ELTE-elbocsátás: „kész helyzet elé állítottak minket”

Publikálás dátuma
2019.01.24 19:01
Korábbi tüntetés, illusztráció
Fotó: Népszava
Megtakarítási okokból 64 munkatársától válik meg az ország egyik vezető egyeteme, az ELTE. A bölcsészkar dékánja szerint „már nem volt hova hátrálni”, a Természettudományi Kar professzorai pedig úgy vélik, a megszorítások „helyrehozhatatlan hanyatláshoz” vezetnek.
– Nem terveztünk létszámleépítést. Kész helyzet elé állítottak minket – mondta Sonkoly Gábor, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának (ELTE BTK) dékánja azon a csütörtök délutáni egyetemi fórumon, amit a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ELTE BTK-s alapszervezete hívott össze azután, hogy hétfőn kiderült: gazdasági okokból 50-70 oktatójától is megválhat az egyetem. A hírt az intézmény kommunikációs osztálya is megerősítette lapunknak, mint írták, a BTK-n a már korábban elért nyugdíjkorhatárra tekintettel 23 fő, a létszámcsökkentés keretében pedig 11 fő (oktatók és oktatástámogatók) jogviszonya szűnik meg. Leépítés kezdődött a Természettudományi Karon (TTK) is, ott nyugdíjazással 20 fő, létszámcsökkentés keretében pedig további 10 fő munkaviszonya szűnik meg. Tehát összesen 64 dolgozót küldenek el. Mindezt az egyetem Szenátusa írta elő, mivel a két kar milliárdos nagyságrendű belső hiányt halmozott fel. A BTK-nak – ahogy a TTK-nak is – idén 250 milliós megtakarítást kell végrehajtania. – Erről tavaly decemberben született döntés. Októberben viszont még 450 millió volt tervben. Ez lényegében a kar megszűnését jelentette volna – fogalmazott a BTK dékánja. Sonkoly Gábor szerint a 250 millió forint a maximum, amit vállalni tudtak, s már nem volt hova hátrálni, a Szenátus „sarokba szorította” a BTK-t és a TTK-t. Azok a dolgozók, akiket nem nyugdíjazással bocsátanak el, végkielégítést kapnak. Ennek fedezésére a BTK Kancelláriája 250 millió forintot kapott az államtól – épp annyit, amennyit az elbocsátásokkal spórolni szeretnének. A fórumon jelenlévő oktatók ezt abszurdnak nevezték. Az elbocsátásokhoz egy több pontból álló szempontrendszert dolgoztak ki, vizsgálták az egyes oktatók tudományos teljesítményét, publikációs listáját, az óraterhelést, a hallgatói létszámot. Azoknak mondanak fel, akik a legkevésbé feleltek meg a kritériumoknak. Figyelembe vették azt is, az elbocsátások nehogy veszélybe sodorják egyes tanszékek működését. A dékán szerint azok a munkatársak, akik nem feleltek meg az értékelési feltételeknek, a kar oktatóinak mindössze 2 százalékát teszik ki. Ugyanakkor hozzátette: a két karról elbocsátandó dolgozók száma összességében megegyezik egy egész egyetemi intézet létszámával. Máté András, a BTK docense megjegyezte, mindez akkor működött volna helyesen, ha a gyengébb tudományos teljesítményű oktatókat korábban figyelmeztették volna ahelyett, hogy most egy fél év alatt kidolgozott értékelési rendszer szerint minősítik és rúgják ki őket. A dékán elismerte, valóban nem fél év alatt kellett volna kidolgozni és működésbe hozni a rendszert, de „most értek össze a dolgok”. Bartus Dávid dékánhelyettes hozzátette: amikor elkezdtek dolgozni az értékelési rendszeren, még nem gondolták, hogy erre kell majd használniuk. – Még egyszer nem szeretném átélni ezt. Ha valamikor újból létszámleépítésre kell sort keríteni, én már nem leszek dékán – mondta Sonkoly Gábor. Bár a kari vezetés próbál optimista maradni, az egyetemi oktatókat tömörítő Oktatói Hálózat szerint az elbocsátandó munkatársak „érezhető hiányt” jelentenek majd, ami a két kar kutatási és oktatási tevékenységén is meg fog látszani. Szerintük minderre nem került volna sor, ha a kormány nem finanszírozná évek óta alul a felsőoktatást. 

