Honvédkórház - tényleg csak vészhelyzetben!

Publikálás dátuma
2019.01.26. 07:00

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Csupán az úgynevezett katasztrófa-ellátást garantálja most a Honvédkórház sürgősségi centruma a megbízott osztályvezető szerint. A tárca szerint nem kell aggódni.
Bár a hivatalos kormányzati kommunikáció szerint minden rendben a Honvédkórház sürgősségi és baleseti centrumában, a gyakorlatban most is csak a minimális, úgynevezett katasztrófa-ellátást garantálja az osztály helyzete – derül ki Burány Béla sürgősségi centrum osztályvezetésére benyújtott pályázatából. A megbízott osztályvezető szerint "e minimális működés" nem egyéb mint, hogy a "tömeges sérülttel" járó eseményeknél szükséges eljárásokat kórházi körülmények között alkalmazzák. Ebben két sarkalatos pontot tartanak szem előtt: az ellátók biztonságát, valamint az életmentést, a szerv-, illetve a végtagmentés, és a nagy fokú fájdalom enyhítését – azon esetekben amikor ez lehetséges. 
„A centrumba érkező betegek a fentieket meghaladó szakmai, illetve egyéb szolgáltatási igényeit csak ezeket követően és csak az aktuális lehetőségekhez mérten tudják csak biztosítani”

– írta pályázatában.    A megbízott osztályvezető megállapította ugyanakkor azt is: az orvosoknál már elkezdődött a példamutató bérfejlesztés és a munkafeltételek javítása, így fél év alatt el lehet érni, hogy legyen elegendő orvos az osztályon. A szakdolgozók esetében viszont hasonló eredményhez nem volt elegendő a bérfejlesztés, és ha ez így marad, akkor később sem lesznek képesek a minimális működésnél többre. A honvédelmi miniszter a szerda reggeli, MTI-nek adott nyilatkozatában azt állította, hogy a Honvédkórház minden osztályán továbbra is zökkenőmentes a betegek ellátása. Itt érdemes felidézni, hogy szerdán a Honvédelmi tárca sajtóosztálya arról biztosította lapunkat is, hogy a koraszülött centrumból távozó orvosok ellenére is biztonságosak a betegellátás feltételei. Ekkorra azonban a Nemzeti Népegészségügyi Központ már határozatban rendelkezett arról: az 1000 gramm alatti, a legbonyolultabb ellátást igénylő koraszülötteket – az intézmény orvosigazgatójának kérésére – más centrumokba kell vinni, mert a koraszülötteket ellátó központ „humánerőforrás szűkössége miatt” nem tudja ellátni őket. Ezt követően jutott el a Népszavához Burány Béla, a sürgősségi osztály megbízott vezetőjének a búcsúlevele, melyben tételesen cáfolta az öt hónappal ezelőtt, az elődje, Zacher Gábor távozásakor megjelent minisztériumi nyilatkozatokat. Burány levele szerint tavaly augusztus végén gyakorlatilag működésképtelenné vált a sürgősségi centrum. Sem elég orvos, sem elég szakdolgozó nem volt az osztályon. Hiányoztak a betegmegfigyelő monitorok, vérgáz készülékek, lélegeztetőgépek, illetve egyéb alapvető eszközök – köztük vérnyomásmérők, lázmérők, és a" tartós működés zavarai álltak fenn". S most Burány Béla vezetői pályázata szerint – tavaly augusztus óta nem túl sok minden változott.
Szerző

Palkovics László felel kormánybiztosként a Budapest-Belgrád vasútvonalért

Publikálás dátuma
2019.01.25. 21:04
Palkovics László miniszterjelölt. Fotó: Népszava
A megtérülését tekintve sokat vitatott építkezés várhatóan csak 2020-ban kezdődhet, miután a kormány decemberben a jelentősen megnövekedett költségek miatt új beszerzési eljárást rendelt el.
Budapest-Belgrád vasútvonal magyarországi szakasza fejlesztésének, kivitelezésének és finanszírozásának koordinálásával foglalkozó kormánybiztossá nevezték ki Palkovics László innovációs és technológiai minisztert - idézi a Magyar Közlönyben pénteken megjelent kormányhatározatot az MTI. E szerint Palkovics két évig a magyar és a kínai kormány között megkötött egyezményben foglalt feladatok koordinációjáért felel majd.

