A terhességi cukorbetegség összefügg a gyerek későbbi elhízásával

Publikálás dátuma
2019.01.23. 09:09
Illusztráció
Fotó: CHASSENET / BSIP / AFP
A várandósság alatti magas vércukorszint összefügg a 10-14 évesek elhízásával egy új tanulmány szerint.
A várandósok akár 20 százalékánál is kialakul a terhességi cukorbetegség, azonban eddig nem volt információ arról, hosszú távon hogyan hat a kór a gyerekekre - írta az MTI a medicalxpress.com alapján. A maga nemében első tanulmányban, amely a várandósság alatti magas vércukorszint hosszútávú következményeit elemezte, a Northwestern Medicine kórház kutatói arra a következtetésre jutottak, hogy a terhességi cukorbetegségen átesett nők gyerekeinél 10-14 éves korukra nagyobb valószínűséggel alakul ki prediabéteszük - a cukorbajt megelőző állapot, inzulinrezisztencia -, és inkább híznak el, mint azok a kortársaik, akiknek édesanyja nem volt diabéteszes várandósan.
Az már ismert volt, hogy az anya elhízása vagy a diabéteszre való genetikai hajlam növeli a gyerek elhízásának és cukorbetegségének kialakulásának kockázatát.
"Tanulmányunk azt mutatta ki, hogy a várandósság alatti magas vércukorszint tovább fokozza a gyerek elhízásának és prediabéteszének kockázatát, függetlenül az anya testsúlyától és genetikai hajlamától"

- írták a kutatók a Diabetes Care című szaklap friss számában.

 Az úgynevezett gesztációs, vagyis várandósság alatti diabétesz az a betegség, amikor egy nem cukorbeteg nőnek terhesen magasra szökik a vércukorszintje. Ez növeli a terhességi toxémia, a depresszió, a császármetszés és a magzat elhalásának kockázatát.
"A hosszú távú következmények ismerete még inkább hangsúlyozza a terhességi diabétesz felismerésének és kezelésének fontosságát. Tudjuk, hogy a kezelés csökkenti az újszülöttkori szövődmények esélyét, ám azt nem, hogy a gyerek idősebb korában fellépő kockázatokat is mérsékli-e"

- írták a kutatók.

Szerző

Már a tünetek megjelenése előtt jelzi az Alzheimer-kórhoz vezető károsodásokat egy vérvizsgálat

