Kettős hatalom Venezuelában

Publikálás dátuma
2019.01.24 13:06
A tüntetéseknek a legújabb hírek szerint már 16 halálos áldozata van.
Fotó: AFP/ FEDERICO PARRA
Venezuelának két államfője van. Az egyik Nicolas Maduro, aki 2013-ban – elődje, Hugo Chavez halála után – került a tisztségbe és megnyerte a tavalyi választásokat. A másik viszont az ellenzéki többségű parlament elnöke, Juan Guaido, aki országa ideiglenes államfőjévé nyilvánította magát. A latin-amerikai ország városaiban százezrek vonultak az utcákra. A tüntetéseknek a legújabb hírek szerint már 16 halálos áldozata van. Az országos megmozdulást a házelnök kezdeményezte. A 35 éves, a teljes ismeretlenségből nemrég feltűnt politikus azzal érvelt, hogy az ország gazdasága olyan mélypontra került, ami miatt lépésekre van szükség. Egy Twitter-bejegyzésben azt írta, "Fivérek és nővérek, vigyázzatok, mert az erőszak a hatalombitorló fegyvere, míg a miénk az utcára vonuló több millió venezuelai hangja". Arra utalt, hogy a törvényhozás a múlt héten hatalombitorlónak nyilvánította Madurot. Guaido ennek hatására már korábban jelezte, kész ideiglenesen átvenni az elnökséget és új választásokat kiírni, amennyiben számíthat a nép, a hadsereg és a nemzetközi közösség támogatására. Ez a feltétel egyelőre felemás módon teljesült. Az Egyesült Államok és a latin-amerikai országok többsége Guaido mögött áll. Erre válaszul Maduro megszakította a diplomáciai kapcsolatokat Washingtonnal és 72 órás határidővel kiutasította az amerikai diplomatákat. Mike Pompeo külügyminiszter viszont utalt rá, országa nem ismeri el a Maduro-rezsimet Venezuela kormányaként és így nem is törődik döntésével. Donald Trump elnök újságírói kérdésre közölte: az amerikai kormány nem tervezi, hogy beavatkozik Venezuelában, de - mint fogalmazott - minden lehetőséggel számol. Sok ország viszont ezzel ellentétes állásponton van. Kuba, Mexikó és Brazília sem ismeri el az új, ideiglenes elnököt. Moszkvában is puccsot emlegettek. A török államfő pedig azt üzente Caracasba, „Maduro testvérem! Tarts ki, veled vagyunk!”. Recep Tayyip Erdogan ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy békés megoldás születik a válságra. A szerdai ellenzéki demonstrációval egy időben az államfő szocialista pártja ellentüntetésekre szólította fel a kormány támogatóit. Maduro biztosította híveit, hogy alkotmányosan megválasztott elnökként cselekszik, és nem kíván távozni. Beszédével nagyjából párhuzamosan a védelmi miniszter bejelentette, hogy a hadsereg nem áll az ideiglenes elnök mögé. Vladimir Padrino közölte, a fegyveres erők semmilyen elnököt nem ismernek el, aki törvénytelenül önmagát jelölte a tisztségre vagy akit idegen érdekek kényszerítették az országra.

Kéretlen reklámfilm miatt határolódott el a Leica a Tienanmen téri vérengzés ábrázolásától

