Már a tünetek megjelenése előtt jelzi az Alzheimer-kórhoz vezető károsodásokat egy vérvizsgálat

Publikálás dátuma
2019.01.22 15:15
Illusztráció
Fotó: Pixabay
Már a feledékenység és a többi tünet megjelenése előtt megbízhatóan jelzi az Alzheimer-kórhoz vezető agyi károsodásokat egy egyszerű vérvizsgálat egy új kutatás szerint.
A Nature Medicine tudományos lapban közölt eredmények alapján a vérvizsgálat jövőben arra lehet alkalmas, hogy gyorsan és olcsón azonosítsák az Alzheimer-kórra és más idegrendszeri betegségekre, mint a szklerózis multiplexre, a stroke-ra vagy a baleseti agysérülésre utaló agyi károsodásokat. A vérvizsgálat az NfL (könnyű neurofilamentum fehérje) koncentrációját mutatja ki. Ez a fehérje a neuronok belső vázában fordul elő. Amikor az agyi neuronok károsodnak vagy elhalnak, a fehérje az agyi-gerincvelői folyadékba, onnan a véráramba szivárog - írta az MTI a medicalxpress.com alapján.
A St. Louis-i Washingtoni Egyetem orvostudományi kara és a németországi Neurodegeneratív Betegségek Központja kutatói kimutatták, hogy az NfL agyi-gerincvelői folyadékban talált nagy koncentrációja az agysejtek károsodását jelzi. A folyadék vizsgálata azonban fájdalmas mintavétellel jár, ezért azt vizsgálták, hogy az NfL vérbeli szintje is jelzi-e az idegrendszeri károsodást.
A kutatók olyan családokhoz fordultak, amelyekben egy ritka génmutáció fordul elő. Ez a gén korai, akár 30, 40 vagy 50 évesen jelentkező Alzheimer-kórt okoz. A családok a Dominánsan Öröklődő Alzheimer-kór Hálózat (Dominantly Inherited Alzheimer's Network, DIAN) elnevezésű nemzetközi kutatás résztvevői közül kerültek ki.
Ha egy szülő hordozója a génvariánsnak, 50 százalékos valószínűséggel adja tovább a gyerekének. Ha a gyerek örökli, akkor szinte biztos, hogy a szülőhöz hasonló életkorban Alzheimer-kóros lesz. Ez adta a lehetőséget a kutatóknak, hogy tanulmányozzák, mi történik az agyban évekkel a tünetek jelentkezése előtt.
A nemzetközi kutatás DNS-vizsgálatában részt vevő több mint 400 alany adatait elemezték, közülük 247-en a korai Alzheimer-kórral kapcsolatos gén hordozói voltak, 162-en a variánstól mentes családtagjaik. Mindegyik résztvevő adott vérmintát, agyukról képalkotó eljárással felvételek készültek, és átfogó kognitív teszteket is végeztettek velük. Nagyjából a résztvevők fele egynél többször ment keresztül a vizsgálatokon, két-három év különbséggel. A génhiba hordozóinál a vér NfL-szintje már az első alkalommal magasabb volt, idővel növekedett. A génhiba nélküli családtagoké alacsony és állandó volt. Ez a különbség a jellemző tünetek - feledékenység, zavarodottság - jelentkezés előtt 16 évvel érzékelhető volt.
 Amikor megvizsgálták az agyi felvételeket, azt találták, hogy amilyen gyorsan nőtt a vérben a fehérje szintje, úgy vékonyodott és zsugorodott az agyban az emlékfelidézés terén központi szerepet játszó precuneus nevű terület. A betegséget okozó génhiba hordozói közül 39 olyan ember adatait is elemezték, akik a második vizsgálat után átlagosan két évvel visszatértek a klinikára. Itt ismét agyi felvételek készültek és két kognitív tesztet is kitöltöttek a résztvevők. A kutatók azt találták, hogy akiknél előzőleg gyorsan emelkedett a vér NfL-szintje, azoknál volt a legvalószínűbb az agyi sorvadás és a kognitív képességek gyengülése.
"Néhány év múlva elképzelhetőnek tartom a teszt klinikai használatát, amivel azonosíthatjuk a páciensek agykárosodásának jeleit"
 - mondta Brian Gordon, a Washingtoni Egyetem radiológusa, a tanulmány egyik szerzője.
Szerző
Frissítve: 2019.01.22 15:15

