ELTE-elbocsátás: „kész helyzet elé állítottak minket”

Publikálás dátuma
2019.01.24 19:01
Korábbi tüntetés, illusztráció
Népszava
Megtakarítási okokból 64 munkatársától válik meg az ország egyik vezető egyeteme, az ELTE. A bölcsészkar dékánja szerint „már nem volt hova hátrálni”, a Természettudományi Kar professzorai pedig úgy vélik, a megszorítások „helyrehozhatatlan hanyatláshoz” vezetnek.
– Nem terveztünk létszámleépítést. Kész helyzet elé állítottak minket – mondta Sonkoly Gábor, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának (ELTE BTK) dékánja azon a csütörtök délutáni egyetemi fórumon, amit a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ELTE BTK-s alapszervezete hívott össze azután, hogy hétfőn kiderült: gazdasági okokból 50-70 oktatójától is megválhat az egyetem. A hírt az intézmény kommunikációs osztálya is megerősítette lapunknak, mint írták, a BTK-n a már korábban elért nyugdíjkorhatárra tekintettel 23 fő, a létszámcsökkentés keretében pedig 11 fő (oktatók és oktatástámogatók) jogviszonya szűnik meg. Leépítés kezdődött a Természettudományi Karon (TTK) is, ott nyugdíjazással 20 fő, létszámcsökkentés keretében pedig további 10 fő munkaviszonya szűnik meg. Tehát összesen 64 dolgozót küldenek el. Mindezt az egyetem Szenátusa írta elő, mivel a két kar milliárdos nagyságrendű belső hiányt halmozott fel. A BTK-nak – ahogy a TTK-nak is – idén 250 milliós megtakarítást kell végrehajtania. – Erről tavaly decemberben született döntés. Októberben viszont még 450 millió volt tervben. Ez lényegében a kar megszűnését jelentette volna – fogalmazott a BTK dékánja. Sonkoly Gábor szerint a 250 millió forint a maximum, amit vállalni tudtak, s már nem volt hova hátrálni, a Szenátus „sarokba szorította” a BTK-t és a TTK-t. Azok a dolgozók, akiket nem nyugdíjazással bocsátanak el, végkielégítést kapnak. Ennek fedezésére a BTK Kancelláriája 250 millió forintot kapott az államtól – épp annyit, amennyit az elbocsátásokkal spórolni szeretnének. A fórumon jelenlévő oktatók ezt abszurdnak nevezték. Az elbocsátásokhoz egy több pontból álló szempontrendszert dolgoztak ki, vizsgálták az egyes oktatók tudományos teljesítményét, publikációs listáját, az óraterhelést, a hallgatói létszámot. Azoknak mondanak fel, akik a legkevésbé feleltek meg a kritériumoknak. Figyelembe vették azt is, az elbocsátások nehogy veszélybe sodorják egyes tanszékek működését. A dékán szerint azok a munkatársak, akik nem feleltek meg az értékelési feltételeknek, a kar oktatóinak mindössze 2 százalékát teszik ki. Ugyanakkor hozzátette: a két karról elbocsátandó dolgozók száma összességében megegyezik egy egész egyetemi intézet létszámával. Máté András, a BTK docense megjegyezte, mindez akkor működött volna helyesen, ha a gyengébb tudományos teljesítményű oktatókat korábban figyelmeztették volna ahelyett, hogy most egy fél év alatt kidolgozott értékelési rendszer szerint minősítik és rúgják ki őket. A dékán elismerte, valóban nem fél év alatt kellett volna kidolgozni és működésbe hozni a rendszert, de „most értek össze a dolgok”. Bartus Dávid dékánhelyettes hozzátette: amikor elkezdtek dolgozni az értékelési rendszeren, még nem gondolták, hogy erre kell majd használniuk. – Még egyszer nem szeretném átélni ezt. Ha valamikor újból létszámleépítésre kell sort keríteni, én már nem leszek dékán – mondta Sonkoly Gábor. Bár a kari vezetés próbál optimista maradni, az egyetemi oktatókat tömörítő Oktatói Hálózat szerint az elbocsátandó munkatársak „érezhető hiányt” jelentenek majd, ami a két kar kutatási és oktatási tevékenységén is meg fog látszani. Szerintük minderre nem került volna sor, ha a kormány nem finanszírozná évek óta alul a felsőoktatást. 

Professzorok: elfogadhatatlan a leépítés

A jelenlegi helyzetben elfogadhatatlan a létszámcsökkentés – olvasható abban a lapunk birtokába került levélben, amit néhány hete az ELTE TTK Professzori Tanácsa küldött az egyetem Konzisztóriumának. Felidézték, az egyetem kancellárja, Scheuer Gyula tavaly novemberben még úgy nyilatkozott: „az ELTE gazdálkodása stabil, kincstári számlájának jelenlegi egyenlege meghaladja a 10 milliárd forintot.” A professzorok szerint egyértelmű, hogy ezen összeg egy része konkrét célokra lekötött pénz, de abszurdnak tartják az olyan egyetemi gazdálkodást, amely a teljes éves költségvetés harmadát „megtakarítja”. „Ilyen mértékű többletnél elfogadhatatlan az, hogy elbocsátások legyenek” – írták. Hozzátették: a további megszorítások „már az ELTE TTK helyrehozhatatlan hanyatlásához, az oktatás/kutatás színvonalának visszafordíthatatlan romlásához vezetnének”, valamint olyan helyzetet teremtenének, amely „morális válságot és karok közötti súlyos ellentéteket generálhat”. 

