Új ajánlatot ígért a dolgozóknak az Audi

Publikálás dátuma
2019.01.25. 19:01

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Két napi sztrájk után sincs megegyezés az Audinál, a dolgozók kitartása azonban mégsem tűnik teljesen eredménytelennek.
A péntek délutáni két és fél órás egyeztetésen sem született megállapodás az idei béremelés mértékéről az Audi Hungaria Zrt. és a helyi szakszervezet között, ezért a csütörtök reggel meghirdetett egyhetes sztrájk folytatódik. A gyárban az elmúlt két napban teljesen leállt a termelés. A munkabeszüntetésben eddig – a különböző műszakokat összeadva - mintegy 10 ezer dolgozó vett részt. Vagyis olyan dolgozók is beálltak a kezdeményezés mögé, akik nem tagjai az Audi Hungária Független Szakszervezetnek (AHFSZ). (A győri motor- és járműgyárban mintegy 12 ezren dolgoznak, a szakszervezetnek 9 ezer tagja van.) A szakszervezet azért indította el a 168 órásra tervezett sztrájkot, mert hónapok óta nem tudnak megegyezni a béremelés mértékéről a munkaadóval. A cégvezetés mindeddig nem mozdult el két évre vonatkozó, 10+10 százalékos ajánlatától. Az AHSZF – a konszern kelet-európai gyáregységeiben dolgozók lényegesen magasabb fizetésére hivatkozva – viszont már idén 18 százalékos, de minimum 75 ezer forintos alapbér-emelést, cafeteriakeret-bővítést, jubileumi bónuszt és a mozgóbér 4 százalékának alapbérbe építését követeli. A péntek délutáni tárgyaláson megegyezés ugyan nem született, ám úgy tűnik, az Audi némileg elmozdult eddigi "kőbe vésett" álláspontjáról. Konkrét számokról nem esett szó, de arra ígéretet tett a cégvezetés, hogy a szakszervezeti követelés struktúrája alapján – a százalékos emelési javaslaton túl egy fix összegre, a cafeteriakeretre, a mozgóbérre, továbbá a jubileumi bónuszra vonatkozóan is – tesz egy új ajánlatot. Erről szombat délután egyeztetnek majd – tudtuk meg Szimacsek Tibortól az AHFSZ elnökségi tagjától. Mindez azért fontos, mert így már az almát lehet az almával összehasonlítani, már legalább a tárgyalási hajlandóság látszik – magyarázta. Azt ugyanakkor nem értik, a cégvezetés a csütörtök hajnalban kezdődött sztrájk óta miért csak péntek délután volt hajlandó leülni velük egyeztetni. A dolgozók a sztrájk idejére nem kapnak fizetést, ezért a szakszervezeti tagok segélyt igényelhetnek az AHFSZ sztrájkalapjából. Ennek feltöltéséhez több szakszervezet is anyagi segítséget ajánlott fel: a támogató akciót az Életre Termett Munkavállalók Országos Szakszervezete (ÉTMOSZ) kezdeményezte, rögtön 5 millió forintot felajánlva. Közösségi oldalán megosztott felhívásukban azt írták: az AHSZF olyan lépésre szánta el magát, amelyre a magyar szakszervezeti mozgalom rendszerváltás utáni történelmében nem volt példa. Most fel kell sorakoznia mindenkinek egy szakszervezet mögé, mert ez a harc nem csak az Audiról és az AHFSZ-ről szól, hanem a magyar munkavállalók általános érdekérvényesítési képességéről. Ha elbuknak, az ország munkavállalói a teljes kiszolgáltatottság szélére sodródhatnak, egy sikertelen általános sztrájk visszavetheti az egyébként sem erőtől duzzadó szakszervezeti és munkavállalói érdekérvényesítésbe vetett hitet – fogalmaztak. Az audisok sztrájkja mellett számos hazai és külföldi szakszervezet is közleményben állt ki, az ÉTMOSZ csütörtöki felhívása óta a sztrájkalapba szánt támogatások összege 6 millió forint fölé emelkedett. Az AHFSZ azonban - a munkáltatónak is jelezve erejét és kitartását - stabil anyagi helyzetére hivatkozva egyelőre nem fogadta el a felajánlást. Az 1996-ban megalakult AHFSZ egyébként nem tagja egyik nagy szakszervezeti konföderációnak sem, néhány éve a Vasas Szakszervezeti Szövetségből is kiléptek. A szakszervezet nevében a „független” szó a politikai pártoktól és az országos szakszervezeti szövetségektől, konföderációktól való függetlenséget jelenti – írják honlapjukon. Az AHFSZ vezetői ezzel együtt hangsúlyozzák: számos hazai és az anyavállalat külföldi üzemeiben működő szakszervezettel is jó munkakapcsolatot ápolnak, több közös programjuk is van.

