Fogalmuk sem volt az MTVA őreinek, mit tehetnek meg egy képviselővel

Publikálás dátuma
2019.01.22. 16:05

Fotó: Szél Bernadett Facebook oldala
A szolgálati szabályzatuk sem írja le, mi a teendő, ha egy parlamenti politikussal kerülnek szembe. Utasítást kaphattak a kemény fellépésre.
Ami az MTVA épületénél történt, arra a Fegyveres Biztonsági Őrség (FBŐ) történetében még nem volt példa: a szolgálatot teljesítő őrök nem tudták, hogyan járhatnak el egy, mentelmi joggal rendelkező országgyűlési képviselővel szemben, mivel a Belügyminisztérium által kiadott (egyébként nagyon részletes) működési és szolgálati szabályzatuk nem foglalkozik ilyen mélyreható jogi kérdésekkel – mondta lapunknak Szigeti Lajos, a Magyarországi Fegyveres Biztonsági Őrök Szakmai Egyesületének (MFBŐSZE) elnöke.

Utasítást kaptak, teljesítették

Szigeti szerint még az sem volt teljesen egyértelmű, hogy a képviselőkkel szemben kinek kellett volna eljárnia: a rendőröknek – akik amúgy passzívan várakoztak a tévészékház bejárata előtt, végignézték képviselők kidobását – vagy az MTVA fegyveres biztonsági őrségének. Ugyanakkor azt is megjegyezte, hogy a székház előtt várakozó és az épület védelmét ellátó rendőri erőknek szerinte nem volt feladata, hogy az épületen belül történő vitás helyzetbe beavatkozzon, tekintettel arra, hogy az intézményen belül a helyi biztonsági szervezet volt erre hivatott. Emlékeztetett arra is, hogy bár a fegyveres biztonsági őrségek szakmai felügyeletét és ellenőrzését a területileg illetékes fővárosi, megyei rendőrfőkapitányságok látják el, konkrét utasítást nem adhatnak a szolgálatot teljesítő őröknek, és a belügyi tárca sem irányítja őket; ehhez csak az őrség parancsnokának, és végső soron az őrzött intézmény első számú vezetőjének van joga. A fegyveres biztonsági őr a kiadott és kapott utasításokat hajtja végre – jegyezte meg Szigeti Lajos. 
Az egyesület elnökét kérdeztük Varju László DK-s képviselő erőszakos kivonszolásáról is. Szigeti az eljárást jogszerűnek nevezte, hivatkozva a sokakat felháborító ügyészségi álláspontra. Arról, hogy az őrök fellépése szakszerű is volt-e – Varjut négyen húzták-vonták, zúzódásos sérüléseket okozva – az MFBŐSZE elnöke nem akart nyilatkozni, mondván, nem ismeri az ügy minden részletét.

Erről még egyeztetni kell

A tévészékháznál történek mindenesetre alaposan megbolygatták a szakma belső életét. Az MFBŐSZE áprilisban tartja idei konferenciáját ahol a sok vitát kiváltó ügy apropóján jogászok bevonásával megvitatják, hogy az állomány tagjainak milyen jogi lehetőségei és korlátai vannak a hivatalos személlyel szembeni eljárásban, és mit tehet meg, meddig mehet el legálisan egy hivatalos személy (például köztársasági elnök, országgyűlési képviselő, rendőr -a szerk.) az őrrel szembeni fellépés során.

Hivatalos személy? Az ki?

Az MTVA-t védő fegyveres őrök tanácstalansága már csak azért is meglepő, mert szolgálati szabályzatuk 73. § /2 (a.) alpontja szerint ismerniük kell a hivatalos személy elleni bűncselekmény törvényi tényállásait:
elég abszurd helyzet lenne, ha a vonatkozó törvényi tényállásokat ismerik, de azt nem, hogy pontosan kikről szólnak.

