Ezúttal sikeres lehet a legendás felfedező elsüllyedt hajóját kutató expedíció

Publikálás dátuma
2019.01.28. 09:09
Illusztráció
Fotó: Frans Lanting / AFP
Ernest Shackleton angol-ír felfedező 1914-15-ös antarktiszi expedícióján elsüllyedt hajója, az Endurance maradványait keresi a Weddell-tengeri nemzetközi expedíció, amelynek sikerült elérnie a Larsen C jégselfet - számolt be róla a hétvégén a BBC News.
Shackleton expedíciója 1914 nyarán indult útnak azzal a céllal, hogy a Déli-sark érintésével átszelje a kontinenst. Az Endurance-t azonban a Weddell-tengeren körülzárta és összeroppantotta a jég, és a hajó elsüllyedt. Shackleton a legénységgel az Elefánt-szigetre menekült, majd segítségért indult, és végül sikerült minden emberét kimentenie 1916 nyarán.  Az Antarktiszt kutató Weddell-tengeri expedíciónak pontos elképzelése van arról, hogy hol fekhet hullámsírjában, mintegy háromezer méter mélyen az Endurance. A hajó egykori kormányosa, Frank Worsley ugyanis kitűnően képzett navigátor volt, és pontosan rögzítette a hajó elsüllyedésének koordinátáit.
A nemzetközi expedíció vezető tudósa, Julian Dowdeswell professzor, a cambridge-i Scott Sarki Kutatóintézet vezetője a BBC Radio 4 adásának adott interjújában elmondta: nem lesz könnyű megközelíteni a helyszínt, ahol a hajó maradványai lehetnek. 
"A jelenlegi helyzetünktől még sok száz kilométernyi nagyon nehezen járható tengeri jégen kell átkelnünk"

- hangsúlyozta hozzátéve, hogy kitűnő jégtörő hajójuk ellenére sem lehet előre megítélni, hogy sikerül-e áttörni a tengeri jégen.

 Ha kellően közel tudnak kerülni az Endurance-hez, az expedícióban részt vevő amerikai Ocean Infinity geofizikai kutatóvállalat autonóm vízalatti robotját vetik be a maradványok felkutatására: a szonda a tengerfenék 20 kilométerszer 20 kilométeres területét tudja átfésülni. Ha megtalálja a roncsot, szintén egy autonóm vízalatti járművel készítenek róla felvételeket.
A kutatók várakozása szerint a fából készült Endurance még jó állapotban lehet, mivel a hideg vízben nem élnek meg azok az organizmusok, amelyek felemészthették volna. Mensun Bound tengeri archeológus arra számít, hogy a hajó roncsait félig függőleges állapotban találják meg, és valószínűleg a hajótest fele is egyben maradt. Ugyanakkor azt sem zárta ki, hogy 
"a tengerfenékkel ütközve a hajó teljesen szétnyílt, és úgy kiömlött belőle minden, mint egy csokisdobozból"

 - írta a tudós a blogján.
Az expedíció hajójának, a SA Agulhas II-nek az útját eddig szerencse kísérte, az utóbbi évek más expedícióival szemben, amelyek nem tudtak áttörni a jégen, már sikerült eljutnia a Larsen C jégselfig, és tudományos kutatóprogramjából számos feladatot is el tudott már végezni.
Szerző
Témák
Antarktisz
Frissítve: 2019.01.28. 09:18

Két percre vagyunk attól, hogy kiirtsuk magunkat

Publikálás dátuma
2019.01.26. 10:50
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Továbbra is éjfél előtt két perccel áll a végítélet képzeletbeli órája, tudósok egy nemzetközi csoportja szerint ugyanis továbbra is fennáll a veszélye annak, hogy az emberiség egy atomháború vagy a klímaváltozás révén kiirtja önmagát.
Az Atomtudósok Bulletinjének (BAS) éves csütörtöki konferenciáján jelentették be a tavalyival megegyező óraállást Washingtonban. Az óra azt hivatott szimbolizálni, mekkora az emberiség megsemmisülésének kockázata. A végítélethez ilyen közel a múlt évet megelőzően csak 1953-ban állt az emberiség - olvasható a Live Science tudományos ismeretterjesztő hírportálon.
Az, hogy az óra nem került közelebb az éjfélhez, 
"nem értékelhető a stabilitás jelének, hanem inkább nyomatékos figyelmeztetésnek. Ez az állapot olyan nyugtalanító, mint amilyen a hidegháború legveszélyesebb korszakában volt"

- mondta Rachel Bronson, az Atomtudósok Bulletinjének elnöke.

