Karácsony vs. Horváth: Visszaszereznék Budapestet a NER-től

Publikálás dátuma
2019.01.26. 07:45

Fotó: Draskovics Ádám
Ha a budapestiek megfulladnak, ne kezdjünk el forintokon vitatkozni – javasolja Horváth Csaba szocialista főpolgármester-jelölt Karácsony Gergelynek. A Párbeszéd aspiránsa szerint Horváth a saját vízióiban él.
- Amikor 2017-ben a főpolgármesteri ambíciójáról kérdezték Karácsony Gergelyt, azt mondta: nem akar Budapest csődgondnoka lenni. Mi változott? Karácsony Gergely: Csődgondnok továbbra sem akarok lenni, de főpolgármester igen. Szeretném kiszabadítani a fővárost a NER fogságából. Ez minden budapesti érdeke. Budapesten megteremtődött a változást akarók többsége, és a változást hozó főpolgármester-jelöltet maguk a budapestiek választhatják meg az előválasztási folyamatban, vagyis ezt a választást meg lehet és meg kell nyerni. A felmérések azt mutatják, nekem van a legnagyobb esélyem beteljesíteni a változást akaró budapestiek akaratát, az esély tehát elsősorban az én felelősségem, élnem kell vele. Persze így is tudjuk, hogy pokoli nehéz lesz. Szerdán a Fővárosi Közgyűlésben elment mellettem Tarlós István, és a fülembe súgta: nem tudom, hogy mire vállalkoztam. Dehogynem. A csőd pedig nem változott, mire bármelyikünk főpolgármester lesz, Budapestnek 140-150 milliárd forintnyi adóssága lesz.  Horváth Csaba: Én régóta nem csak mondom, de harcolok is a NER ellen. A programomnak, a Szabad Budapestet most!-nak is az az alapvetése, hogy vissza kell szerezni Budapest szabadságát, önállóságát, pénzügyi függetlenségét, és ezt a Fidesz NER-jétől kell visszaszerezni. Az esélyekről csak annyit, hogy egy ezerfős telefonos közvélemény-kutatáshoz képest, egy jelentős, tizenkétezer fős minta azt hozta ki, hogy nekem nagyobb az esélyem. Ez lett az eredménye az ajánlásoknak. Visszatérve a NER-re, nem szavakban, hanem tettekben kell harcolni ellene, és alaptétel, hogy a NER politikusaival nem dolgozhatunk együtt, ezért nem lehet fideszes főpolgármester-helyettesünk. Nekem nem lesz, de neked sem lehet. A Fidesz háborút folytat Budapest ellen, a költségvetésünk 40 százalékát elvitték, Budapest nyakán élősködik a kormány, fejőstehénnek nézi a budapestieket, a hiány évről évre újratermelődik, mert a főváros alulfinanszírozott, ugyanis a kormány évi 200 milliárd forintot vett el 2010-hez képest. Ezért sem lehet együttműködni a Budapestet kifosztó NER-rel.

- Most zárult le a főpolgármesteri előválasztáson a jelöltállítás folyamata, önök ketten álltak startvonalhoz – nyár elején pedig jön még egy kör. Nem tartják unortodoxnak azt a versengést, amelynek második fordulójában több jelölt mérkőzhet, mint az elsőben? K. G: Ez egy nyitott előválasztás volt, bárki versenybe szállhatott volna, ha van érdemi támogatottsága. Az EP-választás nyilván átmeneti versengésre készteti a pártokat, de végül el kell jutnunk addig, hogy „egy az egy ellen” mérkőzzünk a Fidesz-jelöltjeivel – nemcsak a főpolgármesteri posztért, de minden egyes önkormányzati képviselői címéért. És ha a teljes ellenzéki egység ára Budapesten több előválasztási forduló, hát legyen. Most van egy magát függetlennek nevező jelölt, akit az LMP támogat, a Jobbik pedig majd az EP-voksolás után dönti el, hogy beáll-e mögé.  - Úgy hívják Puzsér Róbert. H. Cs: És hadd mondjam ki: egy troll. Lett volna lehetősége, hogy a programjával egyetemben beszálljon az előválasztásba, mégpedig most. Ugyanis Tarlós csak akkor verhető, ha időben formálódik az ellenzéki egység – a főpolgármester-jelölt megerősödéséhez szükség van az EP-választásokig hátralevő négy hónapra. Amúgy nem gondolom, hogy lesz második forduló.