Pedig a hivatalos személyeket összegző listát szimpla-Google-kereséssel, akár egy ügyvédi iroda oldalán is meg lehet találni.
Ha közüzem magzavarása történt, akkor a rendőröknek kellett volna közbelépniük
Fotó: Molnár Ádám

A rendőrségnek kellett volna lépnie

Függetlenül felkészültségüktől, a fegyveres őrök szabálysértően jártak el – ezt már Döbrentey Dániel, a TASZ jogi munkatársa mondta lapunknak – nem volt jogszerű az intézkedés, a országgyűlési képviselőt ugyanis mentelmi jog védi. A jogállásukról szóló törvény azt is kimondja, hogy honatyát csak bűncselekmény vagy szabálysértés elkövetése közben, tettenérés után lehet őrizetbe venni, és eljárást indítani ellenük. Hadházyék nem tettek mást, minthogy petíciójuk beolvasásáról megbeszélést kértek legalább egy felelős szerkesztőtől, és nem akarták elhagyni az épületet. Ha ezzel bűncselekményt – közüzem megzavarásának kísérletét – követték el, ahogy később az ügyészség állította, akkor viszont a rendőröknek kellett volna közbelépniük, nem pedig biztonsági őröknek.  
Ebből az is világosan látszik, hogy a rendőrség szintén szereptévesztésben volt: nem akadályozták meg a vélelmezett bűncselekményt, de hiába riasztották őket akkor is, amikor fegyveres izomemberek országgyűlési képviselőkkel törölték fel az MTVA folyosóját – a rendőrök be sem mehettek a tévészékház épületébe. Pedig a Rendőrségi törvény (Rtv.) kimondja: „13. § (1) *  A rendőr jogkörében eljárva köteles intézkedni vagy intézkedést kezdeményezni, ha a közbiztonságot, a közrendet vagy az államhatár rendjét sértő vagy veszélyeztető tényt, körülményt vagy cselekményt észlel, illetve ilyet a tudomására hoznak.” Hogy a jelenlévő rendőrök miért nem intézkedtek a vonatkozó törvény ellenére, arról a BRFK sajtószolgálatát kérdeztük. Kíváncsiak voltunk arra is, hogy ki utasította egységeiket arra, maradjanak a székház területén kívül. A BRFK meglepő módon szintén jogszabállyal válaszolt:  „Kérdésére válaszolva tájékoztatjuk, a rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 13.§-a alapján a rendőr jogkörében eljárva akkor köteles intézkedni vagy intézkedést kezdeményezni, ha a közbiztonságot, a közrendet vagy az államhatár rendjét sértő vagy veszélyeztető tényt, körülményt vagy cselekményt észlel, illetve ilyet a tudomására hoznak.”  
Ezek szerint, ha országgyűlési képviselőket vonszolnak végig egy közintézmény folyosóján, dobnak ki a kapuján, az a rendőrség szerint nem veszélyezteti a közrendet.

Arra sem adtak különb választ, hogy ki utasította őket: „A rendőrség tevékenységét kizárólag a hatályos jogszabályok és törvényi előírások szerint végzi.”   
Szerző
Frissítve: 2019.01.23. 15:10