Publikálás dátuma
2019.01.22. 15:15
Illusztráció
Fotó: Pixabay
Már a feledékenység és a többi tünet megjelenése előtt megbízhatóan jelzi az Alzheimer-kórhoz vezető agyi károsodásokat egy egyszerű vérvizsgálat egy új kutatás szerint.
A Nature Medicine tudományos lapban közölt eredmények alapján a vérvizsgálat jövőben arra lehet alkalmas, hogy gyorsan és olcsón azonosítsák az Alzheimer-kórra és más idegrendszeri betegségekre, mint a szklerózis multiplexre, a stroke-ra vagy a baleseti agysérülésre utaló agyi károsodásokat. A vérvizsgálat az NfL (könnyű neurofilamentum fehérje) koncentrációját mutatja ki. Ez a fehérje a neuronok belső vázában fordul elő. Amikor az agyi neuronok károsodnak vagy elhalnak, a fehérje az agyi-gerincvelői folyadékba, onnan a véráramba szivárog - írta az MTI a medicalxpress.com alapján.
A St. Louis-i Washingtoni Egyetem orvostudományi kara és a németországi Neurodegeneratív Betegségek Központja kutatói kimutatták, hogy az NfL agyi-gerincvelői folyadékban talált nagy koncentrációja az agysejtek károsodását jelzi. A folyadék vizsgálata azonban fájdalmas mintavétellel jár, ezért azt vizsgálták, hogy az NfL vérbeli szintje is jelzi-e az idegrendszeri károsodást.
A kutatók olyan családokhoz fordultak, amelyekben egy ritka génmutáció fordul elő. Ez a gén korai, akár 30, 40 vagy 50 évesen jelentkező Alzheimer-kórt okoz. A családok a Dominánsan Öröklődő Alzheimer-kór Hálózat (Dominantly Inherited Alzheimer's Network, DIAN) elnevezésű nemzetközi kutatás résztvevői közül kerültek ki.
Ha egy szülő hordozója a génvariánsnak, 50 százalékos valószínűséggel adja tovább a gyerekének. Ha a gyerek örökli, akkor szinte biztos, hogy a szülőhöz hasonló életkorban Alzheimer-kóros lesz. Ez adta a lehetőséget a kutatóknak, hogy tanulmányozzák, mi történik az agyban évekkel a tünetek jelentkezése előtt.
A nemzetközi kutatás DNS-vizsgálatában részt vevő több mint 400 alany adatait elemezték, közülük 247-en a korai Alzheimer-kórral kapcsolatos gén hordozói voltak, 162-en a variánstól mentes családtagjaik. Mindegyik résztvevő adott vérmintát, agyukról képalkotó eljárással felvételek készültek, és átfogó kognitív teszteket is végeztettek velük. Nagyjából a résztvevők fele egynél többször ment keresztül a vizsgálatokon, két-három év különbséggel. A génhiba hordozóinál a vér NfL-szintje már az első alkalommal magasabb volt, idővel növekedett. A génhiba nélküli családtagoké alacsony és állandó volt. Ez a különbség a jellemző tünetek - feledékenység, zavarodottság - jelentkezés előtt 16 évvel érzékelhető volt.
 Amikor megvizsgálták az agyi felvételeket, azt találták, hogy amilyen gyorsan nőtt a vérben a fehérje szintje, úgy vékonyodott és zsugorodott az agyban az emlékfelidézés terén központi szerepet játszó precuneus nevű terület. A betegséget okozó génhiba hordozói közül 39 olyan ember adatait is elemezték, akik a második vizsgálat után átlagosan két évvel visszatértek a klinikára. Itt ismét agyi felvételek készültek és két kognitív tesztet is kitöltöttek a résztvevők. A kutatók azt találták, hogy akiknél előzőleg gyorsan emelkedett a vér NfL-szintje, azoknál volt a legvalószínűbb az agyi sorvadás és a kognitív képességek gyengülése.
"Néhány év múlva elképzelhetőnek tartom a teszt klinikai használatát, amivel azonosíthatjuk a páciensek agykárosodásának jeleit"

 - mondta Brian Gordon, a Washingtoni Egyetem radiológusa, a tanulmány egyik szerzője.
Szerző

Kiderült, meddig tart egy nap a Szaturnuszon

Publikálás dátuma
2019.01.22. 13:13

Fotó: NASA/JPL-Caltech/Space Science Institute
Az égitesteken nem feltétlenül 24 órából áll a nap, a Santa Cruz-i Kaliforniai Egyetem kutatói most kiderítették, hogy a Szaturnuszon mennyi ideig tart egy nap.
A csillagászok a 2017 szeptemberében megsemmisült, a Szaturnusz és holdjait tanulmányozó Cassini űrszonda adatait elemezve jutottak arra a következtetésre, hogy az égitest 10 óra, 33 perc és 38 másodperc alatt fordul meg a tengelye körül - írta a 24.hu
NASA honlapján lévő tájékoztatás szerint a kutatók ezzel a naprendszer egy régi rejtélyét oldották meg. Mivel egyrészt a gázóriásnak nincs szilárd felszíne, amely a forgás során nyomon követhető lenne, másrészt a szokatlan mágneses mezője elrejti a bolygó forgási sebességét, a szakértők a gyűrűit tanulmányozták. Ezek a bolygón belüli rezgésekre reagálnak, úgy működnek, mint a földmozgások mérésére használt szeizmográf. A Szaturnusz belseje olyan frekvenciákon rezeg, amely változásokat okoz a gravitációs mezőben, amelynek mozgásait a gyűrűk felismerik. Ezt vizsgálva pedig következtetni lehet a bolygó forgási tempójára. 
"A gyűrűk részecskéi nem segíthetnek, de érzékelhetik ezeket a gravitációs mező rezgéseit"

- mondta Christopher Mankovich, a kutatás vezetője.

A 10:33:38-as forgási sebesség több perccel gyorsabb, mint amit a Voyager űrhajójából származó rádiójelek alapján korábban, a mágneses térinformációk alapján becsültek a szakemberek.
Szerző
Témák
Szaturnusz