ELTE-elbocsátás: „kész helyzet elé állítottak minket”

Publikálás dátuma
2019.01.24. 19:01
Korábbi tüntetés, illusztráció
Fotó: Népszava
Megtakarítási okokból 64 munkatársától válik meg az ország egyik vezető egyeteme, az ELTE. A bölcsészkar dékánja szerint „már nem volt hova hátrálni”, a Természettudományi Kar professzorai pedig úgy vélik, a megszorítások „helyrehozhatatlan hanyatláshoz” vezetnek.
– Nem terveztünk létszámleépítést. Kész helyzet elé állítottak minket – mondta Sonkoly Gábor, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának (ELTE BTK) dékánja azon a csütörtök délutáni egyetemi fórumon, amit a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ELTE BTK-s alapszervezete hívott össze azután, hogy hétfőn kiderült: gazdasági okokból 50-70 oktatójától is megválhat az egyetem. A hírt az intézmény kommunikációs osztálya is megerősítette lapunknak, mint írták, a BTK-n a már korábban elért nyugdíjkorhatárra tekintettel 23 fő, a létszámcsökkentés keretében pedig 11 fő (oktatók és oktatástámogatók) jogviszonya szűnik meg. Leépítés kezdődött a Természettudományi Karon (TTK) is, ott nyugdíjazással 20 fő, létszámcsökkentés keretében pedig további 10 fő munkaviszonya szűnik meg. Tehát összesen 64 dolgozót küldenek el. Mindezt az egyetem Szenátusa írta elő, mivel a két kar milliárdos nagyságrendű belső hiányt halmozott fel. A BTK-nak – ahogy a TTK-nak is – idén 250 milliós megtakarítást kell végrehajtania. – Erről tavaly decemberben született döntés. Októberben viszont még 450 millió volt tervben. Ez lényegében a kar megszűnését jelentette volna – fogalmazott a BTK dékánja. Sonkoly Gábor szerint a 250 millió forint a maximum, amit vállalni tudtak, s már nem volt hova hátrálni, a Szenátus „sarokba szorította” a BTK-t és a TTK-t. Azok a dolgozók, akiket nem nyugdíjazással bocsátanak el, végkielégítést kapnak. Ennek fedezésére a BTK Kancelláriája 250 millió forintot kapott az államtól – épp annyit, amennyit az elbocsátásokkal spórolni szeretnének. A fórumon jelenlévő oktatók ezt abszurdnak nevezték. Az elbocsátásokhoz egy több pontból álló szempontrendszert dolgoztak ki, vizsgálták az egyes oktatók tudományos teljesítményét, publikációs listáját, az óraterhelést, a hallgatói létszámot. Azoknak mondanak fel, akik a legkevésbé feleltek meg a kritériumoknak. Figyelembe vették azt is, az elbocsátások nehogy veszélybe sodorják egyes tanszékek működését. A dékán szerint azok a munkatársak, akik nem feleltek meg az értékelési feltételeknek, a kar oktatóinak mindössze 2 százalékát teszik ki. Ugyanakkor hozzátette: a két karról elbocsátandó dolgozók száma összességében megegyezik egy egész egyetemi intézet létszámával. Máté András, a BTK docense megjegyezte, mindez akkor működött volna helyesen, ha a gyengébb tudományos teljesítményű oktatókat korábban figyelmeztették volna ahelyett, hogy most egy fél év alatt kidolgozott értékelési rendszer szerint minősítik és rúgják ki őket. A dékán elismerte, valóban nem fél év alatt kellett volna kidolgozni és működésbe hozni a rendszert, de „most értek össze a dolgok”. Bartus Dávid dékánhelyettes hozzátette: amikor elkezdtek dolgozni az értékelési rendszeren, még nem gondolták, hogy erre kell majd használniuk. – Még egyszer nem szeretném átélni ezt. Ha valamikor újból létszámleépítésre kell sort keríteni, én már nem leszek dékán – mondta Sonkoly Gábor. Bár a kari vezetés próbál optimista maradni, az egyetemi oktatókat tömörítő Oktatói Hálózat szerint az elbocsátandó munkatársak „érezhető hiányt” jelentenek majd, ami a két kar kutatási és oktatási tevékenységén is meg fog látszani. Szerintük minderre nem került volna sor, ha a kormány nem finanszírozná évek óta alul a felsőoktatást. 

