Már nem alkuszik többet az Európai Unió

Publikálás dátuma
2019.01.23. 07:15
A kilépési megállapodás leszavazása a brit alsóházban megnövelte a vészforgatókönyv beteljesülésének az esélyét
Fotó: ALBERTO PEZZALI / NURPHOTO
Theresa May brit kormányfő Brüsszelbe készül, hogy előterjessze álláspontját, ám az unió már nem akar változtatni az egyezségen.
A szorosabb kapcsolatrendszer kiépítésére igent, a kilépési megállapodás újratárgyalására nemet mond az Európai Unió - ez az EU27-ek jelenlegi közös álláspontja a Brexitről, miután Theresa May miniszterelnök hétfőn bemutatta a brit alsóháznak a kormány újabb, de az eredetihez megszólalásig hasonló B-tervét a kilépésről. Az elképzelés lényege, hogy London ismételten megpróbálna jogi garanciákat kérni Brüsszeltől az ír-északír határ átjárhatóságát biztosító tartalékmegoldás (backstop) időbeni korlátozására, ami a kormányok szintjén már jóváhagyott kétoldalú egyezmény megnyitásával járna. Hírek szerint a brit kormányfő Brüsszelbe készül, hogy előterjessze álláspontját, de látogatásának időpontjáról még nincs döntés. Margaritisz Szkinasz, az Európai Bizottság szóvivője keddi sajtótájékoztatóján sürgette, hogy a szigetország tegye világossá, pontosan mit akar uniós partnereitől. “Nincs mit mondanunk, mert semmi új nem hangzott el Londonban” — tette hozzá. A tagállamok azt várják Theresa May-től, hogy egy olyan javaslattal álljon elő, ami élvezi a brit parlament többségi támogatását, mert addig nincs értelme komoly tárgyalásokat kezdeni. Michel Barnier, a Brexit EU-s főtárgyalója friss sajtónyilatkozataiban megerősítette, hogy a kilépési megállapodás a felek között létrejött “lehető legjobb” kompromisszum, elutasítva ezzel a szöveg bármilyen módosítását. A dokumentum leszögezi, hogy az Egyesült Királyság mindaddig a közösségi vámunió része marad, amíg London és Brüsszel meg nem egyezik az írországi határ átjárhatóságát is biztosító szabadkereskedelmi megállapodásról. A Brexit brit hívei attól tartanak, hogy ez a tartalékmegoldás örökre az EU-hoz láncolná az országot, ezért azt szeretnék, ha a hatályát időben korlátoznák. Az uniós tagállamok viszont nem kívánnak ilyen garanciákat adni. Kivéve talán Jacek Czaputovicz lengyel külügyminisztert, aki új javaslattal állt elő, miszerint a szerződést úgy kellene módosítani, hogy az abban szereplő vámügyi szabályozás legfeljebb öt évig maradjon érvényben. Minisztertársai hamar lesöpörték az ötletet az asztalról. Simon Coveney ír tárcavezető azt mondta, hogy a lengyel elképzelés “nem tükrözi az EU gondolkodását”, német kollégája, és Heiko Maas mélységesen egyetértett vele. Az Európai Bizottság ehhez annyit tett hozzá, hogy a huszonhetek által egyhangúan elfogadott szerződésnek nem része a lengyel külügyminiszter nyilatkozata. Ha a jogi kötelező erővel bíró kilépési megállapodást nem is, a kapcsolatok jövőjét felvázoló politikai egyezséget hajlandó lenne újratárgyalni Brüsszel. Michel Barnier ezt ismét leszögezte egy ír televíziónak adott interjújában. — Ha az Egyesült Királyság a felvázoltnál szorosabb viszonyt szeretne létesíteni uniós partnereivel, akkor erre mi készek vagyunk — nyilatkozta a főtárgyaló. Ez magában foglalhatná a szigetország csatlakozását a vámunióhoz vagy az EU egységes piacához, de a lehetőséget mostanáig kizárta Őfelsége kormánya. A patthelyzet feloldásaként szóba jöhet, hogy a britek hivatalosan kérik a Brexit időpontjának az elhalasztását. Ez egyelőre a Csatorna egyik partján sem élvez támogatást. De ha a May-kormány mégis időt kérne, akkor azt komoly indokokkal kellene alátámasztania, hogy a huszonhetek egyhangúan rábólintsanak. Közben a tagállamok és az Európai Bizottság fokozzák a felkészülést arra az eshetőségre, ha az Egyesült Királyság megállapodás nélkül távozna az EU-ból március 29-ikén. A kilépési megállapodás leszavazása a brit alsóházban megnövelte a vészforgatókönyv beteljesülésének az esélyét — figyelmeztetnek Brüsszelben. Az EB főtitkára ezekben a hetekben sorra fölkeresi az uniós fővárosokat, hogy tájékozódjon a felkészülésről és felmérje, hogy a tagországoknak milyen brüsszeli támogatásra van szükségük. Margaritisz Szkinasz szóvivő egy kérdésre válaszolva kedden közölte: ha London kizuhanna az Európai Unióból, az maga után vonná az Írország és Észak-Írország között határellenőrzés visszaállítását, ami veszélybe sodorná az északír békefolyamatot megalapozó Nagypénteki egyezményt. 

