Az erős vagy hosszantartó szorongás testi elváltozásokat okozhat

Publikálás dátuma
2019.01.24 14:14
Illusztráció
Fotó: Shutterstock/
A hosszantartó vagy túl erős szorongás kimeríti a szervezetet, a lelki megterhelődésen túl krónikus testi panaszokhoz is vezethet.
A feszültséget általában negatív érzésnek tartjuk, pedig alapvetően jó dolog: jelzés, hogy a szervezet reagált egy veszélyesnek ítélt eseményre, és igyekszik megvédeni magát - mondta Palásti Flóra, a Budai Egészségközpont klinikai és mentálhigiéniai szakpszichológus-jelöltje a Népszavának. Problémát akkor okoz, ha a szorongásos reakció túlzott, elhúzódó, vagy nem a helyzetnek megfelelően jelentkezik: olyan inger váltja ki, amely a valóságban kisebb veszélyt jelent, mint amilyennek értékeljük. A fóbiák tipikusan ilyenek: erős szorongásos reakció érkezik egy általában semleges ingerre, például egy madár vagy pók látványától is intenzív félelmet élhet meg az érintett. 
Az, hogy ki milyen helyzetet tart veszélyesnek: egyéni. A szorongás erőssége a genetikusan meghatározott érzékenység mellett a megélt tapasztalatokon is múlik. Ezek akár fokozott szorongásos működésre is hangolhatnak. A szorongás jelentős izgalmi idegrendszeri működéssel társul: fizikai tünetekkel is járhat. A szervezet készenléti, akár támadásra is kész állapotba kapcsol: megemelkedik a pulzus, az izmok megfeszülnek. Nagyon ki tudja meríteni a szervezetet, ha ez hosszútávon fennáll - mondta Palásti Flóra.

Növelheti a teljesítményt

A teljesítménynövelő szorongás olyan feszültség, amely optimális éberségi szintet hoz létre, így az érintett jobban teljesít. Azonban vizsgahelyzetben inkább gátló szorongás jellemző; előfordul, hogy a diák annyira izgul, fél a következményektől, hogy nem tudja előadni a tudását. 

Testi elváltozásokat, panaszokat okozhat

Az állandósult szorongás krónikus fizikai panaszokat is okozhat. Gyakori például, hogy az izomfeszülés következtében a gerinc természetes állapotának romlása felgyorsul, valamint az is, hogy a szervezet védekezőképessége, az immunrendszer működése leromlik, könnyebben lesz beteg az érintett. A szorongás következtében bekövetkező negatív változás, valamint ennek a mindennapi életre gyakorolt hatásai - korlátozódik a munkavégzés, az otthoni teendők ellátása és a társas élet - ugyancsak jelentős feszültséget gerjesztenek, és ezáltal ördögi körbe sodorhatják az érintettet.

Pánik

A pánikroham hirtelen megjelenő, intenzív vegetatív tünetekkel és félelemérzettel - akár halálfélelemmel - járó állapot. Jelezheti légszomj, rosszullét, émelygés, a vérnyomás ingadozása, a látás beszűkülése, a hallás módosulása. Ez, a rendkívül félelmetes, sokszor a megőrüléstől való riadalommal járó állapot tűnhet úgy, mintha a semmiből indulna, ám az első rohamot megelőzően általában jól meghatározható, extrém mértékű érzelmi stressz, trauma tárható fel. Ez lehet egy orvosi diagnózis, közeli személy vagy a munkahely elvesztése, de bármi olyan, ami az érintettet túlterheli – mondta Palásti Flóra.
Pánikzavar estén a rohamok bizonyos időn belül ismét megjelennek, akár látszólagos kiváltó ok nélkül is. Ezek azonban „küszöb alatti” folyamatok eredményei: a kiváltó inger tudatosulása előtt megjelenhetnek az erős testi tünetek. A pánikzavar gyakran agorafóbiával is párosul: ekkor az érintett fél vagy nem is mer nyílt térbe menni: szorong, hogy a biztonságos hely elhagyása után mikor lesz rohama. 