Felmérés: egyre szomorúbb, dühösebb a világ

Publikálás dátuma
2019.04.26 09:45
Illusztráció
Fotó: Pixabay
Minden eddiginél búsabbak, dühösebbek az emberek szerte a világon, jóval inkább tele vannak félelemmel, mint valaha - derül ki a Gallup közvélemény-kutató intézetnek az érzelmek globális állapotáról készült éves felméréséből.
Mindhárom érzelem rekordszintre emelkedett 2018-ban. Az emberek arról is beszámoltak, hogy kevésbé stresszes az életük, ami azt jelenti, hogy 
a világ pontosan ugyanolyan siralmas, mint ahogy 2017-ben mérték,
amikor szintén rekordot döntött a kiábrándultság - olvasható a CNN honlapján.
A 2006 óta folytatott világfelmérésében a Gallup több mint 140 országban mintegy 151 ezer embert kérdezett meg érzéseiről 2018-ban. Háborúk, politikai válságok és humanitárius szükséghelyzetek jellemezték az elmúlt évet világszerte. Az interjúk készítésekor tízből négy ember arról számolt be arról, hogy előző nap sokat aggodalmaskodott, egyharmaduk stresszes állapotra panaszkodott és tízből három sok fizikai fájdalomérzésről beszélt. A megkérdezettek negyede volt bús, 22 százaléka dühös.
A legnegatívabb érzelműek Csád lakói. A közép-afrikai országot súlyos recesszió sújtja 2014 óta, és folyamatosan csökken az emberek életszínvonala, 15 millió lakosa közül hatmillió él mélyszegénységben. 
"A lakosok 72 százaléka mondta azt, hogy nehezen teremtette elő az élelmiszert az év bizonyos részében"
- olvasható a felmérésben.
A csádiak ráadásul nem fértek hozzá az internethez sem 2018 nagy részében, mivel a kormány leállította azt. A felmérés szerint Csád mellett a legnegatívabb érzelmű 10 ország között van Niger, Sierra Leone, Irak, Irán, Benin, Libéria, Guinea, a Palesztin Területek és Kongó.

Van pozitív is

Globálisan tízből hét ember számolt be örömről, érezte úgy, hogy kipihent, és mosolygott vagy nevetett a felmérés előtti napon. 87 százalékuk mondta azt, úgy érzi, tisztelettel bánnak vele. A legpozitívabb érzelműek a latin-amerikaiak. Paraguay a legpozitívabb, majd Panama, Guatemala, Mexikó, Salvador és Honduras következik, annak ellenére hogy ezekben az országokban nagy a szegénység és gyakoriak az erőszakos cselekmények. Bár nem mindig értékelhetik legjobbnak életüket a latin-amerikai emberek, de
"a világon mindenki másnál többet nevetnek, mosolyognak és éreznek örömöt"
 a jelentés szerint. Magas boldogságmutatóik részben 
"tükrözik a térség kulturális tendenciáját arról, hogy az élet pozitív dolgaira kell összpontosítani".
 Az ENSZ éves boldogságjelentésében általában a világ legboldogabb nemzetei a skandináv országok, ám a Gallup-felmérése az elégedettség mértékét Latin-Amerikában magasabb szintűnek találta.
Szerző
Frissítve: 2019.04.26 09:45

Beszédelemző szoftverrel szűrnék a demenciát magyar kutatók

Publikálás dátuma
2019.04.25 12:11
Illusztráció
Fotó: AFP/ BURGER/Phanie
A szellemi leépülés korai fázisának tekinthető enyhe kognitív zavar kiszűrésére alkalmas beszédfelismerő szoftvert fejlesztenek a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) és a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) kutatói.
Magyarországon csaknem 250 ezer ember szenved demencia szindrómában, amelynek kétharmad része Alzheimer típusú. A szellemi leépülés miatt gondozásra szorulók családtagjait is beleszámítva mintegy egymillió embert érint napjaink egyik legsúlyosabb egészségügyi problémája – írta közleményében az egyetem.
 Az Alzheimer-kórral foglalkozó kutatások jelenlegi célja a gyógymód megtalálása mellett a minél korábbi diagnózis felállítása. A magyar nyelvre kidolgozott teszt és nyelvi program képes lesz kimutatni az Alzheimer-kór korai fázisának tekinthető enyhe kognitív zavar jelenlétét az emberi agyban.
 „A jól működő nyelvi funkciók hátterében általában jól működő memóriát feltételezünk. A beszéd sajátosságai pedig mérhető módon tükrözik vissza az agy idegsejtjeinek állapotát, a köztük lévő kapcsolatok intenzitását. A kutatás során azt tapasztaltuk, hogy igen nagy a különbség a szellemi hanyatlásra jellemző beszédmintázat és a normál beszéd között”– idézi a közlemény Kálmán Jánost, a beszédelemző programot kidolgozó kutatócsoport vezetőjét. A rögzített beszédet tartalmazó hangfájl alapján a szoftver milliszekundumos pontossággal elvégzi az elemzést, artikulációs és beszédtempót mér, megnézi a szünettípusokat, különféle értékeket számol.
A kutatók a szoftver háromféle használati módjával számolnak. Egyrészt szeretnének mobilapplikációs felhasználást, amikor a mobillal felvett mintát el kell küldeni egy adatbázisba, majd a rendszer visszajelez a teszt eredményéről. A második irány egy számítógépen működő változat, amelyet az alapellátásban a háziorvosok és szakasszisztensek, továbbá a biztosító társaságok is alkalmazhatnák. A harmadik pedig egy olyan vizsgálati módszer, amely összekapcsolja a beszédelemzést a szemmozgások követésével. Ez a gyógyszerkutatásokhoz nyújthatna segítséget, mivel az eddigi kudarcok hátterében sokszor a nem kellően érzékeny, vagy csupán a memóriateljesítményre fókuszáló klinikai gyógyszervizsgálatok állnak.
Szerző
Frissítve: 2019.04.25 12:11