Előfizetés

Az erős vagy hosszantartó szorongás testi elváltozásokat okozhat

Barabás Júlia
Publikálás dátuma
2019.01.24. 14:14
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
A hosszantartó vagy túl erős szorongás kimeríti a szervezetet, a lelki megterhelődésen túl krónikus testi panaszokhoz is vezethet.
A feszültséget általában negatív érzésnek tartjuk, pedig alapvetően jó dolog: jelzés, hogy a szervezet reagált egy veszélyesnek ítélt eseményre, és igyekszik megvédeni magát - mondta Palásti Flóra, a Budai Egészségközpont klinikai és mentálhigiéniai szakpszichológus-jelöltje a Népszavának. Problémát akkor okoz, ha a szorongásos reakció túlzott, elhúzódó, vagy nem a helyzetnek megfelelően jelentkezik: olyan inger váltja ki, amely a valóságban kisebb veszélyt jelent, mint amilyennek értékeljük. A fóbiák tipikusan ilyenek: erős szorongásos reakció érkezik egy általában semleges ingerre, például egy madár vagy pók látványától is intenzív félelmet élhet meg az érintett. 
Az, hogy ki milyen helyzetet tart veszélyesnek: egyéni. A szorongás erőssége a genetikusan meghatározott érzékenység mellett a megélt tapasztalatokon is múlik. Ezek akár fokozott szorongásos működésre is hangolhatnak. A szorongás jelentős izgalmi idegrendszeri működéssel társul: fizikai tünetekkel is járhat. A szervezet készenléti, akár támadásra is kész állapotba kapcsol: megemelkedik a pulzus, az izmok megfeszülnek. Nagyon ki tudja meríteni a szervezetet, ha ez hosszútávon fennáll - mondta Palásti Flóra.

Növelheti a teljesítményt

A teljesítménynövelő szorongás olyan feszültség, amely optimális éberségi szintet hoz létre, így az érintett jobban teljesít. Azonban vizsgahelyzetben inkább gátló szorongás jellemző; előfordul, hogy a diák annyira izgul, fél a következményektől, hogy nem tudja előadni a tudását. 

Testi elváltozásokat, panaszokat okozhat

Az állandósult szorongás krónikus fizikai panaszokat is okozhat. Gyakori például, hogy az izomfeszülés következtében a gerinc természetes állapotának romlása felgyorsul, valamint az is, hogy a szervezet védekezőképessége, az immunrendszer működése leromlik, könnyebben lesz beteg az érintett. A szorongás következtében bekövetkező negatív változás, valamint ennek a mindennapi életre gyakorolt hatásai - korlátozódik a munkavégzés, az otthoni teendők ellátása és a társas élet - ugyancsak jelentős feszültséget gerjesztenek, és ezáltal ördögi körbe sodorhatják az érintettet.

Pánik

A pánikroham hirtelen megjelenő, intenzív vegetatív tünetekkel és félelemérzettel - akár halálfélelemmel - járó állapot. Jelezheti légszomj, rosszullét, émelygés, a vérnyomás ingadozása, a látás beszűkülése, a hallás módosulása. Ez, a rendkívül félelmetes, sokszor a megőrüléstől való riadalommal járó állapot tűnhet úgy, mintha a semmiből indulna, ám az első rohamot megelőzően általában jól meghatározható, extrém mértékű érzelmi stressz, trauma tárható fel. Ez lehet egy orvosi diagnózis, közeli személy vagy a munkahely elvesztése, de bármi olyan, ami az érintettet túlterheli – mondta Palásti Flóra.
Illusztráció
Fotó: Pixabay
Pánikzavar estén a rohamok bizonyos időn belül ismét megjelennek, akár látszólagos kiváltó ok nélkül is. Ezek azonban „küszöb alatti” folyamatok eredményei: a kiváltó inger tudatosulása előtt megjelenhetnek az erős testi tünetek. A pánikzavar gyakran agorafóbiával is párosul: ekkor az érintett fél vagy nem is mer nyílt térbe menni: szorong, hogy a biztonságos hely elhagyása után mikor lesz rohama. 

Sportolás, relaxáció és szakszerű segítség

  Az, hogy mi a teendő, a zavartól, illetve a tünetektől függ. Fokozott stresszterhelés esetén, ha az a mindennapi életvitelt jelentős mértékben nem korlátozza, érdemes átgondolni, mit lehet tenni a feszültség, illetve annak káros hatásainak csökkentése érdekében. A megoldás lehet sportolás, relaxáció vagy bármely olyan tevékenység, ami feltölt, lazít, kikapcsol. 
Amennyiben a szorongás a mindennapi tevékenységek végzését gátolja, pszichológiai, pszichoterápiás kezelésre lehet szükség, ahol a szorongással való megküzdéssel foglalkoznak. A következő lépcsőfok az idegrendszeri és hormonális folyamatokon keresztül ható pszichiátriai, gyógyszeres kezelés, amely fiziológiás szinten segíti a szervezet egyensúlyának visszaállítását. Még hatásosabb, ha a pszichiátriai kezelést pszichoterápiával is kombinálják - mondta a szakember.

