II. Erzsébet is megszólalt Brexit-ügyben

Publikálás dátuma
2019.01.25. 21:37
Fotók: AFP
A királynő kompromisszumra szólította fel a brit politikusokat.
II. Erzsébet a norfolki Női Intézetben tartott beszédet, amelyben, bár nem mondta ki, de egyértelműen a Brexit kapcsán kialakult, egyre feszültebb helyzetre célzott, amikor úgy fogalmazott: "beszéljünk egymással, tartsuk tiszteletben a másik álláspontját, és keressük meg a közös alapokat" - írja az atv.hu.

A vezető brit médiumok közül a The Times egyenesen azzal a szalagcímmel jelentkezett, hogy "a királynő azt üzente a politikusoknak, hagyják abba a Brexit körüli viszálykodást", de a BBC is teljesen biztosra vette, hogy a 92 esztendős uralkodónő mondatai félig-meddig burkoltan ugyan, de a parlamenti képviselőknek szóltak.
Szerző

A hadseregtől függhet a venezuelai válság

Publikálás dátuma
2019.01.25. 21:35
Ellenzéki megmozdulás Caracasban. Maduro mielőbbi leváltását sürgetik FORRÁS: MUD HONLAPJA
Nem körvonalazódik megoldás a venezuelai válságban. Minden a katonai vezetés további magatartásán múlik.
Nyitottnak mutatkozott a párbeszédre Nicolás Maduro venezuelai elnök, ami látszólag némi elmozdulás a holtpontról, de őszintének aligha lehet tartani ajánlatát. A válság szerdán tört ki, amikor az ellenzéki tömegtüntetés csúcspontjaként Juan Guaidó, a törvényhozás demokratikusan megválasztott vezetője az ország elnökének kiáltotta ki magát, s Donald Trump amerikai elnök, illetve a térség több államfője be is jelentette: őt ismerik el az ország törvényes vezetőjének. Trump a katonai beavatkozás esélyét sem zárta ki, ez azonban rendkívül sok kockázattal járna, s nem lehetne megvalósítani a latin-amerikai országok támogatása nélkül. Moszkva, amely Maduro nagy híve, csütörtökön óva intett a katonai erő alkalmazásától. A válság kimenetele attól függ, ki mögött sorakoznak fel a fegyveres szervek. Maduro e tekintetben komoly lépéselőnyben van. Számíthat a felfegyverzett milícia, a „Colectivos” feltétlen támogatására, amelyet még Hugo Chávez néhai elnök hozott létre, hogy „megvédje a bolívari forradalom vívmányait”. Ez a fegyveres szervezet saját túléléséért küzd, egy hatalomváltás után minden bizonnyal feloszlatnák. A „Colectivosnak” nagy szerepe volt abban, hogy Madurónak az elmúlt években minden tüntetést sikerült kegyetlenül levernie. A szerdán kitört lázadásnak is már több tucatnyi áldozata lehet, s megközelítően kétszáz embert vettek őrizetbe. Másrészt az ellenzék sem volt egységes, rendre belement a tárgyalásokba Maduróval, amivel az elnök időt nyert, s kifogta a szelet az ellenzéki pártok vitorlájából. Most azonban a korábbiakhoz képest új helyzet állt elő azzal, hogy több ország Guaidót ismerte el elnöknek. Az ellenzék célja, hogy minél hosszabb ideig az utcákon tartsa az embereket, s ezzel azt is elérje, hogy egyre nagyobb nemzetközi nyomás nehezedjék Nicolás Maduróra. A legfontosabb kérdés az, sikerül-e a lázadóknak a maguk oldalára állítani a hadsereget. Megfigyelők egyetértenek abban: a dél-amerikai államban csak akkor lehetne esély a vértelen hatalomátvételre, ha a fegyveres erők szakítanának Maduróval, és Guaidó mellett sorakoznának fel. Bár a hadsereg vezetése egyelőre kitart az előbbi mellett, több jel is arra utal, hogy a katonaságnál egyre nagyobb az elégedetlenség. Múlt hétfőn a nemzeti gárda egyik kaszárnyájából jelentettek zendülést. A tisztek saját egzisztenciájukat féltik, Maduro ugyanis komoly privilégiumokat biztosít számukra. Több ezredes is a kormány tagja. De ami ennél is fontosabb: illegális kábítószer- és nyersanyagcsempészetben is érdekeltek, vagyis ha Guaidó hivatalosan is államfő lenne, alighanem hosszú börtönbüntetés várna rájuk. Annál is inkább, mert a katonaság több vezető személyiségével szemben már eljárás folyik az Egyesült Államokban. Igaz, Guaidó amnesztiát helyezett kilátásba a tisztek számára, de többen vélhetően nem hisznek ebben az ígéretében, így inkább továbbra is Maduro mellett állnak ki. Az ellenzék számára a másik nehézség, hogy vezető személyiségei a tehetősebb, magasabb iskolázottságú rétegekből kerültek ki, Hugo Chávez, majd Maduro azonban a szegényekre, és az alacsony végzettségűekre építette bolívari forradalmát. Most viszont már náluk is kezd betelni a pohár, a szegénység ugyanis elképesztő méreteket ölt, több millió embernek kellett külföldre menekülnie az éhínség elől egy olyan országban, amely egykor a térség egyik legtehetősebb állama volt, jelentős nyersanyagkészletének köszönhetően. Maduro számára nagyon rossz jel, hogy szerdán Caracasnak már a szegények lakta negyedeiben is tömegek tüntettek vele szemben, s hatalomváltást sürgettek. Venezuela gazdasági teljesítménye néhány év alatt a felére esett vissza, az olajkitermelés katasztrofális állapotba került, semmi kilátás a javulásra, így a helyi pénznem értéktelenné vált. Maduro még számíthat Moszkva támogatására, ám ennek elsősorban anyagi okai vannak. Jóllehet Guaidó tavaly májusban a Kommerszant című lapnak adott interjúban azt állította, érdekelt az Oroszországgal kialakított jó viszony fenntartásában, a Kreml attól tart, hogy a magát elnöknek kinevezett vezető felrúgja a Rosznyefttel kötött megállapodást. A mostani caracasi vezetés ráadásul jelentős összegekért vásárolt Moszkvától hadi felszereléseket.

