- Mi ösztönözte a közéleti szerepvállalásra?
- Az elmúlt három évben Pestről gyakran jártam haza a szüleimhez, gyermekeimhez, és ilyenkor találkoztam vállalkozó barátaimmal is. Ők elmondták, hogy nincs gazdája a városnak, nem látszik merre akar menni Pécs, a város gazdasága döglődik. Az állami, önkormányzati beruházásokat olyan Pécsen kívüli cégek nyerik el, amelyeknek jók a kapcsolataik a kormánykörökkel. A munkát nem ők csinálják, tovább adják alvállalkozóknak, a hasznot viszont ők fölözik le. Az alvállalkozóknak csak vegetálásra elég a nyomott áron kapott megbízás. A barátaim arról is beszéltek, hogy a várost 8-10 éve kerülik a befektetők. Emiatt nincs a városnak elegendő helyiadó-bevétele, az önkormányzat eladósodott, Pécs semmibe se foghat az állam és az unió támogatás nélkül.
- Miért kerülik a várost a befektetők?
- Sokat rontott Pécs vonzerején az, hogy a város vezetése több céget is megpróbált einstandolni. A vízművet meg is szerezték – ami 3 milliárdjába került az adófizetőknek –, elfoglalták a helyi buszközlekedésért felelős céget, és el akarták nyelni a Zsolnayt is. Utóbbi nem sikerült. Egy befektető számára riasztó, ha látja, hogy egy város vezetése ezt teszi. De az is gond, hogy Pécs irányítói tehetségtelenek a tőke idecsábításában. A pécsi hőerőmű vezérigazgatójaként, a cég francia tulajdonosának megbízásból több városban is tárgyaltam, amikor hőerőművet akartuk vásárolni. Emlékszem, Debrecenben Papp László, Nyíregyházán meg Kovács Ferenc polgármester tele volt tervekkel, ötletekkel, éreztem, hogy víziójuk van a városuk fejlesztéséről. Ezt Pécsen sosem éreztem.
- Miből gondolja, hogy ön jó lesz polgármesterként?
- A hőerőműben megtanultam, miként kell egy tízmilliárdos nagyságrendű céget irányítani, az ott dolgozókat összefogni, hogyan kell dönteni, proaktív és határozott vagyok, és ösztönöznek a nehéz feladatok, illetve az ezzel járó felelősség.
- Egy város nagyon más, mint egy cég, egy önkormányzat döntéseit nem mindig a racionalitás szabályozza, hanem a politika.
- Egy város döntéseit is racionalitásnak kell szabályoznia, egyébként meg a cégem nevében tárgyaltam politikai vezetőkkel, kormánytagokkal is, és jól boldogultam.
- Ha ennyire jól ment a cégvezetés, miért nem azt folytatja?
- Jelenleg, a Főtávnál felelősségtejes munkám van, évente 25 milliárd forintnyi beruházást kell irányítanom, de ez a munka nem olyan sokrétű, és nem kíván tőlem annyi kreativitást, mint a korábbi munkahelyem. Emellett – ez talán hangzatosnak tűnik, de – nagyon szeretem Pécset, hálás vagyok a városomnak, és tenni akarok érte valamit.
- A választási harcban nincs rutinja. Felkészült rá, hogy keresik majd magán a hibát és megrágalmazzák?
- Nem félek a karaktergyilkosságtól, az engem megerősít, mert látom, hogy félnek tőlem.
- A Fidesz Pécsen is csak teljes összefogással látszik legyőzhetőnek. Mellár Tamás irányításával létre is jött a Mindenki Pécsért Egyesület, ami ezt az összefogást akarta megteremteni. A módszer az lenne, hogy az ellenzéki pártok közösen keresnének jelölteket. Amikor ön függetlenként elfogadta három párt támogatását, akkor elébe vágott az egyesület jelöltállításának, hiszen így kimaradt az egyeztetésből a Jobbik és az LMP. Utóbbiak most már nem állíthatnak közösen jelöltet, csak betársulhatnak a baloldal és a Momentum mögé. Ez sérti őket. Hogy lesz ebből összefogás?
- Lesz. A Jobbik és az LMP számára is az a fontos, hogy legyőzzük Pécsen a kormánypártok jelöltjeit. Ők is tudják, hogy teljes összefogás nélkül erre nincs esély. Bemutatkoztam nekik, ők azt mondták, adjak néhány hetet, és eldöntik, támogatnak-e. Ha jobbat találnak nálam, olyat, aki mögé az én támogatóim is odaállnának, akkor elfogadom ezt a döntést, és félreállok. A lényeg, hogy mind a 19 egyéni körzetben tudjon az ellenzék egy nyerésre esélyes, közös jelöltet állítani.
- Ha nyernek, fel kell készülniük arra, hogy a kormánynak nem Pécs lesz a kedvenc városa. - Ettől sem tartok. Most mit kap a kormánytól Pécs, amikor fideszes a vezetése? Mi értelme van annak, hogy a kormány tönkre tegyen egy 140 ezres várost, mert nem az ő emberei vezetik? Semmi. A szegedi vezetést is próbálják ellehetetleníteni, de nem mennek semmire. A baloldali Szeged sokkal jobban áll, mint Pécs.
- Az 50 milliárdból gazdálkodó Pécs az elmúlt években felhalmozott 10 milliárd adósságot. Ezt is vissza kell fizetni.
- Hogy pontosan mekkora ez az adósság, és miből jött létre, azt a városvezetés soha nem hozta őszintén nyilvánosságra, van olyan adatunk, ami szerint a teljes tartozás 22 milliárd. Ha nyerünk megvizsgáljuk, hogy miből keletkezett ez, mi ebből a városvezetés és mi a kormány „sara”. Ahhoz, hogy ne képződjön újra a mínusz, a város gazdaságát kell talpra állítani. Nem szabad populista presztízsberuházásokba fogni, olyanokba, amelyek eredményeként létrejönnek a város számára finanszírozhatatlan létesítmények. A gazdasági fellendülés érdekében befektetőket kell idehozni. Nem feltétlenül összeszerelő üzemeket, mert azok alacsony bérért kínálnak munkát, olyan vállalkozásokat akarunk idehozni, amelyek az itteniek kreativitására építenek, a hozzáadott értékre. Ennek érdekében teljesen új pályára kell állítani a város és a pécsi egyetem együttműködését.
- Miért jönnének a befektetők egy olyan városban, ahol einstandolhatják őket?
- Egy új vezetés, aminek nem volt része az einstandban bizalmat kap a befektetőktől. Ám ha marad a mostani csapat, akkor minden marad a régiben.