Ingyenesség

Az Európai Bizottság üdvözölte azt a londoni bejelentést, hogy az Egyesült Királyság nem fogja kötelezni a területén élő uniós polgárokat regisztrációs díj megfizetésre. A szigetországban törvényesen és életvitelszerűen lakó több mint 3 millió EU polgárnak a Brexit után személyenként 65 fontot kellett volna fizetnie azért, hogy letelepedett státuszt kapjon. Theresa May hétfőn a brit alsóházban közölte, hogy a kormány eltekint a díjtól.

Múzeumi festményeket rakott ki irodája falára a pécsi fideszes

Publikálás dátuma
2019.01.23. 07:05
Hoppál Péter államtitkár Fotó: Vajda József, Népszava
Letétbe megkapta két Kossuth-díjas magyar festő alkotását Hoppál Péter, amivel maga a fideszes országgyűlési képviselő dicsekedett lelkesen a Facebookon.
A sajátos műgyűjtési módszerrel megszerzett festményeket a Janus Pannonius Múzeum helyezte el a kormánypárti politikusnál, hogy "felékesítse" a tárgyalóját - írja a hvg.hu.
„Pécsi országgyűlési képviselői tárgyalóm frissen felékesítve Keserü Ilona és Lantos Ferenc festményeivel” – írta keddi Facebook bejegyzésében Hoppál Péter. Csakhogy a fideszes országgyűlési képviselő azzal folytatja posztját, hogy mindezért „köszönet a Janus Pannonius Múzeumnak, akik letétbe helyezték hozzám e remekműveket”.
"Hoppál mondatait szó szerint idéztük, amit nehéz másképp érteni, mint hogy ezek szerint a pécsi múzeum „letétbe” adta a térség országgyűlési képviselőjének a két Kossuth-díjas magyar festőművész alkotásait, hogy akassza ki ezeket a tárgyalójának falára. Mivel a kormánypárti politikus érezhetően büszkén újságolja ezt a nyilvánosságnak, valószínűleg nem viccről van szó, tényleg megkapta a műveket" - olvasható a cikkben. A lap megkérdezte Hoppált és a múzeumot is a képekkel kapcsolatban, illetve megemlítik: az sem derül ki, hogy térítés ellenében lehet-e a fideszes politikusnál a "letét", hogy ennek milyen feltételei vannak és mások számára is nyitva állt-e a lehetőség, hogy a múzeum gyűjteményéből saját otthonukba vagy irodájukba szerezzenek hasonló módon értékes alkotásokat.
Szerző