A projekttel kapcsolatos utolsó hírek arról szóltak, hogy új beszerzési eljárásra kerül sor, miután a Soroksár és Kelebia közti vasútvonal fejlesztésének költsége a korábban tervezett 578 milliárd forintról 693 milliárdra nőtt, a magyar kormány pedig ezt a többletköltséget nem vállalta. A vasútvonalról korábban Orbán Viktor azt mondta, másodlagosnak tartja, hogy a beruházás „forintban hogyan térül meg”, mert az ország szempontjából az a fontos, hogy ez a szállítási útvonal hazánkon keresztülmegy, és „ez a tény önmagában felértékeli Magyarországot”, megnöveli a súlyát - emlékeztet a hvg.hu.
Fotó: Ujvári Sándor
Ami Palkovics szerepét illeti, a mostani közlés szerint a kormánybiztos ellátja a Budapest-Belgrád vasútvonal magyarországi szakaszának fejlesztésével összefüggésben felmerülő jogalkotással kapcsolatos előkészítési feladatokat, kezdeményezi a jogalkotási döntések meghozatalát, a projekt megvalósításához kapcsolódó kormányzati és - a külpolitikáért és az államháztartásért felelős miniszterrel együttműködve - nemzetközi koordinációs feladatokat, továbbá koordinálja a Kínai-Magyar Vasúti Nonprofit Zrt. működését, valamint a MÁV Magyar Államvasutak Zrt. projekttel kapcsolatos tevékenységét. A kormánybiztos tevékenységét a miniszterelnök irányítja és munkáját díjazás nélkül látja el.
A Budapest és Belgrád közötti kétvágányú villamosított vasútvonal kiépítéséhez 350 kilométernyi vasúti szakaszt kell felújítani, ebből 166 kilométer Magyarországon, 184 pedig Szerbián halad át. A személyforgalom mellett ezen az útvonalon jelentős teherforgalmat lehet majd lebonyolítani. A tervek szerint így a Kína által a görögországi pireuszi kikötőbe behajózott, Nyugat-Európába szánt árut Szerbián és Magyarországon keresztül tudják majd a leggyorsabban szállítani. A tervek szerint a teljes felújítás és a korszerűsítés 2023-ra fejeződhet be.
Frissítve: 2019.01.25. 21:05

Országos sztrájk: nem elég erős a dolgozók nyomása

Publikálás dátuma
2019.01.25. 20:55

Fotó: Népszava
Valószínű, hogy csak a közszféra hirdet összehangolt sztrájkot, a magánvállalatok munkásai csak saját bérükért harcolnak. A politológus szerint a szakszervezetek nem elég szervezettek.
Még mindig reménykednek az Országos Sztrájkelőkészítő és Demonstrációs Bizottságban együttműködő három szakszervezeti tömörülés és 12 szakszervezet vezetői, hogy ha nem is minden ágazatra kiterjedő, de legalább a közszféra nagy részét lefedő, országosnak mondható sztrájkbizottságot tudnak létrehozni, amivel a kormánynak a törvények értelmében le kell ülni tárgyalni. Az akcióbizottság péntek délutáni ülése előtt több résztvevő is azt jósolta, hogy elengedik ezt a lehetőséget, mert a versenyszférában nincs elszántság az országos követelések, köztük a rabszolgatörvény miatt munkabeszüntetést szervezni, de kiderült, hogy újabb nagy tömörülés csatlakozik hozzájuk és a közszolgálatban dolgozókat képviselő újabb szakszervezetek is bejelentkeztek. A belépőket várhatóan a jövő hét elején nevezik meg. Összeállítottak ugyanakkor egy május 1-jéig tartó forgatókönyvet a tervezett fővárosi és vidéki akciókról, demonstrációkról, ezek között  
a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke szerint akár európai szintű megmozdulás is elképzelhető.