A szervezetet az első amerikai atomfegyvereket kifejlesztő tudósok hozták létre. Tudományos és biztonságpolitikai testülete a chicagói szervezet védnöki testületével, benne 15 Nobel-díjassal konzultálva állítja előre vagy hátra az órát. Amikor megalkották 1947-ben, az óra mutatója hét percre állt az éjféltől.
A BAS kutatói és szakértői évente kétszer gyűlnek össze, hogy értékeljék az év világszintű eseményeit és döntsenek arról, milyen irányba mozduljanak a végítélet órájának mutatói. 2018-ban a nukleáris fegyverek és a globális felmelegedés okozta fenyegetés miatt mozdultak a mutatók közelebb a 
"világ megsemmisüléséhez".

"Az emberiségnek két szörnyű és párhuzamos egzisztenciális fenyegetéssel kell szembenéznie: ezek a nukleáris fegyverek és a klímaváltozás. Minél tovább maradnak ebben a meggondolatlan valóságban a világ vezetői és lakói, annál valószínűbb, hogy meg fogjuk tapasztalni az elképzelhetetlent" - fogalmazott Jerry Brown egykori kaliforniai kormányzó, a BAS ügyvezető elnöke. 
A klímaváltozás drámai hatásairól és az üvegházhatású gázok csökkentésének sikertelenségéről szóló jelentések riasztó mértékben megszaporodtak 2018-ban a tudósok szerint. Az Antarktisz és Grönland jege a korábban becsülthöz képest gyorsabb mértékben olvad. Az északi-sarkvidék melegedésével a talajban tárolt szén hatalmas mennyiségben kerülhet a légkörbe, tovább erősítve a felmelegedést. Az óceánok hőmérséklete az 1950-es években kezdődött rendszeres mérés óta nem tapasztalt magasságba került, ami heves viharokat okoz.
Szerző

Minél kisebb egy gyerek a szülei válásakor, annál nagyobb eséllyel lesz később depressziós

Publikálás dátuma
2019.01.25. 10:10
Illusztráció
Fotó: Pixabay
A gyerek életkora szülei válásakor és későbbi depressziója összefüggést mutat: akik 15-19 éves voltak, kisebb eséllyel szedtek felnőttként antidepresszánst, mint akik négyévesnél fiatalabbak voltak - derült ki a Norvég Közegészségügyi Intézet (NIPH) új tanulmányából.
Norvégiában a házasságok nagyjából negyven százaléka végződik válással és egyre nő a házasság nélkül együtt élő és gyereket nevelő párok száma is - derült ki a kutatásból. A sok vizsgálat ellenére azonban keveset tudni arról, hogyan alakul a válást elszenvedő gyerekek egészsége. Azok a gyerekek, akik 15-19 évesek voltak szüleik válásakor, 12 százalékkal kisebb eséllyel szednek antidepresszánst felnőttként, mint akik négyévesek vagy annál fiatalabbak voltak - mondta Oystein Kravdal, NIPH Termékenységi és Egészségügyi Intézete szerdán bemutatott új tanulmányának vezető szerzője. Az írás a Population Studies című szaklap legújabb számában jelent meg. Akik maguk is felnőttek - húszévesnél idősebbek - voltak a szülők válásakor, 19 százalékkal kisebb eséllyel szedtek később depresszió elleni gyógyszert, mint a négy év alattiak.
 A kutatók a norvég receptnyilvántartó adatbázis alapján dolgoztak. Elemzésükben 180 ezer olyan gyerek adatai használták, akiknek elváltak a szülei, valamint 640 ezer olyan gyerekét, akinek nem. Ezután a 2004 és 2008 között 20-44 éveseknek felírt antidepresszánsok adatait vizsgálták.
A szülők anyagi lehetőségei, viselkedése és sok más tényező befolyásolhatja azt is, mekkora az esélye, hogy a kapcsolat megromlik, majd végül felbomlik, valamit azt is, hogyan hat mindez a gyerekre és a tanulmányban vizsgált későbbi depresszióra. Sok tényezőt nagyon nehéz tanulmányozni, ezért testvérekre irányult a vizsgálat. Kravdal szerint azok a gyerekek, akiket nagyon fiatalon érint a válás, hosszabb ideig érzik a miatta kialakult stresszt, mint azok, akik tizenéves koruk vége felé.
A különbség egy másik magyarázata, hogy a kisebb gyerekre erősebben hat a stressz, vagy hosszú távon rendkívüli következményekkel járhat mentális egészségükre nézve. Az eredmények mégsem feltétlenül azt jelentik, hogy a válást el kell halasztani.
"Ha elképzeljük, hogy a szülők várnak a válással, míg a tízéves gyerekük 15 éves lesz, akkor még tovább kell olyan szülőkkel élnie, akiknek rossz a kapcsolata"

- magyarázta Kravdal.

Szerző
Frissítve: 2019.01.25. 16:39