Professzorok: elfogadhatatlan a leépítés

A jelenlegi helyzetben elfogadhatatlan a létszámcsökkentés – olvasható abban a lapunk birtokába került levélben, amit néhány hete az ELTE TTK Professzori Tanácsa küldött az egyetem Konzisztóriumának. Felidézték, az egyetem kancellárja, Scheuer Gyula tavaly novemberben még úgy nyilatkozott: „az ELTE gazdálkodása stabil, kincstári számlájának jelenlegi egyenlege meghaladja a 10 milliárd forintot.” A professzorok szerint egyértelmű, hogy ezen összeg egy része konkrét célokra lekötött pénz, de abszurdnak tartják az olyan egyetemi gazdálkodást, amely a teljes éves költségvetés harmadát „megtakarítja”. „Ilyen mértékű többletnél elfogadhatatlan az, hogy elbocsátások legyenek” – írták. Hozzátették: a további megszorítások „már az ELTE TTK helyrehozhatatlan hanyatlásához, az oktatás/kutatás színvonalának visszafordíthatatlan romlásához vezetnének”, valamint olyan helyzetet teremtenének, amely „morális válságot és karok közötti súlyos ellentéteket generálhat”. 

Röpködnek a százmilliók miután patkányirtó céget váltott a főváros, csak a kártevő egyre több

Publikálás dátuma
2019.04.25 06:00

Fotó: Shutterstock
Az állami szervek nem mondják meg, mennyivel nőtt a fővárosban a rágcsálók száma, közben jókora közpénz-pocsékolás készül a háttérben.
Furcsa módon az ellenzékre mutogat a Fidesz képviselője, amiért a kormányoldal több képviselője nem érkezett meg a fővárosi közgyűlés közbeszerzési bizottságába, hogy megszavazzon plusz 300 millió forintot (a részleteket lásd: később) a budapesti patkánymentesítéssel tavaly megbízott RNBK konzorciumnak. Pedig pont a fideszes városatyák távolmaradása miatt nem sikerült napirendre venni a javaslatot. Ez azonban nem tartotta vissza Bácskai Jánost attól, hogy kijelentse: „az ellenzéki képviselők felelőtlen viselkedése miatt” nem született döntés egy azonnali, rendkívüli patkányirtásól. Sőt, Ferencváros fideszes polgármestere egészen le is szűkítette a felelősök körét, mondván: személyesen Karácsony Gergely zuglói polgármester, főpolgármester-jelölt felelőssége, amiért az „meggyőzte a képviselőtársait” arról, hogy ne szavazzák meg a szerződésmódosítást. Az ügyben Trippon Norbert, a bizottság MSZP-s elnöke jövő hét keddre rendkívüli ülést hívott össze, egyben kezdeményezte, hogy ezúttal nyíltan tárgyalják meg a főváros javaslatát, az előterjesztő ugyanis zárt tárgyalást kért. Az ellenzék egyébként régóta nehezményezte azt a különös eljárást, amivel a főváros patkánymentességét 47 éven át biztosító Bábolna Bio Zrt.-től tavaly nyáron elvették a feladatot. A cégnek közbeszerzésen aláígérő négy vidéki vállalkozásból álló konzorcium évi 260 millió forintért vállalta a kártevőállomány likvidálását - tavaly nyáron. És decemberben már 650 milliós pluszkeretet szavazott meg a közgyűlés kormánypárti többsége, mondván: időközben elszaporodtak a patkányok. Ráadásul furcsa módon a decemberi közgyűlésen a kormányoldal még az ügy sürgősségére hivatkozva szavazta meg az említett pluszkeretet, ennek ellenére a főváros négy hónapot várt, és most próbál szerződést módosítani a konzorciummal. Ez a patkányok életciklusa ismeretében minimum ráérősnek minősíthető.    Karácsony Gergely sajtótájékoztatóján érthetetlennek nevezte, miért vonta el a főváros a feladatot a Bábolna Bio-tól. Egyúttal felszólította a kormányt, hogy valljon színt: mekkora közegészségügyi problémát jelent a patkányok elszaporodása Budapesten. Azt ugyanis egyelőre nem tudni, mennyivel nőtt a fővárosi patkánypopuláció - erről csak a kormány, illetve az Emberi Erőforrások Minisztériumához tartozó Nemzeti Népegészségügyi Hivatalnak (NNH) rendelkezik hiteles információval. A hivatal azonban hallgat. Kerestük a fővárost, de nem válaszolt. A helyzet sajátossága, hogy a kormány és az ellenzék egyaránt érdekelt a „patkányinvázióban”. A kártevők elszaporodása egyrészt muníciót ad a tarlósi városvezetéssel szemben, a kormányoldal pedig a fertőzöttség terjedésére hivatkozva akar idén 300 millió forintot költeni (a 650 nmilliós keretből) patkányirtására (a 2019-re vonatkozó szerződés 260 millió forintról szólt). Mindezt úgy, hogy a Bábolna Bio Zrt. még decemberben levelet írt a fővárosi képviselőknek, jelezve, hogy tartja a közbeszerzésen tett ígéretét, és 235 millió forintért megoldja a problémát. Abban mindenki egyetért: a helyzet valamelyest romlott, a kérdés csak az, mennyivel. A főváros évtizedekig patkánymentes volt, ez ezt jelenti, hogy az épületek 1-2 ezrelékében érzékelték rágcsálók jelenlétét. Hét éve, még a „bábolnás” időszakban megindult a populáció lassú növekedése, ám az említett szint alatt maradt. Az utóbbi időszakban viszont megszaporodtak az észlelések, sokszor olyan helyen bukkantak fel a rágcsálók, ahol korábban évtizedekig nem látták őket. A RNBH konzorcium vezetője, Reisinger Mátyás viszont korábban lapunknak azt nyilatkozta: tavaly őszre a rágcsálók állománya számottevően növekedett. Szerinte ennek természetes okai voltak: a hosszú száraz ősz, a fővárosi lakosság vízhasználati szokásainak a változása. Azt a közkeletű vélekedést ugyanakkor hárította, hogy a tavaly nyáron levezényelt szolgáltatóváltás szerepet játszott volna a fővárosi rágcsáló-populáció erősödésében.
Frissítve: 2019.04.25 06:00

