Az antológia műfajának megfelelően minden egyes epizód önálló, más-más mese, különböző szereplőkkel. A Bandersnatch című legújabb epizód minden szinten túlmutat önmagán. Eddig sem volt érdekes évadokról beszélni – mint mondjuk a Columbo esetében a konstans állandók miatt –, mert a folyamatos innováció miatt miden egyes Black Mirror mozgókép tiszta lapról indít. Ám most óriásit léptek. A Bandersnatch ugyanis már-már a film zsánerét definiálja át. Szimplán azzal, hogy interaktív.
A gyártó Netflix ezzel beteljesítette a saját maga indította forradalmat, vagy ha úgy teszik végre meglépte azt, amit más platformokon nem lehetséges: a nézőt szereplővé tette. Azaz, pereg előttünk egy film, mely nem sokkal a kezdés után interaktívvá válik. Azaz megmondhatjuk a főhősnek, hogy mit csináljon. Persze, azért korátok között: általában két-két opció között lehet választani. Nem mellékesen a Netflix ezzel minden bizonnyal rengeteg előfizetőt nyert, mert ezt a filmet nem lehet letorrentelni, azaz annak csak egy lehetséges megoldását, az pedig milyen béna, ha valaki más választásait kell végig unni. Elvégre a 60-80 perc közötti időtartamra rúgó fő játékidő akár megsokszorozódhat, de a Netflix felülete számos ponton felajánlja, hogy térjünk vissza bizonyos döntéseinket kijavítani vagy új alternatívákat kipróbálni. Ennek köszönhetően az első két óra alatt akár három-négy befejezést is kipörgethetünk. Van köztük happy end és tragikus is természetesen. A városi legendák szerint, olyan sok lehetőség van elrejtve a képletben, hogy a teljes lehetséges játékidő végül is 312 perc. Egyszóval itt a kitartás és a játékkedv is meghatározó, e sorok írója például addig nem nyugodott meg, míg a főhőst nem sikerült legalább háromszor megölnie. Persze, ezek olyankor zsákutcát jelentettek dramaturgiai szempontból, így a „motor” volt olyan kegyes és visszaengedett, hogy javítsak.
De mi is a történet? A Bandersnatch sztorija szerint a főhős, Stefan Butler (szerepében a Dunkirkben látott Fionn Whitehead), a tizenkilenc éves programozó srác, aki a főcímmel megegyező nevű „choose your adventure”, afféle szerepjátszós lapozgatós könyv elágazó történetét szeretné számítógépes játék formájában adaptálni, 1984-ben. Ráadásul Stefan erősen introvertált egy gyerekkori trauma miatt, mely édesanyja korai halálával kapcsolható össze. Aztán ebből kiindulva, rajunk múlik a további cselekmény, kérdés, mi izgat minket. A családi tragédia? Vagy egyfajta összeesküvés után akarunk nyomozni. Vagy Stefant arra kényszerítjük, hogy a dilidokijához fusson mindig támaszért? Az egészben az a zseniális, hogy a történeti változatosságok műfaji váltásokat is eredményezhetnek, tehát az egész filmet befejezhetjük szívszorító drámával, vagy komikumba hajló akcióval akár. Sőt, a számítógépének képernyője segítségével még azzal is az őrületbe tudjuk kergetni Stefant, hogy ő csak egy fikciós karakter, akit a Netflix hálózatán keresztül irányítunk. Perverz és ragyogó. Egyben, külön-külön és összességében.
Black Mirror: Bandersnatch
Bemutatja a Netflix