Publikálás dátuma
2019.04.19 12:06
-
Fotó: DANIEL ROLAND
Kína jelenleg a német cég első számú növekedési piaca, ahol a Huawei-jel együttműködésben csúcstechnológiás mobilkészülékeket gyárt.
Cenzúrázták a Leica optikai készülékeket gyártó német vállalat oldalát a kínai Weibo mikroblogon, miután a cég neve összefüggésbe került egy az 1989-es Tienanmen téri vérengzést is bemutató promóciós videóval - derül ki a South China Morning Post (SCMP) hongkongi lap pénteki cikkéből. Az ötperces, The Hunt című reklámfilm ("a vadászat" - többek közt a Vimeo-n és a Youtube-on is megnézhető), amelyet a héten tettek közzé, a történelem több sötét pillanatait eleveníti fel. A központi szálat egy nyugati újságíró története adja azonban, aki egy pekingi szállodából próbál kijutni az utcára, hogy dokumentálhassa a kínai hadsereg tüntetők elleni fellépését, mely 2-10 ezer életet követelt, de ebben a katonák próbálják akadályozni.
A videót a kínai internetcenzorok Kínában elérhetetlenné tették, majd pekingi idő szerint csütörtök estére már nem engedélyeztek semmilyen, a Leica nevet tartalmazó bejegyzést közzétenni a kínai Twitternek is nevezett Weibón - írja a SCMP. Az eset kellemetlen helyzetbe hozta a Leica kínai partnerét, a Huawei telekommunikációs óriáscéget is. Így nem kellett sokat várni a cég elhatárolódására. Emily Anderson, a Leica egyik szóvivője csütörtökön úgy nyilatkozott: a kérdéses videó, bár a Leica-logóval ér véget, nem a cég megrendelésére készült, így azt hivatalosan nem is hagyták jóvá. A szóvivő kiemelte:
a Leica elhatárolódik a videóban bemutatott tartalomtól, és elnézést kér bármiféle ebből adódó félreértés vagy helytelen következtetés miatt.
Hozzátette: a cég lépéseket tett annak érdekében, hogy biztosítsa, a rövidfilmet a Leica egyetlen hivatalos közösségi oldalán sem osztják meg. A SCMP azonban rámutat: a videó alkotói az elmúlt években számos díjnyertes filmet készítettek a Leica számára.
Kína jelenleg a Leica első számú növekedési piaca, ahol a Huawei-jel együttműködésben csúcstechnológiás mobilkészülékeket gyárt. A Huawei nem nyilatkozott az ügyben.
Az eset amiatt is különös jelentőséggel bír, mert az idén esedékes a Tienanmen téri események 30. évfordulója. A hét elején volt 30 éve, hogy meghalt Hu Jao-pang, egykori reformista kínai pártfőtitkár, akinek a halálát követő tömeges utcai megemlékezések indították el azt a tüntetéshullámot, amelynek 1989. június 4-én a kínai hadsereg vetett kíméletlenül véget. Ekkor készült a huszadik századi egyik legismertebb fényképe, amelyen egy fehér inges férfi áll a felé tartó tankokkal szemben - a kép a most megjelent videó záró motívuma. A Tienanmen téren egyébként Orbán Viktor 2017-ben a kínai hadsereg emlékművét koszorúzta meg.

Nem haladt a korrupciót könnyítő reformmal - lemondatták a román igazságügy-minisztert

Publikálás dátuma
2019.04.19 10:27
Tudorel Toader
Fotó: AFP/ DANIEL MIHAILESCU
Ha Tudorel Toader nem lemond, hanem felmentik, akkor Klaus Iohannis elnök döntésén múlt volna, mikor adja ki az erről szóló rendeletet.
"Lemondásom oka, hogy a szociáldemokrata párt megvonta tőlem, mint igazságügyi minisztertől a politikai támogatást"
- mondta. Tudorel Toader lemondása azt is jelenti, hogy a jobboldali államfő kénytelen azt tudomásul venni és kinevezni utódját. Ha nem lemond, hanem felmentik, akkor Klaus Iohannis elnök döntésén múlt volna, mikor adja ki az erről szóló rendeletet. Ezzel az eddigiek alapján a kormánnyal ellentétes politikai platformon álló Iohannis nem valószínű, hogy sietett volna.
A bukaresti kormány februárban fogadott el azonnal hatályba lépő, titokban előkészített sürgősségi rendeletet a tavaly hatályba lépett új igazságszolgáltatási törvények újabb módosításáról. A kabinet egyebek mellett arról határozott, hogy a vezető ügyészi tisztségeket ezentúl bírák is megpályázhatják, holott a tavalyi reform egyik fő alapelve volt az ügyészi és a bírói pálya szigorú szétválasztása. A rendelet egy másik előírásával a bírák és ügyészek visszaéléseit vizsgáló speciális vádhatóságot - amelyet a legutóbbi módosításkor hoztak létre - kivonták a legfőbb ügyész hatásköre alól. A rendeletek miatt már az Európai Bizottság is bírálta az országot.
Ezzel együtt, már 2017 óta tartanak az igazságügyi reformok. Ennek részeként a bukaresti törvényhozás úgy módosította a Btk-t, hogy az megnehezítené a magas szintű korrupciós ügyek kivizsgálását. Emellett elbocsátották a rendkívül eredményes korrupció-ellenes ügyészség vezetőjét, Laura Codruta Kövesit, akinek a tevékenységét folyamatosan méltatta az Európai Bizottság. A román kormánypárt elnökét egyébként jogerősen is elítélték korrupcióért, mielőtt as reformok sora elindult volna.