Professzorok: elfogadhatatlan a leépítés

A jelenlegi helyzetben elfogadhatatlan a létszámcsökkentés – olvasható abban a lapunk birtokába került levélben, amit néhány hete az ELTE TTK Professzori Tanácsa küldött az egyetem Konzisztóriumának. Felidézték, az egyetem kancellárja, Scheuer Gyula tavaly novemberben még úgy nyilatkozott: „az ELTE gazdálkodása stabil, kincstári számlájának jelenlegi egyenlege meghaladja a 10 milliárd forintot.” A professzorok szerint egyértelmű, hogy ezen összeg egy része konkrét célokra lekötött pénz, de abszurdnak tartják az olyan egyetemi gazdálkodást, amely a teljes éves költségvetés harmadát „megtakarítja”. „Ilyen mértékű többletnél elfogadhatatlan az, hogy elbocsátások legyenek” – írták. Hozzátették: a további megszorítások „már az ELTE TTK helyrehozhatatlan hanyatlásához, az oktatás/kutatás színvonalának visszafordíthatatlan romlásához vezetnének”, valamint olyan helyzetet teremtenének, amely „morális válságot és karok közötti súlyos ellentéteket generálhat”. 

Szerző

Eljárást indít a Médiatanács a Ripost "emlékezetes" címlapja miatt

Publikálás dátuma
2019.01.24. 18:08

Fotó: Népszava
"Meddig élnek vissza a hajléktalanok mindannyiunk türelmével?" - tette fel a kérdést a napilap 2018. november 9-i címlapja. A Médiatanács szerint ez - többek közt - gyűlöletkeltő volt.
A Médiatanács január 15-i ülésén egy bejelentés nyomán vizsgálja a Ripost című kormányközeli napilapot a 2018. november 9-i lapszámában, illetve az újság internetes oldalán ugyanazon a napon megjelentetett "Meddig élnek vissza a hajléktalanok mindannyiunk türelmével?" címet viselő cikke miatt - írja az Index. A bejelentő szerint ez a tartalom a törvényi előírás alábbi pontjainak nem felel meg:
  • A médiaszolgáltatónak az általa közzétett médiatartalomban tiszteletben kell tartania az emberi méltóságot. Tilos a megalázó, kiszolgáltatott helyzetben lévő személyek médiatartalomban történő öncélú és sérelmes bemutatása.
  • A médiatartalom nem lehet alkalmas valamely nemzet, közösség, nemzeti, etnikai, nyelvi és más kisebbség vagy bármely többség, továbbá valamely vallási közösség elleni gyűlölet keltésére.
  • A médiatartalom nem lehet alkalmas valamely nemzet, közösség, nemzeti, etnikai, nyelvi és más kisebbség vagy bármely többség, továbbá valamely vallási közösség kirekesztésére.
A Médiatanács szerint a szóban forgó cikk ezeknek nem felelt meg, kirekesztő volt, gyűlöletkeltő, öncélú, sértő, és az emberi méltóságot nem tartotta tiszteleteben, így hatósági eljárást indít, valamint kötelezi a Ripostot, hogy az üggyel kapcsolatban terjessze elő nyilatkozatát. A portál emlékeztet, korábban a TV2 Tények című műsorát is elmarasztalták egy 2016-ban leadott, hajléktalanokkal foglalkozó riport miatt. Az akkori indoklásban többek közt az szerepelt, "a szerkesztő olyan megalázó kifejezéseket használt, amelyekkel megbélyegezte a hajléktalanokat." Az eset miatt akkor a csatorna 5,5 millió forintos bírságot kapott.

Az "átfutási idő" egyébként akkor is hasonló volt, az említett riport 2016 novemberében ment le a TV2-n, a büntetést pedig végül 2017 február 10-én rótta ki a Médiatanács.
Szerző

Merkel-Orbán „minicsúcs” februárban

Publikálás dátuma
2019.01.24. 17:52

Fotó: Dursun Aydemir / AFP
Angela Merkel német kancellárral találkoznak a Visegrádi Négyek kormányfői február elején Pozsonyban – értesült kormányzati forrásból a Népszava. Információink szerint a találkozót a német kormány részéről kezdeményezték és a napirenden alapvetően aktuális uniós ügyek szerepelnek majd. Az EP-választás lesz egyébként a fő témája a Fidesz február közepi kihelyezett frakcióülésének, aminek a helyszíne egyelőre nem ismert, de úgy tudjuk, ezúttal nem az elmúlt években szokásossá vált Visegrádon vagy Velencén lesz. Információink szerint egyébként az év elején még egy V4 plusz Izrael minicsúcsra is sor kerül Jeruzsálamben, ahol Benyamin Netanyahu várja majd Orbán Viktort, Andrej Babist, Mateusz Mmorawieckit és Peter Pellegrinit.