- Hogyhogy nem lesz? H. Cs: Szerintem addigra Puzsérnak nem lesz érdemi támogatása. K. G: Az előválasztás második fordulójának igazi tétje az, hogy az EP-versengés miatt esetleg szétspriccelő pártokat újra egységbe lehet terelni. És ennek történelmi jelentősége van: ha Budapesten tarol az ellenzék, az továbbgyűrűzik az országban, és a nagyvárosokban verhető a Fidesz. Ha tényleg így lesz, akkor a választás másik napján egy másik országban ébredünk, mert érdemben elkezdtük lebontani a rendszert. Úgyhogy olyan apróságokon én nem tudok fennakadni, hogy Puzsér Róbert épp kinek szól be a Facebookon.

- Azt mondják, az előválasztás alkalmassági verseny. Miféle küzdelem az, ahol a felek kapásból deklarálják: bármelyikük is győz, a másikkal vállvetve akar dolgozni? H. Cs: Évek óta szövetségesként dolgozunk, de bizonyos helyzetekben valakinek rohannia kell elöl a zászlóval. És az előválasztás sokkal jobb módszer a zászlóvivő kiválasztására, mint a 2014-es gyakorlat, amikor minden pártnak volt egy szavazata, és a végén létrejött a Falus-projekt – amit az ellenzék semmiképp nem szeretne megismételni. K. G: Szívesebben vagyok egy előválasztás vesztese, mint egy alkukalapból kihúzott győztes jelölt. Egyikünk se az ellenzék főpolgármester-jelöltje akar lenni, hanem a budapestieké – ehhez viszont az kell, hogy a fővárosiakat bevonjuk a döntés előkészítésbe. Nem tudjuk, hogy működik az előválasztás, de büszke vagyok, hogy részt vehetek rajta – főleg, hogy öt éve bizonygatom: szükség van rá. Úgyhogy most egyszerre lehetek a bűvész és a nyúl.

- Ha a program átfed, akkor nyilván a személyes tulajdonságaik alapján döntenek a választok. Miben különböznek egyáltalán? K. G: Az utóbbi 4-5 évben sok-sok éles helyzetben tapasztaltam meg, milyen ebben a NER-világban egy ellenzéki önkormányzatot vezetni. Illetve a felmérések azt mutatják, az emberek engem tartanak alkalmasnak, hogy egységbe kovácsoljam az ellenzék sokszínű támogatóit. H. Cs: Nem vitás, kettőnk között harcmodor-beli különbség van. Gergő a minél szélesebbre tárt kapukban hisz, amibe belefér a zuglói fideszes alpolgármester, beleférhet a fideszes főpolgármester-helyettes, vagy épp a fideszes Vitézy Dávid is – és nem feltétlenül szakmaisága miatt, hanem politikailag jól eladható nimbusza miatt. Szerintem meg a jövő Budapestjének közlekedési vállalatát irányító személyt egy nyilvános pályázaton kell kiválasztani – és csak a legjobb szakember lehet az.  - Azt mondja, a jobboldali szavazók integrálása érdekében Karácsony Gergely posztokkal mutyizik a kormánypárttal? H.Cs: Azt mondom, hogy én minden budapesti polgármestere akarok lenni, a fideszes polgárokat is teljes odaadással szolgálom – de az én világomban nincs alku a kormánypárt politikusaival, a NER-lovagjaival. K. G: Én semmiképp nem osztogatok előre stallumokat, ha főpolgármester leszek, minden fővárosi cég és intézmény vezetőjéről nyilvánosan döntünk.  - Vitézy Dávid jó szakember? K. G: Hogy Tarlós 2014-ben újra nyerni tudott, azt kizárólag a közösségi közlekedés javulásának köszönhette – ezt a folyamatot részben Vitézy irányította. Jó szakember. H. Cs: Ha az is, nagyon sok hibával dolgozik. Például a BKK-ból egy 100-150 fős, a közlekedés fejlesztésére és integrálására koncentráló céget kellett volna építenie. De ő BKV-vezér akart lenni, és mivel nem lehetett, a BKK-ból egy második több ezer fős közlekedési vállalatot gründolt – a végén már az ellenőrök is ide tartoztak. Arról nem beszélve, hogy az ő és Tarlós hibájából szerződött a főváros egy hozzá nem értő céggel az e-jegy rendszer kiépítésére, mégpedig úgy, hogy Budapestnek akkor is fizetnie kell, ha a rendszer – akár megbízott vállalkozás hibájából – nem működik. A következmény egy 12 milliárdos károkozás, ami miatt most Dabóczi Kálmánt menesztették a BKK éléről. Ha úgy tetszik, ő fizette meg Vitézy hibájának az árát. K. G: A fővárosi közgyűlés egyetlen tagjaként nem szavaztam meg, hogy szétszedjük a BKK-t, mert szerintem egyrészt a budapesti közlekedés nem elég integrált, másrészt jó irány volt, hogy a BKK egy erős megrendelőként léphetett fel – akár a BKV-val szemben is.  - Abban valószínűleg egyetértenek, hogy a főpolgármestert a kerületi polgármesterekből álló fővárosi közgyűlés és a kormány kötheti gúzsba. H. Cs: Hadd utaljak arra vissza, amit Gergő mondott az ellenzék budapesti sikeréről: 16-18 kerületben lehet MSZP-s, DK-s, párbeszédes, LMP-s, mometumos polgármester… K. G: … és ez a legkevésbé baj! H. Cs: Ráadásul ezekben a kerületekben a testületi többség is megszerezhető.  - A Jobbik direkt maradt ki a felsorolásból? H. Cs: A Jobbik együttműködő partnerként tud megjelenni, cserébe vidéken tudjuk segíteni a párt esélyes embereit.  - Lesz ingyen BKV? H. Cs: Nem.        - Megbánta, hogy korábban ezzel kampányolt? H. Cs: Nem, de az igaz, hogy előreszaladtam két-három évet. Nem tudtam, hogy amit én javasoltam, az utána nem sokkal később megvalósul például a nem olyan messzi Észtországban. Az ellenállás egyébként sok mindenből adódott, például az első fideszes kétharmadból, de nem szakmai kérdések miatt. Beszélni amúgy is mindenről kell. Most azt szeretném, ha tíz év alatt lecserélnénk az összes buszt elektromosra. Ebben a budapestiekkel közösen döntünk. K.G: Az ingyen BKV természetesen nem kivitelezhető. A bérletek árát viszont csökkenteni kell, legutóbb a bécsi zöldeknek volt erről ígérete, azóta a lakosság 70 százaléka éves bérlet tulajdonos. Fontos meglépni azt, hogy egyre több ember, egyre kevesebbet fizessen a közösségi közlekedésért. Én úgy érzem Csaba továbbra is kicsit a saját vízióiban él. Szuper lenne minden buszt lecserélni elektromosra, de az EU is csak azt javasolja óvatosan, hogy 2025-re minden második buszbeszerzés legyen elektromos. Addigra fog ugyanis eljutni erre a szintre ez a technika. H. Cs: Már most is eljutott. K. G: Ez egy érdekes vita, ugyanazt érzem itt, mint anno az ingyen BKV-nál. Luxemburg a világ leggazdagabb országa és ők is 2030-ra tervezik az teljes elektromosságot. H. Cs: Ha a budapestiek megfulladnak, ne kezdjünk el forintokon vitatkozni. Bizonyos kérdéseket be kell vállalni. K. G: Én is szeretném, ha csökkentenék a légszentezettséget. H. Cs: Nem szavakban kell környezetbarátnak lenni, hanem bizonyítani kell, tettekkel. K.G: Szerintem pedig betartható ígéreteket kell tenni.
Frissítve: 2019.01.26. 08:36