Jó, ha a munkáltató is tudja

Stabil anyagi helyzetben vágott bele az egyhetes sztrájkba az Audi Hungária Független Szakszervezet, nem tartanak attól, hogy kiürül a kassza – mondta el lapunknak Csalogány György elnökhelyettes. - Több szakszervezet is anyagi segítséget ajánlott az audis dolgozók sztrájkjához, egyikük 5 millió forintot kínált fel szakszervezetük sztrájkalapjába. Önök viszont ezt elutasították. Miért?   - Rendkívüli erőt ad számunkra, hogy ilyen bajtársaink vannak, ez a fajta szakszervezeti összefogás példa értékű és egyedülálló a mai szakszervezeti életben. A folyamatosan érkező felajánlások összege már 6 millió forint fölött van. Az elmúlt évek szigorú pénzügyi gazdálkodásának köszönhetően azonban szakszervezetünk erős és stabil anyagi lábakon áll. Jó, ha ezt a munkáltató is tudja. A felajánlott összegeket így csak szükség esetén fogjuk elfogadni.   - Mekkora összeg van most a sztrájkalapban? - Ezt stratégiai szempontokból nem árulhatom el. Azt azonban kijelenthetem: magabiztosan vághattunk bele az egyhetes sztrájkba. Nem tartunk attól, hogy kiürül a kassza. - Csupán a tagdíjakból származik bevételük? - Igen. Már 9 ezer tagunk van, a sztrájk kezdete óta pedig naponta 50-60 dolgozó lép be az AHFSZ-be. - Számos hazai és külföldi szakszervezet írt Önöknek az elmúlt napokban szolidaritási nyilatkozatot. Személyes jelenlétükkel – például egy közös demonstrációval - azonban nem támogatták akciójukat. - Még annak is eljöhet az ideje. Péntek délelőtt közös gyűlést tartottunk a motorgyárban és a járműgyárban dolgozók számára, itt a pozsonyi kollégák is jelen voltak. Egyébként több mint 6 ezer sztrájkoló audis munkavállaló állt akkor együtt az udvaron. 

