Származásuk miatt tiltották ki a romákat, érzékenyítő trénigre kell mennie az őröknek

Publikálás dátuma
2019.01.26 13:01
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Megegyezéssel zárult a budapesti, belvárosi szórakozóhely biztonsági őreinek ügye.
Érzékenyítő tréningre mennek a buapesti, belvárosi REMIX Disco romákat diszkrimináló biztonsági őrei és kollégáik az Egyenlő Bánásmód Hatóságon született megállapodás értelmében - írja közleményében az aHang. Tavaly januárban a szórakozóhely biztonsági őrei megtagadták a belépést egy fiatalokból álló – nem ittas, nem bódult, megfelelően öltözött - roma társaságtól. Az őrök a házirendre hivatkoztak.
Mivel rajtuk kívül mindenki más bejuthatott, aki ott volt, a társaság arra a következtetett, hogy roma származásuk miatt diszkriminálja őket a hely.
Ezt erősítette, hogy pár hónappal később ugyanerre a helyre nem engedték be a Parno Graszt zenekar roma származású tagjait. Ők nem tettek feljelentést - Kiss Márió, a korábbi eset egyik elszenvedője viszont igen.
A péntek délelőtt tartott tárgyalás megegyezéssel zárult: a szórakozóhely minden biztonsági őre két hónapon belül egy az UCCU Alapítvány által szervezett érzékenyítő képzésen fog részt venni. A közlemény, melyet Kiss és az aHang részéről Balogh Lajos együtt írta alá, így fogalmaz:
"A származás, így a roma származás is, adottság, amely megannyi értéket hordoz magában. Jó lenne, ha ez alapján elvetnék a face controll gyakorlatát, negatív sztereotípiák alapján nem segédkeznének egy társadalmi csoport kirekesztésében".
Kiss Márió feljelentést tett egy másik diszkrimináló szórakozóhely, a budapesti Gozsdu udvar esetében is, ahova ősszel nem engedték be. Arról az esetről egy hangfelvétel is készült, melyből kiderül, a szlovákiai Magyar Közösség Pártja EP-képviselőjének korábbi asszisztense, Hu'dár Zoltánt is kitiltották a Gozsduból. A Gozsdu udvarnak egyáltalán nem ez az első, rasszista kirekesztés gyanúját felvető esete. 2017-ben például fiatal lányok egy csoportja fordult az Egyenlő bánásmód Hatósághoz, akiket állításuk szerint azért nem engedtek át a biztonsági őrők az udvaron átvezető Madách Imre úton, mert roma származásúak.
Frissítve: 2019.01.26 13:06

Ebben sem mondtak igazat: szó sincs arról, hogy egyéni számlán kezeljék a volt magánnyugdíj-pénztári tagok pénzét

Publikálás dátuma
2019.04.18 22:04
Jól döntöttek, akik a magánnyugdíj-pénztári tagságuk megtartását választották FOTÓ: NÉPSZAVA
Nincs is értelme, de ezt mindig is tudni lehetett.
Az egyik fő ígéret az volt a magánnyugdíjak államosításánál, hogy a megtakarításokat egyéni számlákon kezelik majd az állami rendszerben. Ez azóta sem valósult meg, viszont az akkor államosított 3000 milliárd forintot rég elköltötték, ezért Mesterházy Attila MSZP-s képviselő írásbeli kérdéssel kereste meg Rétvári Bencét, az Emmi államtitkárát a témában - számolt be az RTL Klub híradója. Rétvári válasza szerint viszont a korábbi magánnyugdíjpénztári megtakarítások jóváírása  a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben létrehozott egyéni számlán nem értelmezhető. (A mondatnak valójában úgy kellene hangzania, hogy az állami rendszerben egyéni számla nem létezhet.) Ennek ellenére senkit nem ér kár - közölte Rétvári -, mert nyugdíjakat úgy számolják, mintha sosem lettek volna magánnyugdíjpénztárak. A kormány szerint a jelenlegi rendszerből azt lehet látni, hogy ki, milyen nyugdíjra számíthat majd, így nincs is szükség az egyéni, virtuális számlákra. Mesterházy szerint ez azt jelenti, hogy az államosítás idején nyíltan hazudtak annak céljáról és módjáról az embereknek. A híradónak nyilatkozó szakértő szerint a felosztó-kirovó magyar nyugdíjrendszerben egyéni számlának valóban nincs értelme, ilyet nem is lehet ígérni.  A mai Kormányinfón Gulyás Gergely is azt közölte, hogy ebben a ciklusban nem lesz egyéni nyugdíjszámla. A jelenlegi felosztó-kiróvó rendszeren a következő években nem változtatnak. 

Reméljük, Kövér László nem idézte Semjént, amikor együttérzését fejezte ki a Notre Dame miatt

Publikálás dátuma
2019.04.18 19:33

Fotó: Vajda József
Nagyon azért nem kapkodta el a francia házelnöknek szóló együttérző levél elküldését.
Az Országgyűlés elnöke levélben fejezte ki együttérzését a francia képviselőház és a szenátus elnökének a Notre Dame-székesegyházban pusztító tűz miatt - közölte az Országgyűlés Sajtóirodája csütörtökön. Kövér László azt írta Richard Ferrand-nak és Gérard Larcher-nak: megdöbbenve és mély megrendüléssel értesült a kereszténység, a katolikus egyház és az egyetemes kultúra egyik fontos jelképének számító Notre Dame-székesegyházat ért tűzesetről, amely felbecsülhetetlen kárt okozott a rekonstrukció alatt álló épületben. Az Országgyűlés elnöke levelében kifejezte elismerését a francia tűzoltók hősies küzdelméért, amelynek köszönhetően sikerült megóvni "a kereszténység egyik bástyáját" a teljes pusztulástól, csakúgy, mint az épületben őrzött keresztény kegytárgyak és műalkotások hatalmas gyűjteményének jelentős részét. Kövér László a magyar Országgyűlés nevében együttérzéséről és támogatásáról biztosította a francia nemzetet, és sok erőt, kitartást kívánt a székesegyház újjáépítéséhez.   Semjén Zsolt kedden még arról értekezett, hogy az égő Notre Dame a hitét megtagadó Franciaország tragédiáját fejezi ki. "Én ebben egy tragikus szimbólumot látok. Az a Franciaország, amelyik megtagadta - mint az egyház legidősebb leánya, úgy hívták régen Franciaországot – saját történelmét, megtagadta önmagát, megtagadta saját kereszténységét és hitét, ez az égő templom valahogy kifejezi azt az apokaliptikus értékvesztést, aminek a nyugati világban tanúi lehetünk” - mondta a tűz kapcsán a HírTv-ben a nagy vadász. 
Frissítve: 2019.04.18 19:35