A feszültséget általában negatív érzésnek tartjuk, pedig alapvetően jó dolog: jelzés, hogy a szervezet reagált egy veszélyesnek ítélt eseményre, és igyekszik megvédeni magát - mondta Palásti Flóra, a Budai Egészségközpont klinikai és mentálhigiéniai szakpszichológus-jelöltje a Népszavának. Problémát akkor okoz, ha a szorongásos reakció túlzott, elhúzódó, vagy nem a helyzetnek megfelelően jelentkezik: olyan inger váltja ki, amely a valóságban kisebb veszélyt jelent, mint amilyennek értékeljük. A fóbiák tipikusan ilyenek: erős szorongásos reakció érkezik egy általában semleges ingerre, például egy madár vagy pók látványától is intenzív félelmet élhet meg az érintett.
Az, hogy ki milyen helyzetet tart veszélyesnek: egyéni. A szorongás erőssége a genetikusan meghatározott érzékenység mellett a megélt tapasztalatokon is múlik. Ezek akár fokozott szorongásos működésre is hangolhatnak. A szorongás jelentős izgalmi idegrendszeri működéssel társul: fizikai tünetekkel is járhat. A szervezet készenléti, akár támadásra is kész állapotba kapcsol: megemelkedik a pulzus, az izmok megfeszülnek. Nagyon ki tudja meríteni a szervezetet, ha ez hosszútávon fennáll - mondta Palásti Flóra.
Növelheti a teljesítményt
A teljesítménynövelő szorongás olyan feszültség, amely optimális éberségi szintet hoz létre, így az érintett jobban teljesít. Azonban vizsgahelyzetben inkább gátló szorongás jellemző; előfordul, hogy a diák annyira izgul, fél a következményektől, hogy nem tudja előadni a tudását.
Testi elváltozásokat, panaszokat okozhat
Az állandósult szorongás krónikus fizikai panaszokat is okozhat. Gyakori például, hogy az izomfeszülés következtében a gerinc természetes állapotának romlása felgyorsul, valamint az is, hogy a szervezet védekezőképessége, az immunrendszer működése leromlik, könnyebben lesz beteg az érintett. A szorongás következtében bekövetkező negatív változás, valamint ennek a mindennapi életre gyakorolt hatásai - korlátozódik a munkavégzés, az otthoni teendők ellátása és a társas élet - ugyancsak jelentős feszültséget gerjesztenek, és ezáltal ördögi körbe sodorhatják az érintettet.
Pánik
A pánikroham hirtelen megjelenő, intenzív vegetatív tünetekkel és félelemérzettel - akár halálfélelemmel - járó állapot. Jelezheti légszomj, rosszullét, émelygés, a vérnyomás ingadozása, a látás beszűkülése, a hallás módosulása. Ez, a rendkívül félelmetes, sokszor a megőrüléstől való riadalommal járó állapot tűnhet úgy, mintha a semmiből indulna, ám az első rohamot megelőzően általában jól meghatározható, extrém mértékű érzelmi stressz, trauma tárható fel. Ez lehet egy orvosi diagnózis, közeli személy vagy a munkahely elvesztése, de bármi olyan, ami az érintettet túlterheli – mondta Palásti Flóra.
Pánikzavar estén a rohamok bizonyos időn belül ismét megjelennek, akár látszólagos kiváltó ok nélkül is. Ezek azonban „küszöb alatti” folyamatok eredményei: a kiváltó inger tudatosulása előtt megjelenhetnek az erős testi tünetek. A pánikzavar gyakran agorafóbiával is párosul: ekkor az érintett fél vagy nem is mer nyílt térbe menni: szorong, hogy a biztonságos hely elhagyása után mikor lesz rohama.
Sportolás, relaxáció és szakszerű segítség
Az, hogy mi a teendő, a zavartól, illetve a tünetektől függ. Fokozott stresszterhelés esetén, ha az a mindennapi életvitelt jelentős mértékben nem korlátozza, érdemes átgondolni, mit lehet tenni a feszültség, illetve annak káros hatásainak csökkentése érdekében. A megoldás lehet sportolás, relaxáció vagy bármely olyan tevékenység, ami feltölt, lazít, kikapcsol.
Amennyiben a szorongás a mindennapi tevékenységek végzését gátolja, pszichológiai, pszichoterápiás kezelésre lehet szükség, ahol a szorongással való megküzdéssel foglalkoznak. A következő lépcsőfok az idegrendszeri és hormonális folyamatokon keresztül ható pszichiátriai, gyógyszeres kezelés, amely fiziológiás szinten segíti a szervezet egyensúlyának visszaállítását. Még hatásosabb, ha a pszichiátriai kezelést pszichoterápiával is kombinálják - mondta a szakember.