Sportolás, relaxáció és szakszerű segítség

  Az, hogy mi a teendő, a zavartól, illetve a tünetektől függ. Fokozott stresszterhelés esetén, ha az a mindennapi életvitelt jelentős mértékben nem korlátozza, érdemes átgondolni, mit lehet tenni a feszültség, illetve annak káros hatásainak csökkentése érdekében. A megoldás lehet sportolás, relaxáció vagy bármely olyan tevékenység, ami feltölt, lazít, kikapcsol. 
Amennyiben a szorongás a mindennapi tevékenységek végzését gátolja, pszichológiai, pszichoterápiás kezelésre lehet szükség, ahol a szorongással való megküzdéssel foglalkoznak. A következő lépcsőfok az idegrendszeri és hormonális folyamatokon keresztül ható pszichiátriai, gyógyszeres kezelés, amely fiziológiás szinten segíti a szervezet egyensúlyának visszaállítását. Még hatásosabb, ha a pszichiátriai kezelést pszichoterápiával is kombinálják - mondta a szakember.
2019.01.24 14:14
Frissítve: 2019.01.24 14:14

Mentes gasztrofesztivált rendeznek Budapesten

Publikálás dátuma
2019.02.16 14:14

Fotó: Mentes Feszt/
Különféle „mentes” gasztronómiai újításokat és kedvenceket lehet kóstolni a február 23-án kezdődő, kétnapos Mentes Feszten az ELTE Lágymányosi Campus Északi Tömbjében.
Egyre többen küzdenek valamilyen ételallergiával, ételintoleranciával, cukorbetegséggel, így sokan örülnek, ha különféle „mentes” ételekre bukkannak. Nekik, és a minden, újdonságra nyitott érdeklődőnek is kedvez a Mentes Feszt nevű, kétnapos gasztronómiai fesztivál - derült ki a szervezők közleményéből.
Glutén-, laktóz- és hozzáadott cukormentes, egészségtudatos, tartósítószer-, íz-és állagjavítót nem tartalmazó termékekkel és szolgáltatásokkal több mint 40 kiállító mutatkozik be az 1200 négyzetméteres területen. A "mentes" finomságok mellett kispiaccal és gasztroudvarral is készülnek, sőt az érdeklődők szakmai előadásokat is meghallgathatnak. A szervezők gondoltak a legkisebbekre is: gyereksarok, ovis és sulis jóga várja őket.
A gasztrofesztivál vendégei jótékonysági kezdeményezésekben is részt vehetnek. A Református Szeretetszolgálat rohammentőjében a gyermekek újrahasznosított hulladékból készült plüssmacikat, és maci formájú süteményeket is lehet vehetnek, amelyek bevétele a szervezetet támogatja. Találkozhatnak még a Patronus Nappali Otthon fogyatékkal élő felnőtt lakóinak kézzel készült termékeivel, a belépőváltással pedig mindenki az SOS Gyermekfalvakat támogatja.
Mentes Fesztet február 23-án és 24-én rendezik az ELTE Lágymányosi Campus Északi Tömbjében.
2019.02.16 14:14
Frissítve: 2019.02.16 14:14

Miért „hallgatózik” az orvos?

Publikálás dátuma
2019.02.15 14:14
Illusztráció
Fotó: AFP/ Science Photo Library
A szív dobogását hallgatja az orvos, amikor a sztetoszkópot a páciens mellkasához tapasztva „hallgatózik”. Sokszor csak ezzel, a régi módszerrel lehet felfedezni a zörejt.
A szív feletti hallgatózás az egyik legrégebben és leggyakrabban használt kardiológiai vizsgáló módszer. Fonendoszkóppal, sztetoszkóppal, illetve a csecsemőknél a fület a testre szorítva hallgatja az orvos a szívhangokat – mondta dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont kardiológusa. Ezek a normálison kívül lehetnek akcidentális és kóros szívzörejek. Utóbbiak megjelenésének helyét punctum maximumnak nevezik, ami arra a pontra vonatkozik, ahol a legerősebben hallható. Ha ez megvan, a zörejek intenzitását és hosszúságát kell meghallani. Ezt a klasszikus módszert még a XXI. században sem lehet mellőzni, legfeljebb ki kell egészíteni a szívultrahanggal, hogy a zörej okát egészen pontosan meg lehessen határozni.
A szívhangok elsősorban a billentyűk mozgásából, leginkább a becsapódásukból erednek. A zörejek helyéből, erejéből, intenzitásából és hosszúságából következtetni lehet a betegségre. Nagy részük a billentyűk elváltozásából: szűkületből vagy elégtelen záródásból ered. Gyermekkorban a két szívfél közötti sövény nyitva maradása is. Okozhat zörejt a magas láz, a vérszegénység (anaemia), a gyorsult keringés, és például a szívburok gyulladása is. Hallható lehet még az úgynevezett galopp hang, ami a kamra izomzatának betegsége, vagy ritmuszavar következtében jön létre. 
„Szívzörej miatt szinte sosem fordulnak orvoshoz a páciensek, ugyanis nem hallható, de a gyorsabb kifulladás vagy a fáradékonyság, esetleg a családban öröklődő szívbetegség utalhat betegségre
- mondja Vaskó Péter.
2019.02.15 14:14
Frissítve: 2019.02.15 14:14