A tankönyvellátó adatai cáfolják a kormányt

Publikálás dátuma
2019.01.23. 07:00
Míg 2015-ben átlagosan 20 ezer példányt rendeltek az iskolák, addig 2018-ban már csak 12,6 ezret
Fotó: Vajda József / Népszava
Nem nőtt, hanem csökkent az állami kiadványok népszerűsége.
Az állami tankönyvek egyre kevésbé népszerűek a pedagógusok körében: a statisztikák szerint a 2015-ös 74,4 százalékról 2018-ra 68 százalékra esett vissza az állami kiadású tankönyvek rendelési aránya – derült ki az állami Könyvtárellátó Nonprofit Kft. (KELLO) adataiból, amelyeket a Tankönyvesek Országos Szakmai Egyesülete (TANOSZ) kért ki. A számok tehát ellentmondanak Rétvári Bencének, az Emberi Erőforrások Minisztériuma parlamenti államtitkárának, aki múlt héten még arról beszélt, hogy az iskolák egyre nagyobb arányban rendelnek állami kiadású tankönyveket.
A legnagyobb arányban az Oktatáskutató- és Fejlesztő Intézet (OFI) által fejlesztett, úgynevezett „újgenerációs” tankönyvek megrendelési aránya csökkent: míg 2015-ben egy-egy OFI-s tankönyvből átlagosan mintegy 20 ezer példányt rendeltek az iskolák, 2018-ban már csak 12,6 ezret. Ez 37 százalékos visszaesés. „Ezek – az államtól származó – adatok tételesen cáfolják, hogy a tanítók-tanárok körében egyre népszerűbbekké váltak volna az állítólag modernebb fejlesztésű kísérleti, újgenerációs tankönyvek”– olvasható a TANOSZ állásfoglalásában. Ezek közé tartoznak azok az uniós pénzekből „fejlesztett” kiadványok, amelyek botrányos, nem egyszer propagandával is felérő politikai tartalmaikról, pontatlanságaikról, szakmai hibáikról váltak ismertté az utóbbi időben. – Az államtitkár beszélt arról is, hogy ezeket a könyveket egyre több tanár fogadta el. Én inkább úgy fogalmaznék: beletörődtek abba, hogy szűkül a választék, népszerűtlenségük ellenére hamarosan már szinte csak az állami tankönyvekből választhatnak – nyilatkozta lapunknak a TANOSZ alelnöke, Romankovics András. Arra is rámutatott, hogy a tankönyvellátásról szóló törvény idén januárban életbe lépett módosításával a kormány lényegében megtiltotta, hogy a magánkiadók által kiadott, 2013-ban még engedélyeztetett tankönyvek engedélyét a kiadók meghosszabbíthassák. Márpedig az érintett - több százra tehető - kiadványok engedélyei öt évre szólnak, azaz idén lejárnak.  De azok a magánkiadós tankönyvek is könnyen kikerülhetnek a tankönyvjegyzékből, amelyek idén még érvényes engedéllyel rendelkeznek. Egy másik módosítás szerint ugyanis egy adott tantárgy esetében legfeljebb két tankönyv kerülhet fel a jegyzékre, a harmadik felvételét már el kell utasítani – akkor is, ha egyébként átesett az engedélyeztetési eljáráson. Ha az engedélyezett keretet két állami kiadó (például az OFI, az Apáczai Kiadó vagy a Nemzeti Tankönyvkiadó) tankönyve már betölti, a magánkiadóknak szinte esélyük sincs. – Ez nem más, mint a tankönyvválasztás szabadságának teljes felszámolása – fogalmazott Romankovics. Hozzátette: az állam mindezzel azokat a kreatív pedagógusokból és hozzáértő alkotókból álló tankönyves műhelyeket is megszünteti, amelyek a rendszerváltás óta országszerte létrejöttek. A kialakult helyzet legnagyobb vesztesei azonban az iskolák, a diákok lesznek.

Szülői harc a tankönyvekért

Szülői aktivista programot indított a Szülői Hang Közösség annak érdekben, hogy gyermekeik ne csak a sokszor kétes minőségű állami tankönyvekből tanulhassanak a jövőben. - Ha teszünk érte, szülői segítséggel megvehetjük gyermekeinknek a jól használható tankönyveket. Keressük meg a gyerekeink tanárait, kérdezzük meg őket, melyik könyvet használnák legszívesebben! Fogjunk össze szülőtársainkkal, és vegyük meg a választott könyveket magunk – írták. Felidézték a szervezet korábbi, több mint 11 ezer szülő által kitöltött kérdőívének eredményét is, amely szerint a szülők 80 százaléka elégedetlen az állami kiadású tankönyvek minőségével.

Szerző
Témák
tankönyv Kello