Letartóztattak egy szerb polgármestert, mert felgyújtatta egy újságíró házát

Publikálás dátuma
2019.01.26 10:20

Fotó: AFP/ OLIVER BUNIC
A két hónapja tartó tüntetéssorozat egyik kirobbantó oka volt az újságíró elleni támadás. mint kiderült, a kormánypárt polgármestere endelte meg.
Letartóztatták Belgrád egyik külvárosának polgármesterét, mert a gyanú szerint parancsot adott egy helyi újságíró zaklatására és házának felgyújtására - közölte a Vecernje Novosti című belgrádi napilap szombaton. A hírt Aleksandar Vucic köztársasági elnök jelentette be péntek késő este. Mint mondta,
Milan Jovanovic ellenzéki újságíró háza a múlt hónapban leégett, amikor az azóta elfogott gyanúsítottak Molotov-koktélokkal dobálták meg a házhoz épített garázst.
Személyi sérülés nem történt. Milan Jovanovic az eset után úgy nyilatkozott, azért vált célponttá, mert a városrészében tapasztalt korrupcióról írt.
A városrész polgármesterének letartóztatását is a pénteki sajtótájékoztatón jelentette be Vucic. Rámutatott, hogy Dragoljub Simonovic ugyan a legnagyobb kormánypárt, a Szerb Haladó Párt tagja, de mint mondta: a párttagság senkit sem védhet meg a felelősségre vonás alól. "Az újságírókat meg fogjuk védeni, függetlenül attól, hogy kinek dolgoznak" - húzta alá az államfő, majd úgy folytatta: "senkit nem fogunk megvédeni csak azért, mert politikus".
Az újságírót ért támadás volt az egyik oka a két hónapja tartó államfőellenes tiltakozásoknak.
A tüntetők szombatonként összegyűlve azt követelik, hogy a hatóságok göngyölítsék fel Oliver Ivanovic koszovói szerb politikus meggyilkolásának az ügyét, valamint derítsék ki, ki áll az ellenzéki politikusokat és újságírókat ért támadások mögött. Emellett azt is kérik, hogy a szerbiai közszolgálati televízió biztosítson legalább ötperces megjelenést az ellenzéknek, mert állításuk szerint a közmédiában évek óta nem szerepelhetett vezető ellenzéki politikus. Aleksandar Vucic távozásán kívül követelik Nebojsa Stefanovic belügyminiszternek, valamint a szerbiai közszolgálati televízió vezérigazgatójának és a hírműsorok főszerkesztőjének a lemondását is.
A tiltakozás mögött álló, mintegy 30 ellenzéki pártból és szervezetből álló Szövetség Szerbiáért elnevezésű tömörülés szerint Vucic autokratikus eszközökkel irányítja az országot, pártja pedig korrupt, és minden ellenzéki gondolatot elnyom. Bizonyosfajta reakcióként erre, Aleksandar Vucic a davosi Világgazdasági Fórumon néhány nappal ezelőtt arról beszélt, hogy nem elégedett a sajtószabadsággal Szerbiában, és mindent megtesz annak érdekében, hogy javítson rajta. Ellenzéki politikusok és újságírók iróniával fogadták ezt a kijelentését, hiszen úgy vélik, hogy éppen az államfő tesz meg mindent a sajtószabadság korlátozása érdekében.
Az intenzív hóesés ellenére szombatra ismét tiltakozást jelentettek be. Az időjárási körülményektől függetlenül az utóbbi hetekben minden alkalommal legalább tízezren vonultak utcára.

Erős földrengés volt Ecuador és Peru határán

Publikálás dátuma
2019.02.22 13:29
2016-ban szintén erős földrengés rázta meg Ecuador Tonsupa, Esmeraldas tartományát
Fotó: AFP/ RICARDO LANDETA
Sérültekről és károkról nem érkeztek jelentések.
Erős, az amerikai földtani intézet (USGS) szerint 7,5-ös földrengés volt helyi idő szerint péntek reggel az Ecuador és Peru határán – írja a Reuters. A rengés epicentruma egy ritkán lakott területen, az ecuadori Ambato városától körülbelül 224 kilométerre volt, 132 kilométeres mélységben. Sérültekről és károkról nem érkeztek jelentések, és szökőár-riadót sem adtak ki. Cuencában a lakók arról számoltak be, hogy érezni lehetett a földmozgást. 

Amerika megy is, marad is Szíriában

Publikálás dátuma
2019.02.22 12:58

Fotó: AFP/ Murat Cetin
Az Egyesült Államok mégsem vonja ki az összes csapatát Szíriából, egy nagyjából kétszáz fős „békefenntartó” erővel határozatlan ideig még maradni fog – derült ki a Fehér Ház közleményéből, amit azután adtak ki, hogy Donald Trump amerikai és Recep Tayyip Erdogan török elnök telefonon egyeztetett egymással.
Már a létszámból is egyértelmű, hogy politikai, és nem biztonsági döntésről van szó. A kérdés csak az, hogy kinek szól? Washington Törökországnak üzen, hogy kész közvetítőként nyomást helyezni a törökök által terroristaként számon tartott szíriai kurdokra egy biztonsági zóna felállítása érdekében? Vagy az Iszlám Állam elleni harcban fontos szövetségesnek bizonyuló kurdok biztonságát igyekszik garantálni, egy esetleges török offenzívával szemben, esetleg mind a kettő? Donald Trump még múlt év decemberében jelentette be mindenkit meglepve, hogy azonnal kivon minden amerikai csapatot Szíriából, mert a céljukat elérték, az Iszlám Államot legyőzték. Később már finomított álláspontján, bár tartotta magát a kivonuláshoz, határidőt nem szabott. A folyamatról azóta is keveset tudni, állítólag a felszerelések egy részét már elkezdték elszállítani, ám a nagyjából kétezer fős kontingens még a helyén van, a tervek szerint április végéig távozhatnak. Közben vannak arra utaló jelek, hogy az Egyesült Államok európai szövetségeseitől várja, hogy pótolják Szíriában. Patrick Shanahan amerikai védelmi miniszter a múlt heti müncheni biztonsági konferencián legalábbis arra szólította fel szövetségeseit, hogy fokozzák az Iszlám Állam elleni küzdelmet, az amerikai távozás után is. A The Washington Post értesülései alapján Európában azonban erre nincs túl nagy étvágy, bár a csütörtökön a Pentagonba látogató Didier Reynder belga védelmi miniszter már cáfolta, hogy visszautasították volna az amerikai kérést, szerinte az egyeztetések csak most kezdődtek. Azt biztosan lehet tudni, hogy francia és brit csapatok állomásoznak Szíriában, de csak nagyon kis létszámban.