Szörnyű titok az ókorból: "halála" után még hat napig élhetett a lebénult Nagy Sándor

Publikálás dátuma
2019.01.24. 15:18

Fotó: Wikimedia Commons
Lehet, hogy a makedón uralkodó esete a valaha feljegyzett leghíresebb téves halálmegállapítás.
Egy új-zélandi tudós úgy véli, megfejtette Nagy Sándor halálának több mint 2300 éves rejtélyét. Katherine Hall, a Dunedini Orvostudományi egyetem oktatója, gyakorló orvos szerint az ókori uralkodó nem malária, alkoholizmus vagy gyilkosság áldozata lett, ahogy más elméletek állítják. Szerinte Alekszandrosz halálát a Guillain-Barré-szindróma (GBS) nevű ritka, bénulást okozó idegrendszeri betegség okozta - írta a The Ancient History Bulletin című szaklap friss számában. A hadvezér Kr. e. 323-ban bekövetkezett haláláról szóló elméletek nem magyarázták meg kielégítően, minden részletében az eseményt. Mint Hall magyarázta:
"különösen egy olyan tényre nincs kézzel fogható, valószerű magyarázat, amelyet egy forrás említett: Nagy Sándor teste hat nappal a halál után sem mutatta az oszlás jeleit".

A 32 éves uralkodó halála előtt lázas volt, fájt a gyomra, kétoldali, az alsó végtagokban kezdődő, felszálló jellegű, szimmetrikus paralízise volt, amely súlyosbodott, ám elméje a haláláig tiszta maradt. Hall diagnózisa erre a GBS, amelyet a korszakban gyakori Campylobacter pylori baktérium fertőzése okozhatott. A Guillain-Barré-szindróma (GBS) ritka, de súlyos következményekkel járó betegség, amely a mozgató- és érzőidegek védőrétegét támadja meg, ennek következtében a végtagok elgyengülnek, súlyosabb esetben pedig a mozgató- és légzőizmok meg is bénulhatnak, szívritmuszavar, vérnyomás-ingadozás léphet fel. A GBS kialakulásának pontos oka nem ismert, a lehetséges okok között szerepel valamennyi légúti, gyomor- és bélrendszeri fertőzés.
Míg a Nagy Sándor haláláról szóló elméletek legtöbbje a lázra és a hasi fájdalomra összpontosít, Hall a mozgásszervi tüneteket helyezi előtérbe. Az ókorban a halált nem a pulzus, hanem a lélegzet alapján állapították meg, azonban a GBS okozta bénulás és az alacsony oxigénszükséglet csökkenthette a lélegzet láthatóságát. Lehetséges, hogy teste hőszabályozása összeomlott, pupillái kitágultak, pillantása megmerevedett, de még nem halt meg.
Vagyis nem csoda folytán maradt ép a teste sokáig, hanem azért, mert még élt.

"Azt állítom, hogy Nagy Sándor halála az eddig véltnél hat nappal később történt, ezzel új vitát szeretnék indítani. Lehet, hogy a makedón uralkodó esete a valaha feljegyzett leghíresebb téves halálmegállapítás" - mondta Hall.

Meteorit csapódott a fogyatkozó Holdba

Publikálás dátuma
2019.01.24. 13:13
Holdfogyatkozás Prágából nézve
Fotó: MICHAL CIZEK / AFP
Több, egymástól független felvétel is bizonyítja: a hétfő hajnali teljes fogyatkozása idején Holdba csapódott egy meteorit.
Gyakori, hogy a légkör által nem védett égitestek felszínét elérik az óriási sebességgel száguldó kisebb-nagyobb kozmikus törmelékdarabok. A Hold felénk forduló, de a Nap által meg nem világított oldalán feltűnő, ha néha egy kis törmelékdarab becsapódik, és a másodperc töredékéig tartó fényfelvillanást okoz. Ez történt a hétfő hajnali teljes holdfogyatkozáskor is, amikor a már bolygónk teljes árnyékkúpjába merülő és elsötétülő Holdon Petr Horálek cseh fizikus és amatőr csillagász égi kísérőnk elsötétült oldalán egy meteorit váratlan becsapódásának felvillanását rögzítette. Ehhez a Zöldfoki-szigetekhez tartozó Boa Vista szigetére kellett utaznia, ahol a tiszta égbolton figyelhette meg a teljes holdfogyatkozást és a váratlan fényfelvillanást a holdkorongon - írta a Csillagászat.hu.
A becsapódás megfigyeléséhez már egy kis műszer is elegendőnek bizonyult, és persze nagy szerencse is kellett, hogy a másodpercnél rövidebb ideig tartó felvillanást pont akkor “kapja el” a felvétel. Ezen kívül még mintegy tucatnyi fénykép is megerősíti, hogy a holdi becsapódás és a fényfelvillanás megtörtént. A spanyolországi Huelvai Egyetem csillagásza, Jose Maria Madiedo és kollégái, akik évek óta vadásszák a meteoritokat, a szokásos négy helyett nyolc távcsővel figyelték a Hold a különböző tájait. Ezúttal nekik is szerencséjük volt. Bár a New Scientist szerint olyan még nem történt, hogy fogyatkozása közben csapódjon be, a meteoritok által keltett fényfelvillanásokat a NASA észlelőhelyei és néhány, erre a célra szakosodott európai obszervatórium is megfigyeli. Az ilyen felvillanások gyakoriságát mutatja, hogy már 2-3 órás megfigyelés után bekövetkezhet egy becsapódás a Holdon. A becsapódó kis testek mérete a teniszlabdányitól a nagyobb kőtömbök méretéig is terjedhet.
Szerző
Frissítve: 2019.01.24. 13:27

Népszerű videojátékról neveztek el egy cápafajt

Publikálás dátuma
2019.01.23. 17:17
Illusztráció
Fotó: AFP
Az 1980-as évek egyik népszerű videojátékáról neveztek el egy újonnan felfedezett ősi cápafajt. A Galagadon nordquistae az 1981-ben megjelent japán-amerikai játék, a Galaga után kapta a nevét, ugyanis az ősi ragadozó fogai a játékban szereplő űrhajókra emlékeztették a kutatókat - írta az MTI a BBC hírportálja alapján.
A Journal of Paleontology című folyóiratban publikált tanulmány szerint a Galagadon nagyjából 67 millió évvel ezelőtt élt a mai Dél-Dakota állam területén és kortársai közé tartozott egyebek között a legendás Tyrannosaurus rex is.
"Ma talán különösnek tűnhet, de körülbelül 67 millió évvel ezelőtt a mai Dél-Dakota területét erdők, mocsarak és kígyózó folyók borították"

- mondta Terry Gates, az Észak-karolinai Állami Egyetem munkatársa, aki a tanulmány egyik társszerzője volt.

 A Galagadon nordquistae apró, kevesebb mint egy milliméter átmérőjű fogait abban az üledékes talajban fedezték fel, amelyet a chicagói Field Múzeum paleontológusai hagytak hátra, miután feltárták a később Sue névre keresztelt T. rex csontjait. A maga 12,3 méteres hosszával Sue a világ legnagyobb és legteljesebb T. rex-csontváza. A maga 30-45 centiméteres testhosszával a Galagadon persze nem T. rexre, triceratopszra vagy a folyókba tévedt egyéb nagytestű dinoszauruszokra vadászott. 
"Ennek a cápának a fogai kiválóan alkalmasak voltak az apró halak elkapására, vagy a csigák és rákok összeroppantására"

- magyarázta Gates.

 A kutatók szerint a Galagadon nordquistae ma élő rokonai a rablócápa-alakúak rendjébe tartoznak.
Szerző