Honvédkórház - tényleg csak vészhelyzetben!

Publikálás dátuma
2019.01.26. 07:00

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Csupán az úgynevezett katasztrófa-ellátást garantálja most a Honvédkórház sürgősségi centruma a megbízott osztályvezető szerint. A tárca szerint nem kell aggódni.
Bár a hivatalos kormányzati kommunikáció szerint minden rendben a Honvédkórház sürgősségi és baleseti centrumában, a gyakorlatban most is csak a minimális, úgynevezett katasztrófa-ellátást garantálja az osztály helyzete – derül ki Burány Béla sürgősségi centrum osztályvezetésére benyújtott pályázatából. A megbízott osztályvezető szerint "e minimális működés" nem egyéb mint, hogy a "tömeges sérülttel" járó eseményeknél szükséges eljárásokat kórházi körülmények között alkalmazzák. Ebben két sarkalatos pontot tartanak szem előtt: az ellátók biztonságát, valamint az életmentést, a szerv-, illetve a végtagmentés, és a nagy fokú fájdalom enyhítését – azon esetekben amikor ez lehetséges. 
„A centrumba érkező betegek a fentieket meghaladó szakmai, illetve egyéb szolgáltatási igényeit csak ezeket követően és csak az aktuális lehetőségekhez mérten tudják csak biztosítani”

