Kettős hatalom Venezuelában

Publikálás dátuma
2019.01.24 13:06
A tüntetéseknek a legújabb hírek szerint már 16 halálos áldozata van.
Fotó: AFP/ FEDERICO PARRA
Venezuelának két államfője van. Az egyik Nicolas Maduro, aki 2013-ban – elődje, Hugo Chavez halála után – került a tisztségbe és megnyerte a tavalyi választásokat. A másik viszont az ellenzéki többségű parlament elnöke, Juan Guaido, aki országa ideiglenes államfőjévé nyilvánította magát. A latin-amerikai ország városaiban százezrek vonultak az utcákra. A tüntetéseknek a legújabb hírek szerint már 16 halálos áldozata van. Az országos megmozdulást a házelnök kezdeményezte. A 35 éves, a teljes ismeretlenségből nemrég feltűnt politikus azzal érvelt, hogy az ország gazdasága olyan mélypontra került, ami miatt lépésekre van szükség. Egy Twitter-bejegyzésben azt írta, "Fivérek és nővérek, vigyázzatok, mert az erőszak a hatalombitorló fegyvere, míg a miénk az utcára vonuló több millió venezuelai hangja". Arra utalt, hogy a törvényhozás a múlt héten hatalombitorlónak nyilvánította Madurot. Guaido ennek hatására már korábban jelezte, kész ideiglenesen átvenni az elnökséget és új választásokat kiírni, amennyiben számíthat a nép, a hadsereg és a nemzetközi közösség támogatására. Ez a feltétel egyelőre felemás módon teljesült. Az Egyesült Államok és a latin-amerikai országok többsége Guaido mögött áll. Erre válaszul Maduro megszakította a diplomáciai kapcsolatokat Washingtonnal és 72 órás határidővel kiutasította az amerikai diplomatákat. Mike Pompeo külügyminiszter viszont utalt rá, országa nem ismeri el a Maduro-rezsimet Venezuela kormányaként és így nem is törődik döntésével. Donald Trump elnök újságírói kérdésre közölte: az amerikai kormány nem tervezi, hogy beavatkozik Venezuelában, de - mint fogalmazott - minden lehetőséggel számol. Sok ország viszont ezzel ellentétes állásponton van. Kuba, Mexikó és Brazília sem ismeri el az új, ideiglenes elnököt. Moszkvában is puccsot emlegettek. A török államfő pedig azt üzente Caracasba, „Maduro testvérem! Tarts ki, veled vagyunk!”. Recep Tayyip Erdogan ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy békés megoldás születik a válságra. A szerdai ellenzéki demonstrációval egy időben az államfő szocialista pártja ellentüntetésekre szólította fel a kormány támogatóit. Maduro biztosította híveit, hogy alkotmányosan megválasztott elnökként cselekszik, és nem kíván távozni. Beszédével nagyjából párhuzamosan a védelmi miniszter bejelentette, hogy a hadsereg nem áll az ideiglenes elnök mögé. Vladimir Padrino közölte, a fegyveres erők semmilyen elnököt nem ismernek el, aki törvénytelenül önmagát jelölte a tisztségre vagy akit idegen érdekek kényszerítették az országra.

Erős földrengés volt Ecuador és Peru határán

Publikálás dátuma
2019.02.22 13:29
2016-ban szintén erős földrengés rázta meg Ecuador Tonsupa, Esmeraldas tartományát
Fotó: AFP/ RICARDO LANDETA
Sérültekről és károkról nem érkeztek jelentések.
Erős, az amerikai földtani intézet (USGS) szerint 7,5-ös földrengés volt helyi idő szerint péntek reggel az Ecuador és Peru határán – írja a Reuters. A rengés epicentruma egy ritkán lakott területen, az ecuadori Ambato városától körülbelül 224 kilométerre volt, 132 kilométeres mélységben. Sérültekről és károkról nem érkeztek jelentések, és szökőár-riadót sem adtak ki. Cuencában a lakók arról számoltak be, hogy érezni lehetett a földmozgást. 

Amerika megy is, marad is Szíriában

Publikálás dátuma
2019.02.22 12:58

Fotó: AFP/ Murat Cetin
Az Egyesült Államok mégsem vonja ki az összes csapatát Szíriából, egy nagyjából kétszáz fős „békefenntartó” erővel határozatlan ideig még maradni fog – derült ki a Fehér Ház közleményéből, amit azután adtak ki, hogy Donald Trump amerikai és Recep Tayyip Erdogan török elnök telefonon egyeztetett egymással.
Már a létszámból is egyértelmű, hogy politikai, és nem biztonsági döntésről van szó. A kérdés csak az, hogy kinek szól? Washington Törökországnak üzen, hogy kész közvetítőként nyomást helyezni a törökök által terroristaként számon tartott szíriai kurdokra egy biztonsági zóna felállítása érdekében? Vagy az Iszlám Állam elleni harcban fontos szövetségesnek bizonyuló kurdok biztonságát igyekszik garantálni, egy esetleges török offenzívával szemben, esetleg mind a kettő? Donald Trump még múlt év decemberében jelentette be mindenkit meglepve, hogy azonnal kivon minden amerikai csapatot Szíriából, mert a céljukat elérték, az Iszlám Államot legyőzték. Később már finomított álláspontján, bár tartotta magát a kivonuláshoz, határidőt nem szabott. A folyamatról azóta is keveset tudni, állítólag a felszerelések egy részét már elkezdték elszállítani, ám a nagyjából kétezer fős kontingens még a helyén van, a tervek szerint április végéig távozhatnak. Közben vannak arra utaló jelek, hogy az Egyesült Államok európai szövetségeseitől várja, hogy pótolják Szíriában. Patrick Shanahan amerikai védelmi miniszter a múlt heti müncheni biztonsági konferencián legalábbis arra szólította fel szövetségeseit, hogy fokozzák az Iszlám Állam elleni küzdelmet, az amerikai távozás után is. A The Washington Post értesülései alapján Európában azonban erre nincs túl nagy étvágy, bár a csütörtökön a Pentagonba látogató Didier Reynder belga védelmi miniszter már cáfolta, hogy visszautasították volna az amerikai kérést, szerinte az egyeztetések csak most kezdődtek. Azt biztosan lehet tudni, hogy francia és brit csapatok állomásoznak Szíriában, de csak nagyon kis létszámban.