Új vezetők vannak a Honvédkórházban

Publikálás dátuma
2019.01.23. 06:30

Fotó: Tóth Gergő / Népszava
A Honvédkórház egy napja: korlátozni kényszerültek a koraszülött centrum működését, új vezetőket neveztek a sürgősségi, illetve a koraszülöttcentrum élre, honvédségi alkalmazotti státuszba kényszerített dolgozó döntő része aláírta az elé tett munkaszerződést.
Kedd éjfélkor járt le az új jogviszony elfogadásának a határideje: addig kellett nyilatkozniuk a Honvédkórház dolgozóinak, vállalják-e a honvédségi alkalmazotti státuszt vagy otthagyják a munkájukat. „Az eddig feldolgozott adatok szerint - tájékoztatta a Népszavát a Honvédelmi Minisztérium sajtóosztálya - a tárcát és az MH alakulatait együttesen tekintve a dolgozók 93,5 százaléka, ezen belül a kórháziak 90 százaléka juttatta vissza a honvédelmi alkalmazotti kinevezésről szóló nyilatkozatot. Ezek szerint pedig 99 százalékuk elfogadta az új jogviszonyt.” Lapunk úgy tudja, vannak orvosok és szakdolgozók is, akik nem írták alá az új munkaszerződést. Mint arról korábban írtunk: karácsony előtt a túlóra-törvénnyel egy időben fogadták el azt a jogszabályt is, amely január elsejétől automatikusan a honvédelmi alkalmazotti státuszba terelte a tárca civil munkavállalóit. Így például a Honvédkórházban dolgozó orvosokat, ápolókat, műtőssegédeket, irodai munkásokat egyéb civil alkalmazottakat. A honvédelmi alkalmazotti státusz megteremtése során a jogalkotók lényegében a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényt alkalmazták, kicsit megszigorítva a honvédekre vonatkozó jogszabály egyes előírásaival. Így például a „tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetre” hivatkozva a munkáltató előzetes értesítés nélkül is elrendelheti, hogy a dolgozói bárhol, bármikor „teljesítsen ügyeletet”. Sőt egyes passzusok a katonákra vonatkozó előírásokhoz hasonlóan még a véleménynyilvánítási és gyülekezési szabadságot is korlátozzák. A három napnál hosszabb külföldi nyaralásra is csak előzetes engedéllyel adnak lehetőség. Cserébe az új jogviszony a honvédelmi egészségügyben dolgozóknak idén havi bruttó 39 200 forintos bérkiegészítést garantál. Ám közben elbukják az egészségügyi pótlékaikat. Így lesz, aki jobban jár, lesz, aki rosszabbul. És hiába a munkáltató módosította egyoldalúan a szerződést, aki nem írja alá, az olyan helyzetbe kerül, mintha fölmondott volna, végkielégítés nélkül kell távoznia. „A lépés úgy tűnik jogszerű, de mindenképpen méltánytalan” – mondta lapunk érdeklődésére Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke, aki hozzátette azt is: a honvédelmi miniszterhez írnak levelet, miután néhány napja orvosok fordultak a státuszuk megváltoztatása miatt a köztestülethez. Lapunk úgy tudja, hogy néhány orvos, köztük a sürgősségi betegellátó centrum (SBC) három, a sebészet egy orvosa nem írta alá az munkaszerződés módosítását. A váltásvezető főorvosok nagy többsége számla ellenében dolgozik az intézményben, így rájuk nem vonatkozik az új munkaszerződés. A HM sajtóosztálya szerint nincs ok aggodalomra, az ellátás biztonságos. Ugyanakkor kedden a hvg.hu arról írt, hogy ismét veszélybe került a Honvédkórház koraszülött intenzív osztályának (Perinatális Intenzív Centrum, azaz PIC) működése, miután az osztályról két orvos is távozott, egyikük éppen az osztályt vezető Nádor Csaba. A portál szerint a koraszülött ellátásban elismert szakemberként számontartott osztályvezető és munkatársa a Semmelweis Egyetem I. Női Klinikáján folytatná. Lapunknak a Semmelweis Egyetem sajtóosztálya a kérdésre, hogy Nádor Csaba valóban náluk folytatja-e, azt válaszolta: a Semmelweis Egyetemen korábban és most sem merült fel más Újszülött Intenzív Osztályok komplett feladatainak és dolgozóinak átvétele. Az egyetem ugyanakkor felelősséget érez mind a hazai koraszülött ellátásért, mind a területen dolgozó szakemberekért. Így azon Honvédkórház PIC dolgozóknak, akik jogviszony nélkül maradnak vagy maradtak lehetőséget kíván biztosítani pályájuk folytatására. A Honvédelmi tárca sajtóosztálya megerősítette a Népszavának, hogy dr. Nádor Csaba főorvos, részlegvezető valóban távozott posztjáról, ám utódjának kinevezése már megtörtént. A PIC-en a biztonságos betegellátás feltételei továbbra is biztosítottak, az ellátás folyamatos. Válaszuknak ellentmond az Nemzeti Népegészségügyi Központ határozata amely arra utasítja a mentőszolgálatot, hogy a legbonyolultabb ellátást igénylő koraszülötteket január 22.-étől máshova, például a fővárosban a Szent János kórházba, valamint a Semmelweis Egyetem Klinikára, valamint Tatabányára, Szegedre, Miskolcra, Veszprémbe vigyék. A döntést azzal indokolják, hogy a PIC „kialakult humánerőforrás szűkössége miatt” a Honvédkórház helyettesítést kért. Ugyancsak friss hír a Honvédkórházban, hogy kihirdették a Zacher Gábor távozása után a sürgősségi centrum megüresedett vezetői posztjára kiírt pályázat eredményét. A feladatra négyen, köztük Burány Béla, az osztályt most megbízottként vezető, egykori OMSZ főigazgató is pályázott, mellette ringbe szállt még Shemesh Assaf, Nyéky Tamás, és Hetzman László. Eszerint február elsejétől az utóbbi, aki légimentő orvosként is ismert tölti be posztot.          
Szerző
Frissítve: 2019.01.23. 07:09