Az ellenzék közösen kezdeményezi az ÁSZ-elnök leváltását - fénysebességgel jött a reakció

Publikálás dátuma
2019.02.20 16:29
Domokos László ÁSZ-elnök
Vajda József
A megbüntetett pártok korábban arra panaszkodtak, hiába akarták tisztázni magukat, nem hallotta meg az Állami Számvevőszék, amit mondani akartak. Most kiderült, tudnak perceken belül is "válaszolni" nekik.
A DK, a Jobbik, az LMP, az MSZP és a Párbeszéd, illetve Bősz Anett és Szél Bernadett független országgyűlési képviselők közös beadvánnyal kezdeményezték az Országgyűlés Mentelmi bizottságánál Domokos László leváltását az Állami Számvevőszék éléről - írja a Mérce. Mint ismert, az ÁSZ a közelmúltban folyamatosan büntetésekkel sújtja az ellenzéki pártokat: a Párbeszéd és a Momentum állami támogatását például megvonták, a Jobbikot összbüntetése pedig lassan eléri az 1 milliárd forintot.

Ahogy azt az ügy kapcsán többen is megjegyezték, a megbüntetett, illetve támogatásuktól megvont pártok számára nehézzé, sőt szinte lehetetlenné vált a hatékony kampány a májusi európai parlamenti voksolásra, illetve az őszi önkormányzati választásokra.
Könnyen lehet, hogy az ország így - ismét - szinte kizárólag a kormánypártok plakátjaitól és egyéb hirdetéseitől hemzseg majd - merthogy az ÁSZ a Fidesz és a KDNP átvizsgálásakor ugyebár mindent rendben talált.
Néhány hete a DK már kezdeményezte Domokos László leváltását, most pedig az összes ellenzéki frakció és független képviselők "mentek neki" az elnöknek, sérelmezik ugyanis, hogy
az elvben független intézményt 2010 óta a volt fideszes országgyűlési képviselő vezeti, és miközben az ÁSZ sorra bünteti (és így az ellehetetlenülés szélére sodorja) az ellenzéki pártokat, addig, mint fogalmaztak, „a nyilvánvalóan törvényellenesen kampányoló Fideszre eddig egyetlen forint bírságot sem szabott ki”.
Az ellenzéki politikusok emellett úgy látják: "az ÁSZ ráadásul újra és újra visszaél azzal, hogy a döntéseit nem lehet megtámadni a bíróságon, hiába tudjuk feketén-fehéren bizonyítani, hogy a törvények szerint jártunk el."

Reagált az ÁSZ

A közös beadványra a Számvevőszék rekordgyorsasággal reagált egy a honlapjára kitett közleménnyel, amelyben többek közt az olvasható: "az Állami Számvevőszék határozottan visszautasítja, hogy egyes pártok a jogállami kereteket megsértve ismételten pártpolitikai nyomásgyakorlással próbálják befolyásolni az Országgyűlés független pénzügyi-gazdasági ellenőrző szervének törvényi előírások alapján végzett ellenőrzési tevékenységét, valamint ismételten durva, személyeskedő támadást intéztek az ÁSZ elnöke ellen."

A mostani villámgyors "ütésváltás" érdekessége, hogy a korábbi eljárásokban több ellenzéki párt is éppen arra panaszkodott, hogy próbálta volna cáfolni az ÁSZ kritikáit, tisztázni a vádakat, de sokszor nehézkesen, vagy egyáltalán nem tudtak a szervezettel kapcsolatba lépni.
Most viszont kiderült, mégiscsak odafigyel valaki az ellenzékiekre az Számvevőszéknél, hiszen gyakorlatilag perceken belül reagáltak a beadványukra.
Igaz, sokat vélhetően nem kellett dolgozni az újabb dokumentumon, az ugyanis ugyanazokból a panelekből építkezik, mint az ügyben kiadott korábbi ÁSZ-közlemények. Még a cím is kísértetiesen hasonlít egy 10 nappal ezelőtti állásfoglalásra, csak míg abban "közérdek" volt, "hogy a pártok betartsák a törvényeket", addig ma már "Magyarország érdeke".
Frissítve: 2019.02.20 16:31

Karácsony Gergely sem könnyen döntötte el: j vagy ly a jó megoldás

Publikálás dátuma
2019.02.20 15:44

Draskovics Ádám
Úgy tűnik, az ellenzéki politikusoknak nehezen megy a helyesírás: a szocialisták emlékezetes hétfői durva hibája után most Karácsony Gergelynek gyűlt meg a baja a "j vagy ly"-dilemmával.
Karácsony Gergely reggel arról írt a Facebook-oldalán, semmi haszna nincs Budapestnek abból, hogy fideszes a vezetése, mert 67 milliárdos hitelt vesz fel. A Párbeszéd társelnökének bejegyzése úgy folytatódik:
"Miközben Mészáros Lőrinc dupla áron építi csilivili stadionokat városszerte, a budapestieknek fontos dolgokra még hitelből se nagyon van pénz. Persze Orbán Viktor dolgozószobájából ez már nem látszik."
Az eredeti posztban azonban a baloldali pártok főpolgármester-jelöltje a "dolgozószobájából" szóban lévő j-t ly-nek írta. A szerkesztési előzményekből kiderül, Karácsony Gergelynek ezt a bejegyzés másodszori módosításakor sikerült javítania - írta a hvg.hu a Pesti Srácok alapján.
Hétfőn az MSZP két képviselője, Kunhalmi Ágnes és Bangóné Borbély Ildikó vitt az Országgyűlés mentelmi bizottságának tárgyalószobája elé olyan papírlapokat, amelyekre a fojtani szó helytelenül, ly-vel írták.