Meteorit csapódott a fogyatkozó Holdba

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2019.01.24. 13:13
Holdfogyatkozás Prágából nézve
Fotó: MICHAL CIZEK / AFP
Több, egymástól független felvétel is bizonyítja: a hétfő hajnali teljes fogyatkozása idején Holdba csapódott egy meteorit.
Gyakori, hogy a légkör által nem védett égitestek felszínét elérik az óriási sebességgel száguldó kisebb-nagyobb kozmikus törmelékdarabok. A Hold felénk forduló, de a Nap által meg nem világított oldalán feltűnő, ha néha egy kis törmelékdarab becsapódik, és a másodperc töredékéig tartó fényfelvillanást okoz. Ez történt a hétfő hajnali teljes holdfogyatkozáskor is, amikor a már bolygónk teljes árnyékkúpjába merülő és elsötétülő Holdon Petr Horálek cseh fizikus és amatőr csillagász égi kísérőnk elsötétült oldalán egy meteorit váratlan becsapódásának felvillanását rögzítette. Ehhez a Zöldfoki-szigetekhez tartozó Boa Vista szigetére kellett utaznia, ahol a tiszta égbolton figyelhette meg a teljes holdfogyatkozást és a váratlan fényfelvillanást a holdkorongon - írta a Csillagászat.hu.
A becsapódás megfigyeléséhez már egy kis műszer is elegendőnek bizonyult, és persze nagy szerencse is kellett, hogy a másodpercnél rövidebb ideig tartó felvillanást pont akkor “kapja el” a felvétel. Ezen kívül még mintegy tucatnyi fénykép is megerősíti, hogy a holdi becsapódás és a fényfelvillanás megtörtént. A spanyolországi Huelvai Egyetem csillagásza, Jose Maria Madiedo és kollégái, akik évek óta vadásszák a meteoritokat, a szokásos négy helyett nyolc távcsővel figyelték a Hold a különböző tájait. Ezúttal nekik is szerencséjük volt. Bár a New Scientist szerint olyan még nem történt, hogy fogyatkozása közben csapódjon be, a meteoritok által keltett fényfelvillanásokat a NASA észlelőhelyei és néhány, erre a célra szakosodott európai obszervatórium is megfigyeli. Az ilyen felvillanások gyakoriságát mutatja, hogy már 2-3 órás megfigyelés után bekövetkezhet egy becsapódás a Holdon. A becsapódó kis testek mérete a teniszlabdányitól a nagyobb kőtömbök méretéig is terjedhet.

Népszerű videojátékról neveztek el egy cápafajt

MTI
Publikálás dátuma
2019.01.23. 17:17
Illusztráció
Fotó: AFP
Az 1980-as évek egyik népszerű videojátékáról neveztek el egy újonnan felfedezett ősi cápafajt. A Galagadon nordquistae az 1981-ben megjelent japán-amerikai játék, a Galaga után kapta a nevét, ugyanis az ősi ragadozó fogai a játékban szereplő űrhajókra emlékeztették a kutatókat - írta az MTI a BBC hírportálja alapján.
A Journal of Paleontology című folyóiratban publikált tanulmány szerint a Galagadon nagyjából 67 millió évvel ezelőtt élt a mai Dél-Dakota állam területén és kortársai közé tartozott egyebek között a legendás Tyrannosaurus rex is.
"Ma talán különösnek tűnhet, de körülbelül 67 millió évvel ezelőtt a mai Dél-Dakota területét erdők, mocsarak és kígyózó folyók borították"

- mondta Terry Gates, az Észak-karolinai Állami Egyetem munkatársa, aki a tanulmány egyik társszerzője volt.

 A Galagadon nordquistae apró, kevesebb mint egy milliméter átmérőjű fogait abban az üledékes talajban fedezték fel, amelyet a chicagói Field Múzeum paleontológusai hagytak hátra, miután feltárták a később Sue névre keresztelt T. rex csontjait. A maga 12,3 méteres hosszával Sue a világ legnagyobb és legteljesebb T. rex-csontváza. A maga 30-45 centiméteres testhosszával a Galagadon persze nem T. rexre, triceratopszra vagy a folyókba tévedt egyéb nagytestű dinoszauruszokra vadászott. 
"Ennek a cápának a fogai kiválóan alkalmasak voltak az apró halak elkapására, vagy a csigák és rákok összeroppantására"

- magyarázta Gates.

 A kutatók szerint a Galagadon nordquistae ma élő rokonai a rablócápa-alakúak rendjébe tartoznak.