Tiltakozik a politikai nyomásgyakorlás ellen Polt ügyészsége

Publikálás dátuma
2019.01.22. 15:46

Fotó: Népszava
Nem, nem a Fidesz pressziójára gondoltak: a Momentum székházuk elé fújt üzenetei fájnak nekik.
„Az Igazságügyi Palota épülete előtt január 21-én késő este egy parlamenten kívüli párt aktivistáinak akciója kapcsán az ügyészség visszautasítja az igazságszolgáltatást ért politikai nyomásgyakorlást” – írja közleményében a Legfőbb Ügyészség. Mint lapunk is beszámolt róla, hétfő este a Momentum több tagja, köztük a már füstgyertyázásért is elővett Cseh Katalin felgraffitizte a Legfőbb Ügyészség elé a NER legrázósabb témáit: többek között Orbán Viktor magánrepülését, Mészáros Lőrinc gazdagodását, a választási irodánál felsorakozó kopaszokat, a hajléktalanok vegzálását vagy éppen a CEU elüldözését.
Az aktivisták állításával szemben, a vízzel nagyobbrészt el nem távolítható felfestés köztisztasági szabálysértés megvalósítására lehet alkalmas – jelentette ki Polt hivatala, bár ezt a Momentum helyszínen készített keddi fotója azért kérdésessé teszi: a képen látható, hogy a kirendelt takarítók akkurátusan lemosták a székház előtti macskaköves behajtót.
Az ügyészség megemlíti, hogy több megemlített ügyben – már ahol lehetett nekik – a Központi Nyomozó Főügyészség nyomozást folytatott, és folytat, például Mengyi Roland vagy Simonka György esetében is. Más esetben pedig olyan témák miatt marasztalják el őket, amiben a NAV vagy a rendőrség volt szerintük az illetékes, így az Elios-ügyben is. Tegyük hozzá, a tévészékházban ráncigált országgyűlési képviselők esetében viszont a Polt felügyelete alá tartozó KNYF járt el – meg is állapították, hogy az MTVA fegyveres őrei mindenben jogszerűen jártak el, és a földön vonszolt politikusok voltak az igazi rendbontók.
Szerző

Sorban kapják az idézést a tüntetők, akikkel kamerába mondatta adataikat a rendőrség

Publikálás dátuma
2019.01.22. 15:32

Fotó: Molnár Ádám
Közlekedési szabálysértésért idézik be egy a rabszolgatörvény ellen tiltakozó spontán, nagyjából ezer fős vonulás igazoltatott résztvevőit.
Elkezdte beidézni a rendőrség azokat a tüntetőket, akiket a rabszolgatörvény elleni, tavaly december 13-i demonstráción igazoltattak. Ugyan még nem mindenkihez, de többek postaládájába már megérkezett a hivatalos papír. Mint egyikük egy közösségi oldalon írja: közlekedési szabálysértés miatt kíváncsiak rá a hatóságok,
idézését pedig annak a tüntetésnek a dátumával kapta, melyet felszólítás nélkül kergettek szét a rendőrök, és mely után kamerába mondatták a résztvevőkkel adataikat.

Aznap mintegy ezer ember vonult a Budapesten bejelentett tüntetés hivatalos vége után, spontán módon, a Nyugati tér környékén. Előbb körbezárták a békés tömeget a rendőrök, majd mikor - egy éjszakai busz türelmetlen sofőrjének hála - kiszabadultak, a helyszíni erők taktikát változtattak, és a Király utca magasságában csoportokra szakították szét a tüntetőket, és így körbezárhatták őket. A "rendőri zsilipbe" szorult demonstrálókat csak azután engedték szabadon, hogy azok kamerába mondták adataikat. Ilyen adatfelvételt azonban semmilyen jogszabály nem ír elő vagy tesz lehetővé, mint ahogy az is meghökkentő, hogy egy vonulás résztvevőit a KRESZ alapján akarják megbüntetni.
Nem a mostani az első ilyen: 2018 márciusában diáktüntetőket és újságírókat ugyanilyen körülmények között 50 ezres bírságokkal sújtottak a közlekedési szabályok be nem tartására hivatkozva. A TASZ szakértője akkor azt mondta: szó sincs arról, hogy egy tüntetés hivatalos befejezése után ne lehetne tovább tüntetni, és az ne élvezné a gyülekezési jog védelmét. A hatóságoknak fel kellett volna ismernie, hogy továbbra is a gyülekezési jog védelmi körébe tartozó esemény zajlik.
Decemberben több alkalommal is úgy tűnt, jogsértő eszközöket alkalmaz a rendőrség a rabszolgatörvény ellen tüntetőkkel szemben. Például több demonstráción, többször is felszólítás nélkül vetettek be könnygázt. Arról pedig, hogy egy elfogott fiatalt fenyegettek a rendőrök, hangfelvétel árulkodik.
Szerző