Behavazódik a fél ország

Publikálás dátuma
2019.01.23. 06:29

Fotó: Bohanek Miklós
A Dunántúl majdnem összes megyéjére figyelmeztetést adtak ki a havazás miatt.
Fejér megye kivételével az országrész egész területére figyelmeztetés van érvényben, az előrejelzés szerint 5 centimétert meghaladó friss hó hullhat.
meteorológiai szolgálat oldalán azt írja, a nap nagy részében borult lesz az ég. Reggelig, kora délelőttig többfelé lehet havazás, majd előbb a déli megyékben, délután északon is megszűnik a tartós csapadék, és inkább már csak elszórt hószállingózás, hózápor fordulhat elő. Délután délkeleten a felhőzet is felszakadozhat. Az északkeleti szelet helyenként élénk lökések kísérik. A legmagasabb nappali hőmérséklet -3 és +2 fok között várható, délkeleten, délen valószínű olvadás. Késő estére -6, -1 fokra hűl le a levegő.
Szerző
Témák
időjárás

Minden negyedik magyar szerint nőtt az antiszemitizmus mértéke

Publikálás dátuma
2019.01.22. 20:45
Korábbi felvétel.
Fotó: JOHN THYS / AFP
A magyar lakosság 45 százaléka úgy véli, hogy az antiszemitizmus probléma Magyarországon, míg 50 százalék szerint nem az. Ezzel nagyjából az európai uniós átlag közelében vagyunk, ahol 50:43 százalékra tehető ez az arány. Az Eurobarometer legfrissebb felmérése - amelynek keddi közlését a Nemzetközi Holokauszt Emléknapról való megemlékezésre időzítették Brüsszelben - azt vizsgálta az EU 28 tagállamában, hogy mi az emberek benyomása, tapasztalata az antiszemitizmusról. A kérdezőbiztosok több mint 27 ezer interjút készítettek, ebből 1047-et Magyarországon.  A magyarok 26 százaléka szerint az elmúlt öt évben nőtt az antiszemitizmus az országban, 22 százaléka szerint csökkent és 44 százaléka szerint ugyanolyan mértékű, mint korábban. Ezzel szemben az európaiak 36 százaléka értékelte úgy, hogy a jelenség aggasztóbb, mint öt éve. Figyelemre méltó ugyanakkor, hogy Magyarországon az EU-átlagánál többen tartják problémának az antiszemitizmust a politikai életben (51 százalék) és a médiában (47 százalék). A magyar válaszadók 58 százaléka szerint a lakosság nem tud eleget a zsidó történelemről, hagyományokról és szokásokról, míg az európaiak 68 százaléka panaszkodik erről. Honfitársaink 38 százaléka viszont elegendőnek ítéli az erről szóló ismereteket, szemben a kontinens lakóinak 27 százalékával. Magyarok és európaiak nagyjából egyformán válaszoltak arra a kérdésre, hogy a Holokausztot megfelelően tanítják-e az iskolában: 43-45 százalékuk igennel válaszolt, 42-43 százalékuk nemmel.
- Szomorú, hogy az antiszemitizmus még mindig felüti ocsmány fejét Európában. Amikor a gyűlölet ismét politikai fegyverré válik, zsidó közösségeinket gyakran eltölti a félelem a hátrányos megkülönböztetés, a durva bánásmód és az erőszak miatt. Ha a kölcsönös tisztelet és tolerancia nyomás alá kerül, nő az antiszemitizmus — fejtette ki az emléknap alkalmából Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke.