tájékoztatják a magyarokat a brit kilépési folyamat fejleményeiről. A londoni EU-s munkavállalók elsősorban attól tartanak, hogy Theresa May kilépéspárti kötéltánca kormányválsághoz és előrehozott választáshoz vezethet, de a megállapodás nélküli hard-Brexit is gazdasági visszaeséssel fenyeget.
A magyarok számára az elmúlt években egyre kevésbé volt jó üzlet az angliai munkavállalás. A két és fél évvel ezelőtti, szűk többséget hozó népszavazás óta a gazdaság és a pénzpiac várakozásai is romlottak, gyengült a font-árfolyam, a szociális transzferek minősége pedig nagyot zuhant. Szabó Lászlóék két gyermekük után 50 ezer forintnyi „családi pótlékot” kapnak, és miután ő nem minimálbért keres, lakhatási és más támogatás sem jár nekik. Az angolok kétharmada ugyanakkor még mindig úgy gondolja, hogy az EU-munkavállalók többet vesznek ki a közösből, mint amennyit beletesznek. A valóság ennek az ellentéte: egy tavalyi statisztika szerint a 2016-17-es pénzügyi évben 4,7 milliárd fonttal többet adóztak, mint amennyit szociális ellátásként kaptak. - Korábban sokkal bőkezűbb volt az állam, de sokat szigorítottak, fizetéshez és tartózkodási időhöz kötötték az ellátásokat, így nem könnyű igénybe venni őket. Aki emiatt keres célországot, már biztosan nem érdemes Angliát választania. A megélhetés, a szállás és a munkahelyre bejutás költsége Londonban továbbra is magas, alig változó fizetési színvonal mellett - fogalmazott.
Az LMK szerint a most költözést fontolgatók közül a legtöbben nem Magyarországra tartanak, hanem a nyelvtudásuktól függően Franciaországot vagy Németországot választják, angoltudással pedig még távolabbra mennek. Több ismerősük például Máltát választotta emiatt. - Olyanok is akadnak persze, aki egy időre haza mennek, mert szeretnék kihasználni a szociálpolitikai támogatásokat. Két-három párral is beszéltem, de mindegyikük azt valószínűsítette, hogy a csok igénybevétele után ismét külföldre mennek dolgozni.
Németország mellett Ausztria is egyre népszerűbb célpont az angliai magyarok számára, mert nyugati szomszédunk ugyan csökkentette a szociális ellátás mértékét, de a hazautazás olcsóbb, a munkavállalók akár hétvégére is hazamehetnek, miközben Angliából évente legfeljebb kétszer látogattak Magyarországra.

Közös fórum a követséggel

A végleges döntés magyar munkavállalókat is érintő hatásairól fórumot szerveznek majd márciusban, erről állapodott meg az londoni közösség ügyvezetője a minap Szalay-Bobrovniczky Kristóf nagykövettel. Akkor a húsz perces beszélgetésük végén már teljesen más volt a helyzet, mint a kezdetén: ilyen gyorsan változnak most a dolgok Angliában. A Londoni Magyarok Közössége egyébként a 2005-ös terrortámadás idején is segített a diplomatáknak és a családoknak: a szervezet a kint élő magyarok elérésben segítette a konzulátust.

Szerző