Az erős vagy hosszantartó szorongás testi elváltozásokat okozhat

Publikálás dátuma
2019.01.24 14:14
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
A hosszantartó vagy túl erős szorongás kimeríti a szervezetet, a lelki megterhelődésen túl krónikus testi panaszokhoz is vezethet.
A feszültséget általában negatív érzésnek tartjuk, pedig alapvetően jó dolog: jelzés, hogy a szervezet reagált egy veszélyesnek ítélt eseményre, és igyekszik megvédeni magát - mondta Palásti Flóra, a Budai Egészségközpont klinikai és mentálhigiéniai szakpszichológus-jelöltje a Népszavának. Problémát akkor okoz, ha a szorongásos reakció túlzott, elhúzódó, vagy nem a helyzetnek megfelelően jelentkezik: olyan inger váltja ki, amely a valóságban kisebb veszélyt jelent, mint amilyennek értékeljük. A fóbiák tipikusan ilyenek: erős szorongásos reakció érkezik egy általában semleges ingerre, például egy madár vagy pók látványától is intenzív félelmet élhet meg az érintett. 
Az, hogy ki milyen helyzetet tart veszélyesnek: egyéni. A szorongás erőssége a genetikusan meghatározott érzékenység mellett a megélt tapasztalatokon is múlik. Ezek akár fokozott szorongásos működésre is hangolhatnak. A szorongás jelentős izgalmi idegrendszeri működéssel társul: fizikai tünetekkel is járhat. A szervezet készenléti, akár támadásra is kész állapotba kapcsol: megemelkedik a pulzus, az izmok megfeszülnek. Nagyon ki tudja meríteni a szervezetet, ha ez hosszútávon fennáll - mondta Palásti Flóra.

Növelheti a teljesítményt

A teljesítménynövelő szorongás olyan feszültség, amely optimális éberségi szintet hoz létre, így az érintett jobban teljesít. Azonban vizsgahelyzetben inkább gátló szorongás jellemző; előfordul, hogy a diák annyira izgul, fél a következményektől, hogy nem tudja előadni a tudását. 

Testi elváltozásokat, panaszokat okozhat

Az állandósult szorongás krónikus fizikai panaszokat is okozhat. Gyakori például, hogy az izomfeszülés következtében a gerinc természetes állapotának romlása felgyorsul, valamint az is, hogy a szervezet védekezőképessége, az immunrendszer működése leromlik, könnyebben lesz beteg az érintett. A szorongás következtében bekövetkező negatív változás, valamint ennek a mindennapi életre gyakorolt hatásai - korlátozódik a munkavégzés, az otthoni teendők ellátása és a társas élet - ugyancsak jelentős feszültséget gerjesztenek, és ezáltal ördögi körbe sodorhatják az érintettet.

Pánik

A pánikroham hirtelen megjelenő, intenzív vegetatív tünetekkel és félelemérzettel - akár halálfélelemmel - járó állapot. Jelezheti légszomj, rosszullét, émelygés, a vérnyomás ingadozása, a látás beszűkülése, a hallás módosulása. Ez, a rendkívül félelmetes, sokszor a megőrüléstől való riadalommal járó állapot tűnhet úgy, mintha a semmiből indulna, ám az első rohamot megelőzően általában jól meghatározható, extrém mértékű érzelmi stressz, trauma tárható fel. Ez lehet egy orvosi diagnózis, közeli személy vagy a munkahely elvesztése, de bármi olyan, ami az érintettet túlterheli – mondta Palásti Flóra.
Pánikzavar estén a rohamok bizonyos időn belül ismét megjelennek, akár látszólagos kiváltó ok nélkül is. Ezek azonban „küszöb alatti” folyamatok eredményei: a kiváltó inger tudatosulása előtt megjelenhetnek az erős testi tünetek. A pánikzavar gyakran agorafóbiával is párosul: ekkor az érintett fél vagy nem is mer nyílt térbe menni: szorong, hogy a biztonságos hely elhagyása után mikor lesz rohama. 

Sportolás, relaxáció és szakszerű segítség

  Az, hogy mi a teendő, a zavartól, illetve a tünetektől függ. Fokozott stresszterhelés esetén, ha az a mindennapi életvitelt jelentős mértékben nem korlátozza, érdemes átgondolni, mit lehet tenni a feszültség, illetve annak káros hatásainak csökkentése érdekében. A megoldás lehet sportolás, relaxáció vagy bármely olyan tevékenység, ami feltölt, lazít, kikapcsol. 
Amennyiben a szorongás a mindennapi tevékenységek végzését gátolja, pszichológiai, pszichoterápiás kezelésre lehet szükség, ahol a szorongással való megküzdéssel foglalkoznak. A következő lépcsőfok az idegrendszeri és hormonális folyamatokon keresztül ható pszichiátriai, gyógyszeres kezelés, amely fiziológiás szinten segíti a szervezet egyensúlyának visszaállítását. Még hatásosabb, ha a pszichiátriai kezelést pszichoterápiával is kombinálják - mondta a szakember.
Frissítve: 2019.01.24 14:14