Szerző
Frissítve: 2019.01.25. 19:09

Ismét az arany lehet a sláger

Publikálás dátuma
2019.01.25. 10:30
A nemesfém szinte minden körülmények között tartja értékét, sőt drágul is
Fotó: Népszava
Az állampapír tekinthető jelenleg a legkevésbé kockázatos befektetési célpontnak, de az ingatlanok is tisztes hozamot hoznak.
Évek óta nem érdemes hagyományos bankbetétekben gondolkodni, a 2013 óta folyamatosan emelkedő számlavezetési díjak, jutalékok és a 15 százalékos kamatadó magasabb ugyanis, mint a bankok által adott, a 0 százalékot éppen csak meghaladó kamat. Érdemi változás e téren belátható időn belül valószínűleg nem is várható. Ennek következtében viszont tavaly év végére soha nem látott magasságokba, 6 ezer milliárd forint fölé emelkedett a forgalomban lévő készpénz mennyisége.   Aki ebben a helyzetben mégis fialtatni szeretné a pénzét, annak célszerű először kockázatmentes állampapírt vásárolnia -  vélekedett lapunk érdeklődésére Buró Szilárd. Az Equilor brókercég pénzügyi innovációs vezetője által ajánlott állampapírok kamata ugyan a jelenlegi és a várható, 3 százalék körüli éves inflációs szintet csak 3 évi lekötés után éri el (fél évre 2, egy évre 2,25, két évre 2,75, 3 évre pedig 3,5 százalékos a kamat),  azonban a Magyar Államkincstárnál nincs számlavezetési díj. Emellett tartós befektetési, illetve nyugdíj-előtakarékossági számlán elhelyezve a pénzt, még adókedvezményekre is lehet számítani.  Akik viszont a kockázatos befektetésektől sem nem riadnak vissza, azoknak az Equilor szakértője azt ajánlja: vásároljanak részvényeket. Bár félmillió forintos befektetéssel is meg lehet próbálkozni, érdemesebb azonban 1-2 millió forintos, többfelé osztott kezdőbefektetéssel indulni - tette hozzá. Ez a kockázatok megosztása miatt fontos: soha nem szabad egyetlen értékpapírfajtával próbálkozni, célszerű portfoliót képezni, és szakemberre bízni a belső arányok kialakítását.    A szóba jöhető részvények árfolyama azonban napjainkban erőteljesen hullámzik, és minden bizonnyal ez a tendencia jellemzi majd az egész 2019-es esztendőt. Buró Szilárd szerint ezért mindenképpen érdemes befektetési tanácsadóhoz fordulni. A szakértő megállapítja az ügyfél kockázattűrési hajlandóságát, és ennek függvényében tesz ajánlatot. Arról azonban soha nem szabad megfeledkezni, hogy tőzsdézni csak annak szabad, aki legalább két-három esztendeig képes nélkülözni a tőkéjét. Bár a magyarok jobban ismerik a hazai tőzsdén jegyzett cégeket, mint a külföldieket, az Equilor szakértője szerint ma már ezek között is lehet találni olyanokat, amelyek neve a hazai befektetők fülében is jól cseng, és nem kell félni attól, hogy csődbe mennek. Mielőtt azonban - a várható hozam reményében - valaki befektetési döntést hoz, érdemes tájékozódni a költségekről is, amelyek folyamatosan növekszenek. Jól bejáratott befektetésnek számít az aranybetét is. Török Lajos, az Equilor vezető elemzője abban bízik, hogy a "sárga fém" lesz a 2019-es esztendő slágere a befektetők számára. Mellette szóló érv, hogy a geopolitikai feszültségek során az arany árfolyama növekedni szokott. Csütörtökön az árutőzsdéken unciánként (1 uncia = 28,35 gramm) 1280 dollárért kereskedtek az arannyal. A szakember arra számít, hogy az év végéig akár 1350 dollárig is felkúszhat a kurzus. Az aranybefektetések mellett szól az amerikai dollár gyengülése, a tengerentúli várható kamatemelések számának csökkenése, valamint az, hogy a készletek végesek. Korábban a szakértők rendre ajánlották a befektetési alapok megvásárlását is, jelenleg azonban óvatosabban fogalmaznak. Hajdu Egon, a CIB Alapkezelő Zrt. befektetési igazgatójának megfogalmazása szerint cégüknél a 2018-as az elmúlt évtized  legrosszabb éve volt. A részvény- és a kötvényalapok többsége negatív teljesítményt hozott. Érdemi változást idén sem várnak, általában idén is csak az ingatlanokban bíznak. Igaz, ilyen befektetési alapja a CIB-nek nincs is.  Ingatlanba fektetni szintén már évek óta jövedelmező, hiszen nem csak a lakásárak emelkedtek, hanem a bérbeadásból származó bevételek is. Bár óriási a szórás, a KSH statisztikája szerint az utóbbi években a lakásárak országosan átlagosan évente 10, a bérleti díjak 3 százalékkal nőnek. Az ingatlanok így akkor is jó befektetésnek bizonyulnak, ha  a 4 százalékos vagyonátruházási illetéket, illetve a bérbeadás után fizetendő adót levonjuk. Azzal azonban számolni kell, hogy az árak és a bérbeadási díjak nem nőnek az égig, és idén a kedvezményes áfa miatt még tart a lakásátadási boom.
Szerző

Az állam túlad a Budapest Bankon

Publikálás dátuma
2019.01.25. 09:28
A kép illusztráció
Fotó: Népszava
Legalább annyiért szeretnék eladni, mint amennyiért megvették a General Electrictől.
 Eladja az állam a 2015-ben megvett Budapest Bankot – írja a hvg.hu a kormány csütörtökön közzétett határozatára hivatkozva. A cikk szerint a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli minisztert bízták meg, hogy folytasson tárgyalásokat a vevőként szóba jövő pénzintézetekkel. Már az állami tulajdon megszerzésekor jelezték, hogy ez csak átmeneti lesz. Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank és a magyar kabinet 2015-ben abban állapodott meg, hogy az állam három éven belül magánbefektetőknek értékesíti a Budapest Bankot.
A kormány most feltételül szabta, hogy legalább annyit kíván kapni a bankért, mint amennyit adott érte a korábbi tulajdonos General Electricnek, vagyis nem kevesebb mint 700 millió dollárt. Akkor 279,64 forintos dollár árfolyamon számoltak, most az MNB január 24-i devizaárfolyama 280,92 forint.
Szerző