Vége a részleges kormányzati leállásnak az USA-ban - legalább is néhány hétre

Publikálás dátuma
2019.01.25. 20:43

Fotó: RON SACHS / CONSOLIDATED NEWS PHOTOS / DPA
Donald Trump aláírja a kormányzat működéséhez három hétre elegendő költségvetést. Az elnök mindezt nem kötötte a falépítés azonnali finanszírozásához, de továbbra is ragaszkodik határfalhoz.
Donald Trump amerikai elnök a Fehér Ház Rózsakertjében pénteken bejelentette, hogy aláírja a kormányzat működéséhez három hétre elegendő költségvetést, amit a Demokrata Párt javasolt - tudósít az MTI.

Az aláírással a részleges kormányzati leállás megszűnik, a kormányzati munka három hétre újraindulhat. A kormányzati alkalmazottak visszamenőlegesen megkapják elmaradt fizetésüket. Ez alatt a kongresszusi vezetők folytathatják a tárgyalásokat az amerikai-mexikói határon építendő falról. A kormányzati munka újraindulását az elnök nem kötötte a falépítés azonnali finanszírozásához.

Az elnök bejelentésére azt követően került sor, hogy a szenátus republikánus és demokrata párti vezetői egyezségre jutottak a törvénytervezet tartalmában. Trump azt kérte Mitch McConnelltől, a szenátus republikánus frakciójának vezetőjétől, hogy a törvényjavaslatot azonnal terjesszék elő a kongresszus egészének, azaz a képviselőháznak is.

Az amerikai szenátusban csütörtökön elbukott az a két javaslat, amely a részleges kormányzati leállás megszüntetését célozta. Az egyik javaslatot a republikánus szenátorok terjesztették elő, a másikat a demokrata párti politikusok. A demokraták javaslata február 8-ig biztosította volna a kormányzat működésének finanszírozását, és azt irányozta elő, hogy eközben a törvényhozók megkezdik a tárgyalásokat a falépítés költségeiről. Ezt a javaslatot a szenátus ugyan leszavazta, de a képviselőházban elfogadták. Ezt fogadta el pénteken Donald Trump is, bejelentve, hogy a teljes kormányzati munka nem február 8-ig, hanem február 15-ig folyik majd.

A Fehér Ház Rózsakertjében Mike Pence alelnök és kormánytagok jelenlétében tartott beszédében Donald Trump azt is bejelentette, hogy egy kétpárti bizottság megkezdi a tanácskozást a határbiztonság erősítéséről. Leszögezte, hogy nem tágít a határfal megépítésétől. Hangsúlyozta: "tényleg nincs más lehetőségünk, mint megépíteni egy hatékony falat, vagy acélkerítést. Ha nem sikerül erről korrekt megállapodásra jutni a kongresszussal, akkor február 15-én vagy ismét részlegesen leáll a kormányzati munka, vagy élni fogok a törvények és az Egyesült Államok alkotmánya biztosította hatalmammal és rendkívüli állapotot hirdetek ki".

Frissítve: 2019.01.25. 21:20