Mecsetépítésekkel akar befolyást szerezni a Balkánon Törökország

Törökország szorgosan építi a Balkánon az iszlám imahelyeket. Nem mindenkinek tetszik Ankara térnyerése.

A hivatalos török hírügynökség, az Anadolu néhány napja tette közhírré, hogy már hetven százalékban elkészült a török vallásügyi minisztérium kulturális-vallási szervezete, a Diyanet által épített tiranai mecset, amely a Balkán-félsziget legnagyobbja lesz. A Namazgah nevű mecsetet várhatóan már az idei év végétől látogathatják az iszlám hívők. Az épület alapkövét még 2015-ben tette le Recep Tayyp Erdogan török elnök, aki akkor azt közölte, hogy a régió muzulmánjainak "száz éves álma" valósul meg ezzel. Valóban óriási konglomerátumról van szó. Magában a mecsetben egyszerre ötezren férnek majd el, további ötezren pedig az épületet övező vallási központban. Török közlés szerint a mecset „az albán főváros egyik jelképévé válik”, ahol könyvtár, kulturális központ is működik és hatalmas parkoló is a hívő muzulmánok rendelkezésére áll. Mindez azért is érdekes, mert Tiranában ugyan túlnyomórészt muzulmánok élnek, a város büszke vallási liberalizmusára, kozmopolitizmusára.

Magyarországhoz hasonlóan Törökország is igen aktív politikát folytat a Balkánon. Igaz, Erdogan arra még nem vetemedett, hogy hazájában börtönbüntetésre ítélt volt politikai vezetőt fogadjon be a félszigetről, bár ne legyenek kétségeink afelől, hogy adott helyzetben ezt megtenné. A török elnök nem focistadionok, hanem mecsetek építésével terjeszti ki hazája befolyását Albánián kívül Bosznia-Hercegovinára és Koszovóra, a térség azon államaira, amelyekben jelentős a muzulmán lakosság aránya.

Törökország Koszovó fővárosát, Pristinát is kiszemelte már magának. A városnak szüksége is lenne egy új mecsetre. A húsz évvel ezelőtti koszovói háború idején egy sor imahely semmisült meg, de csak töredéküket sikerült újjáépíteni. Legalább ötven településnek nincs is saját mecsete. A lakosság azonban nem mindenáron ragaszkodik felépítésükhöz. A közhangulatot híven jellemzi egy pristinai graffiti: „Nem akarunk török mecsetet, különben vér fog folyni” – írja a Guardian. Már Isten muzulmán házának tervei sem nyerték el a koszovóiak tetszését. Ellenérzések ide vagy oda, a mecset megépül, Pristina Dardania nevű körzetében, hiszen a koszovói vezetésnek semmit sem kell fizetnie érte, az 1,8 milliós központot Ankara ingyen bocsátja az ország rendelkezésére.

Erdogan már 2013-ban nem hagyott kétséget afelől, hogy komoly befolyásra akar szert tenni a köztársaságban. "Törökország Koszovó és Koszovó Törökország" - hangoztatta akkor. Ez azonban sokaknak nincs ínyére függetlenül attól, hogy a térség fontos szerepet játszott az Ottomán Birodalom történetében, az 1389-es rigómezei csatában vereséget szenvedtek a szerb erők, ami Európa egy részének sorsát is megpecsételte. Az építészek sincsenek elragadtatva a mecset terveitől, úgy vélik, az Ankara által ajándékozandó épület túlságosan is ottomán stílusú. Az építkezés költségeit a tiranai mecsethez hasonlóan a Diyanet fedezi, amely azt közölte, egy a 16. századi edirnei mecset szolgált a tervek alapjául. Ankara azonban más koszovói városokban is megjelent mecsetjeivel, így Mitrovica déli, albánok lakta részén. Itt található jelenleg a köztársaság legnagyobb mecsetje, amely 2014-ben épült, s Isztambul Bayrampasa nevű negyedének nevét viseli. Törökország az elmúlt években összesen húsz mecsetet épített Koszovóban, de ez messze nem a végső szám.

A török jelenlét azonban Boszniában érzékelhető leginkább a Balkán országai közül. Erdogan miniszterelnöksége majd elnöksége alatt rengeteg török pénz folyt iskolák, mecsetek, kulturális intézmények építésébe. Bakir Izetbegovicot, a boszniai elnökség volt bosnyák tagját szoros szálak fűzik Erdoganhoz. A kulturális okok mellett gazdaságiak is indokolják Ankara politikáját. Míg 2002-ben Törökország kereskedelmi forgalma 435 millió dollár volt a Nyugat-Balkánnal, 2016-ban ez az összeg már elérte a 3 milliárd dollárt. A Balkánon tehát már nem csak arról van szó, hogy a nyugati érdekszféra áll szemben az orosszal, Törökország nagyon erőteljes befolyást gyakorol a térségre. Ami a Nyugatot különösen aggasztja, hogy Ankara a vallás révén tesz szert befolyásra. A muzulmán iskolák és szervezetek finanszírozása, a mecsetek építése mind Erdogan elnök stratégiájának része. Azt kívánja hirdetni, hogy Törökország a Balkánon élő muzulmánok nagy védelmezője.