A takarítás és a gyerekkori elhízás összefügghet

Publikálás dátuma
2019.04.25 14:14
Illusztráció
Fotó: AFP/ Peter Muller/Cultura Creative
Megváltoztatják a bélflórát ezért hozzájárulhatnak a gyerekkori elhízáshoz a leggyakrabban használt háztartási tisztítószerek – állapították meg kanadai kutatók.
A tudósok 757 csecsemő bélflóráját vizsgálták 3-4 hónapos korukban, majd súlyukat 1 és 3 éves korukban. Figyelembe vették azt is, hogy otthonukban milyen fertőtlenítő szert, mosószert vagy környezetbarát terméket használnak – számolt be a Tudatos Vásárló.
A kutatók a csecsemők székletében lévő mikrobákat tanulmányozták, az adatokat a Kanadai Gyermekegészségügyi Szervezettől kapták, a testtömeg-index (BMI) pontszámokhoz az Egészségügyi Világszervezet (WHO) növekedési görbéit használták.
Megállapítottuk, hogy azok a 3-4 hónapos csecsemők, akik olyan háztartásokban élnek, ahol legalább hetente használnak fertőtlenítőszereket, kétszer olyan valószínűséggel rendelkeznek magas Lachnospiraceae-szinttel. 3 éves korukban pedig ugyanezeknek a gyerekeknek magasabb a testtömegindexük azoknál a társaiknál, akik otthonában nem használtak ilyen tisztítószereket - mondta Anita Kozyrskyj, az Albertai Egyetem gyermekgyógyász professzora, a SyMBIOTA-projekt vizsgálatvezetője. 
A Lachnospiraceae természetes összetevője a bélflórának, állatkísérletekből azonban kiderült, hogy megemelkedett szintje magasabb testzsírt és inzulinrezisztenciát okozhat - magyarázta Kozyrskyj.
A környezetbarát tisztítószereket használó háztartásokban élő csecsemők más a bélflórája, és kisebb annak a valószínűsége is, hogy totyogós korukban túlsúlyosak legyenek. A kutatónő azt is hozzátette, hogy azok az édesanyák, akik környezetbarát termékeket használnak, a legtöbbször egészségesebb életmódot és étkezési szokásokat is követnek, ezért is lehet, hogy gyermekeik bélflórája és a súlyuk a normál tartományban mozog.
„Az antibakteriális tisztítószerek képesek megváltoztatni a környezet mikrobiomját és növelik a túlsúly kockázatának kialakulását”
– írták a szerzők.
A tanulmány új információkat szolgáltat arról, hogy ezek a termékek hatással vannak a csecsemők bélflórájának összetételére és a túlsúlyosság megjelenésére. A kutatók megjegyezték további olyan tanulmányokra is szükség lenne, amelyek a tisztítószereket tényleges összetevőik szerint osztályozzák. 
Frissítve: 2019.04.25 14:14

WHO: kétéves koruk előtt passzívan se kütyüzzenek a gyerekek

Publikálás dátuma
2019.04.25 11:15
Illusztráció
Fotó: AFP/ Bonfanti Diego/Cultura Creative
Először fogalmazott meg ajánlást az Egészségügyi Világszervezet (WHO) öt év alatti gyermekek számára a fizikai aktivitással, mozgásszegény viselkedéssel és az alvással kapcsolatban.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) az új ajánlással a gyermekkori mozgásszegénység ellen küzd, mivel a kevés testedzés globálisan vezető kockázati tényezője az idő előtti halálozásnak és az elhízás okozta betegségeknek. Az szerepel az új ajánlásban, hogy a szülők kétéves koruk előtt ne ültessék passzívan a képernyők elé a kicsiket, ne adjanak a kezükbe szórakoztatásként tabletet vagy mobiltelefont. A nemzetközi szervezet szerint kettő és négy éves kor között is legfeljebb napi egy órát, de inkább kevesebb időt lehetne képernyők előtt tölteni. 
Juana Willumsen, az ajánlások egyik kidolgozója azt tanácsolta a szülőknek, hogy a passzívan a képernyő előtt töltött időt változtassák inkább értékes együttlétté: például olvassanak a gyerekeknek, mert az fejleszti a nyelvi készségeiket. A szakértő szerint az olyan tévés gyermekprogramok, amelyek arra biztatják a kicsiket, hogy mozogjanak közben, nézhetők, de ezeket is jobb, ha a szülő vagy gondviselő együtt nézi velük, és segít a feladatokban vagy abban, hogy be tudjanak kapcsolódni a tevékenységbe.
Az ajánlások között szerepel az is, hogy a kisbabák egyáltalán ne legyenek képernyő előtt, sokat mozogjanak, és legalább harminc percig feküdjenek a hasukon. Az újszülöttek számára fontos a 14-17 óra alvás, négy és 11 hónapos kor között pedig 12-16 óra alvás ajánlott. Ebben az időszakban azt sem ajánlják a szakemberek, hogy a gyerek egyszerre egy óránál többet töltsön babakocsiba, ülésbe vagy babahordóba kötve.
Az egy és két év közötti kisgyerekek számára napi legalább háromórás fizikai aktivitást, legfeljebb egy órai képernyőidőt és 10-13 óra alvást ajánl a WHO. Ebben a korcsoportban szintén nem ajánlott egyszerre egy óránál több időre korlátozni a gyerekek mozgását, például a kocsiülésbe kötve.
A WHO az ajánlásokat a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján fogalmazta meg. A képernyő előtt töltött idővel kapcsolatban azonban továbbra sem született olyan meghatározó kutatás, amely egyértelműen megállapítaná, milyen károsodásokat okoz, illetve milyen haszna lehet. 
Az Egyesült Államokban 18 hónapos kor előtt nem ajánlják a gyerekeknek a képernyőnézést, Kanadában kétéves kor a határ. Nagy-Britanniában nincs hivatalosan ajánlott limit.
A BBC News kiemelte, hogy a WHO először fogalmazott meg öt év alatti gyermekek számára ajánlást a fizikai aktivitással, mozgásszegény viselkedéssel és az alvással kapcsolatban. Az új irányelveket a WHO vasárnap Glasgowban, az elhízással foglalkozó európai kongresszuson ismerteti részletesen.
Szerző
Frissítve: 2019.04.25 11:15