Kordás László úgy látja, az ellenzéki pártok fokozták fel a várakozást a szakszervezeti megmozdulásokkal szemben, majd rájuk bízták: szervezzék meg, ha tudják, az országos munkabeszüntetést. Ezért nem érzi kudarcnak, ha a termelővállalatoknál csak saját bérük emeléséért hajlandók sztrájkolni a dolgozók.
Miközben tavaly decemberben még óriási lelkesedéssel skandálta a tömeg Budapest utcáin, hogy „Orbán takarodj!”, mellé pedig, hogy „országos sztrájkot akarunk”, ilyen összehangolt akcióról ma már álmodozni sincs értelme. Az emlékezet szelektív: a kormánypártok, de még elemzők is azt emelik ki, szakszervezeti vezetők kiáltottak kapát, kaszát, országos munkabeszüntetést, Kordás László pedig azt hangsúlyozza, soha nem beszélt ilyenről, hiszen nincs is ilyen kategória a sztrájktörvényben, legfeljebb egyszerre megszervezett ágazati vagy munkahelyi akciókról lehet beszélni. A versenyszféra látható passzivitására magyarázatul szolgálhat, hogy a magánvállalatoknál a legtöbb helyen még tartanak a bértárgyalások vagy már sikerült is megnyugtató megállapodást kötni. A MASZSZ elnöke mégsem elégedetlen, mert – mint az Országos Sztrájkelőkészítő és Demonstrációs Bizottság tegnap délutáni ülése után a Népszavának elmondta, jelentősen megnőtt a belépők és a szakszervezetek érdekvédő munkája iránt érdeklődők száma az utóbbi hónapokban és ez hosszú távon komoly eredményt hozhat. Saját működési területükön, a piaci cégek munkahelyein a szövetség tisztségviselői felmérték a tagság elszántságát és kiderült, hogy a túlnyomó többség nem kezdene munkabeszüntetésbe olyan rossz törvények miatt sem, mint a rabszolgatörvény, ezért a versenyszférában biztosan csak a béremelések miatt lesz sztrájk a következő hetekben. Kordás László azt is elmondta, hogy a szakszervezetek által szervezett rendezvényeken megjelenő ellenzéki politikusok és a rengeteg pártzászló miatt kaptak kritikát a tagjaiktól is,de ha segítik a követeléseik elérését, akkor szerinte el kell fogadni a jelenlétüket. Az akcióbizottság munkájában egy-egy ágazat több szakszervezete is részt vehetne, de például az oktatást csak a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) képviseli. Elnökük, a nagyon aktív Szűcs Tamás elfogadja,hogy a legnagyobb tanári tömörülés, a Pedagógusok Szakszervezete az utóbbi nyolc év átverései után még mindig nem a sztrájkbizottságban akar tárgyalni a kormánnyal, de reméli, hogy a tagság nyomására a társszervezet hozzáállása is változhat. A PDSZ már megalakította saját sztrájkbizottságát és letelt a határidő is, ameddig a sztrájkkövetelések alapján a kormánynak ki kellett volna jelölni az állami tárgyalódelegáció tagjait, de a szakszervezet nem kapott választ a Miniszterelnökségtől. Ugyanitt tart a köztisztviselők körében és a szociális ágazatban munkabeszüntetést hirdető szakszervezet is. Elemzők közül többen is azt várják, a kormány nem is ül le egyezkedni egyik szakszervezettel sem, mert nincs elég erős nyomás, a félpályás útlezárások és egyéb utcai demonstrációk nem hozzák kényszerhelyzetbe a Fideszt.

Jön a csalódás

A szakszervezetek ott hibáztak az országos sztrájk meghirdetésével Böcskei Balázs politológus szerint, hogy december elején nem tudták, hány tagjuk elszánt egy ilyen tiltakozó akcióra. Az Idea Intézet vezetője a Népszavának úgy nyilatkozott, hogy valójában tévedés volt azt hinni, a rabszolgatörvény az az ügy, ami elegendő felhajtóerőt ad egy ilyen akciónak. Mára kiderült, hogy a jogszabályt szinte sehol nem alkalmazzák egyelőre a munkáltatók, ami lelohasztotta a dolgozók elszántságát. A kérdésre, hogy miben különbözik a közszféra motivációja a versenyszféra csak bérekre koncentráló hozzáállásától, az elemző kiemelte, hogy a kormány hosszú ideje nem veszi elég komolyan a közszférában dolgozók elégedetlenségét. Láthatóan abból indul ki, hogy végül mégsem fognak fellázadni, vagy legfeljebb elmennek máshová dolgozni. Erre utal, hogy a következő években nem növelni,inkább csökkenteni akarja az oktatásra, egészségügyre szánt kiadásokat – ahogyan az a költségvetési sarokszámok ismertetésekor kiderült. Böcskei Balázs szerint azonban a Fidesz nem számol azzal, hogy ez a hozzáállás szavazatokat visz tőle még akkor is, ha most nem jelent közvetlen veszélyt a közszolgálati sztrájkbizottságok alakítása. Ilyenekre szerinte korábban is sok példa volt valódi eredmény nélkül. A politológus ezeket a bejelentéseket sokkal inkább egyes szakszervezeti vezetők ambícióinak tudja be, mint egy komoly tiltakozó akció előkészítésének. Az ellenzéki pártok december 12-én elvégezték a dolgukat a parlamentben – értékelte a szakszervezetek és a kormányellenes politikai tömörülések kapcsolatát Böcskei. Szerinte ezután szívesen visszavonultak volna a háttérbe, az érdekvédőkre bízva a munkát, de látva a szakszervezetek tehetetlenségét, végül kényszerűségből mobilizálták tagjaikat. Ha pedig a decemberi felfokozott hangulat után az ellenzéki pártok visszaváltanak a korábbi csendesebb hangnemre a tavaszi ülésszakon, akkor híveikben nagy lesz a csalódás – jósolta lapunknak az elemző, aki állítja, a februári és márciusi párttámogatási adatok mutatják majd meg ezeknek a lépéseknek a valódi visszhangját a szavazók körében.