Nem tudja kifizetni a 2 milliós bírságot, a Facebookon kalapozik Márki-Zay

Publikálás dátuma
2019.04.24 21:03
Márki-Zay Péter
Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
Három perben is jogerősen elmarasztalták Hódmezővásárhely polgármesterét, aki állítása szerint saját zsebből nem tudná rendezni a költségeket.
Facebookon kér támogatást Márky-Zay Péter, akit kedden, jó hírnév megsértése miatt három perben is elmarasztalt a szegedi bíróság. A hódmezővásárhelyi városvezető szerint összesen 2 millió forintot, na és a perköltségeket vasalnák be rajtuk, ami családjának három havi teljes bevételét jelenti – és amit ki sem tudnának fizetni. A polgármester bejegyzésében megosztotta számlaszámát, ahova – a hozzászólások alapján – már érkeztek is felajánlások. 
Hódmezővásárhely vezetője külön posztban számolt be az elvesztett perek hátteréről. Mint ebben írja, a sorozatos pereskedés célja szerinte a teljes ellehetetlenítés, idő, energia, pénz tekintetében egyaránt.  Beszámolója szerint:
1. Az első perben egy építési vállalkozó perelte be Márki-Zayt, akiről (a polgármester szerint) még az elsőfokú bírói döntés is elismerte, hogy saját ingatlanvásárlásának is maga volt az ingatlanbecslője. „A másodfok az ítéletet megerősítve immár ezt a dokumentumokkal igazolt tényt is vitatja és, továbbra is a vállalkozó jó hírnevének megsértésének tartotta, hogy ezt én kifogásoltam - 500.000 Ft sérelemdíjat ítéltek meg neki, plusz perköltségeket.” - fogalmazott a városvezető. 2. A hódmezővásárhelyi kórház szintén a jó hírnevének megsértéséért perelte a polgármestert, kampánybeszédében elmondott véleményéért. („a „ha önök bemennek a hódmezővásárhelyi kórházba, az életüket kockáztatják” ), a bíróság itt 800 ezer forintos sérelemdíjat ítélt meg. 3. Egy magánszemély azért perelte be a polgármestert, mert Márki-Zay korábbi városvezetés lakásértékesítési gyakorlatát kritizálva azt mondta, hogy az illető és két gyermeke által beszerzési ár alatt megvásárolt három lakás esetében felmerül a hűtlen kezelés gyanúja is. „A bíróság most kimondta, hogy (...) becsületét az elsőfokú ítélettel szemben nem sértettem meg, de a jó hírnév sérelmét fenntartotta, a kért 2 milliós és első fokon megítélt 1 milliós sérelemdíjjal szemben 700.000 forintot ítélt meg, ami még így is érthetetlenül magas összeg, különösen annak fényében, hogy a konkrét ügyben azóta hűtlen kezelés gyanújával feljelentés is született - olvasható Márky-Zay bejegyzésében.
A polgármester hangsúlyozta, a szegedi bíróság ítéletei ügyében a Kúriához fordulnak, ezt követően pedig akár az Európai Bírósághoz is elmennek. Hozzáteszi, „Mindez évekig tarthat és nagyon sokba kerül, de számomra elfogadhatatlan, perekkel korlátozzák a szabad véleménynyilvánítást és elhallgattatják azokat, akik feltárják a visszaéléseket”.