– írta pályázatában.    A megbízott osztályvezető megállapította ugyanakkor azt is: az orvosoknál már elkezdődött a példamutató bérfejlesztés és a munkafeltételek javítása, így fél év alatt el lehet érni, hogy legyen elegendő orvos az osztályon. A szakdolgozók esetében viszont hasonló eredményhez nem volt elegendő a bérfejlesztés, és ha ez így marad, akkor később sem lesznek képesek a minimális működésnél többre. A honvédelmi miniszter a szerda reggeli, MTI-nek adott nyilatkozatában azt állította, hogy a Honvédkórház minden osztályán továbbra is zökkenőmentes a betegek ellátása. Itt érdemes felidézni, hogy szerdán a Honvédelmi tárca sajtóosztálya arról biztosította lapunkat is, hogy a koraszülött centrumból távozó orvosok ellenére is biztonságosak a betegellátás feltételei. Ekkorra azonban a Nemzeti Népegészségügyi Központ már határozatban rendelkezett arról: az 1000 gramm alatti, a legbonyolultabb ellátást igénylő koraszülötteket – az intézmény orvosigazgatójának kérésére – más centrumokba kell vinni, mert a koraszülötteket ellátó központ „humánerőforrás szűkössége miatt” nem tudja ellátni őket. Ezt követően jutott el a Népszavához Burány Béla, a sürgősségi osztály megbízott vezetőjének a búcsúlevele, melyben tételesen cáfolta az öt hónappal ezelőtt, az elődje, Zacher Gábor távozásakor megjelent minisztériumi nyilatkozatokat. Burány levele szerint tavaly augusztus végén gyakorlatilag működésképtelenné vált a sürgősségi centrum. Sem elég orvos, sem elég szakdolgozó nem volt az osztályon. Hiányoztak a betegmegfigyelő monitorok, vérgáz készülékek, lélegeztetőgépek, illetve egyéb alapvető eszközök – köztük vérnyomásmérők, lázmérők, és a" tartós működés zavarai álltak fenn". S most Burány Béla vezetői pályázata szerint – tavaly augusztus óta nem túl sok minden változott.
Szerző

Palkovics László felel kormánybiztosként a Budapest-Belgrád vasútvonalért

Publikálás dátuma
2019.01.25. 21:04
Palkovics László miniszterjelölt. Fotó: Népszava
A megtérülését tekintve sokat vitatott építkezés várhatóan csak 2020-ban kezdődhet, miután a kormány decemberben a jelentősen megnövekedett költségek miatt új beszerzési eljárást rendelt el.
Budapest-Belgrád vasútvonal magyarországi szakasza fejlesztésének, kivitelezésének és finanszírozásának koordinálásával foglalkozó kormánybiztossá nevezték ki Palkovics László innovációs és technológiai minisztert - idézi a Magyar Közlönyben pénteken megjelent kormányhatározatot az MTI. E szerint Palkovics két évig a magyar és a kínai kormány között megkötött egyezményben foglalt feladatok koordinációjáért felel majd.

A projekttel kapcsolatos utolsó hírek arról szóltak, hogy új beszerzési eljárásra kerül sor, miután a Soroksár és Kelebia közti vasútvonal fejlesztésének költsége a korábban tervezett 578 milliárd forintról 693 milliárdra nőtt, a magyar kormány pedig ezt a többletköltséget nem vállalta. A vasútvonalról korábban Orbán Viktor azt mondta, másodlagosnak tartja, hogy a beruházás „forintban hogyan térül meg”, mert az ország szempontjából az a fontos, hogy ez a szállítási útvonal hazánkon keresztülmegy, és „ez a tény önmagában felértékeli Magyarországot”, megnöveli a súlyát - emlékeztet a hvg.hu.
Fotó: Ujvári Sándor
Ami Palkovics szerepét illeti, a mostani közlés szerint a kormánybiztos ellátja a Budapest-Belgrád vasútvonal magyarországi szakaszának fejlesztésével összefüggésben felmerülő jogalkotással kapcsolatos előkészítési feladatokat, kezdeményezi a jogalkotási döntések meghozatalát, a projekt megvalósításához kapcsolódó kormányzati és - a külpolitikáért és az államháztartásért felelős miniszterrel együttműködve - nemzetközi koordinációs feladatokat, továbbá koordinálja a Kínai-Magyar Vasúti Nonprofit Zrt. működését, valamint a MÁV Magyar Államvasutak Zrt. projekttel kapcsolatos tevékenységét. A kormánybiztos tevékenységét a miniszterelnök irányítja és munkáját díjazás nélkül látja el.
A Budapest és Belgrád közötti kétvágányú villamosított vasútvonal kiépítéséhez 350 kilométernyi vasúti szakaszt kell felújítani, ebből 166 kilométer Magyarországon, 184 pedig Szerbián halad át. A személyforgalom mellett ezen az útvonalon jelentős teherforgalmat lehet majd lebonyolítani. A tervek szerint így a Kína által a görögországi pireuszi kikötőbe behajózott, Nyugat-Európába szánt árut Szerbián és Magyarországon keresztül tudják majd a leggyorsabban szállítani. A tervek szerint a teljes felújítás és a korszerűsítés 2023-ra fejeződhet be.
Frissítve: 2019.01.25. 21:05