Újabb, 20 ezer éves kéznyomatokat találtak az Altamira-barlangban

Publikálás dátuma
2019.01.28. 11:11
Illusztráció
Fotó: HO / PROYECTO HANDPAS / AFP
Az UNESCO világörökség részének számító észak-spanyolországi Altamira-barlangban három új, legalább 20 ezer évesre becsült kéznyomatot azonosítottak kutatók.
Az Európai Unió által támogatott "Handpas. A múlt kezei" elnevezésű projekt keretében végzett dokumentációs munka során bukkantak rá és tanulmányozták behatóan a barlangrajzokat, amelyekkel együtt 
összesen kilencre nőtt

az Altamira ismert paleolitikumi tenyérlenyomatainak száma.
A szakértők "szinte teljes bizonyossággal" állítják, hogy a rajzok több mint 20 ezer évesek, korábbiak mint a barlang világhírű bölényábrázolásai, azonban nincsenek jó állapotban, ezért nehezen lehet őket észrevenni, és nehezíti a vizsgálatukat is - részletezte Carmen de las Heras, az Altamira Múzeum igazgató-helyettese. Beszámolója szerint a kilenc kéznyomból egy úgynevezett negatív technikával készült, vagyis a barlang plafonjára támaszkodó tenyeret festették körbe, a többit pedig épp fordítva csinálhatták, a befestett kezet nyomták a sziklafalra. Érdekességként kiemelte, hogy 
az egyik lenyomat gyereké lehet

 - erre utal annak mérete, valamint a rajz helyének magassága -, ami kivételesnek számít, mivel ebből az időszakból kevés hasonló lelet maradt fenn.
A Santander városától mintegy 30 kilométerre nyugatra található, 280 méter hosszú, több teremből, folyosóból álló mészkőbarlang mennyezetén 1879-ben fedezték fel az ősember festményeit és sziklarajzait. A freskók az úgynevezett magdaléni kultúra idején, Kr. e. 13 500 körül készülhettek. A barlang sziklafalát, mennyezetét bölény-, vaddisznó-, vadló- és szarvasábrázolások díszítik. A barlang 1985 óta számít a világörökség részének, ám látogatóinak számát erősen korlátozták, 
évente kevesebb mint 250 embert engednek be, akiket kisorsolnak a jelentkezők közül. A turisták csak védőöltözetben léphetnek be az Altamira-barlangba, és 37 percet tölthetnek el odabent egy kísérővel.

 A korlátozásra a festmények megőrzése érdekében volt szükség. A nagy érdeklődés miatt viszont 2001-ben megnyitották az Altamira-barlang hasonmását az eredeti közelében, amely az elmúlt évben több mint 280 ezer látogatót fogadott.
Szerző

Ezúttal sikeres lehet a legendás felfedező elsüllyedt hajóját kutató expedíció

Publikálás dátuma
2019.01.28. 09:09
Illusztráció
Fotó: Frans Lanting / AFP
Ernest Shackleton angol-ír felfedező 1914-15-ös antarktiszi expedícióján elsüllyedt hajója, az Endurance maradványait keresi a Weddell-tengeri nemzetközi expedíció, amelynek sikerült elérnie a Larsen C jégselfet - számolt be róla a hétvégén a BBC News.
Shackleton expedíciója 1914 nyarán indult útnak azzal a céllal, hogy a Déli-sark érintésével átszelje a kontinenst. Az Endurance-t azonban a Weddell-tengeren körülzárta és összeroppantotta a jég, és a hajó elsüllyedt. Shackleton a legénységgel az Elefánt-szigetre menekült, majd segítségért indult, és végül sikerült minden emberét kimentenie 1916 nyarán.  Az Antarktiszt kutató Weddell-tengeri expedíciónak pontos elképzelése van arról, hogy hol fekhet hullámsírjában, mintegy háromezer méter mélyen az Endurance. A hajó egykori kormányosa, Frank Worsley ugyanis kitűnően képzett navigátor volt, és pontosan rögzítette a hajó elsüllyedésének koordinátáit.
A nemzetközi expedíció vezető tudósa, Julian Dowdeswell professzor, a cambridge-i Scott Sarki Kutatóintézet vezetője a BBC Radio 4 adásának adott interjújában elmondta: nem lesz könnyű megközelíteni a helyszínt, ahol a hajó maradványai lehetnek. 
"A jelenlegi helyzetünktől még sok száz kilométernyi nagyon nehezen járható tengeri jégen kell átkelnünk"

- hangsúlyozta hozzátéve, hogy kitűnő jégtörő hajójuk ellenére sem lehet előre megítélni, hogy sikerül-e áttörni a tengeri jégen.

 Ha kellően közel tudnak kerülni az Endurance-hez, az expedícióban részt vevő amerikai Ocean Infinity geofizikai kutatóvállalat autonóm vízalatti robotját vetik be a maradványok felkutatására: a szonda a tengerfenék 20 kilométerszer 20 kilométeres területét tudja átfésülni. Ha megtalálja a roncsot, szintén egy autonóm vízalatti járművel készítenek róla felvételeket.
A kutatók várakozása szerint a fából készült Endurance még jó állapotban lehet, mivel a hideg vízben nem élnek meg azok az organizmusok, amelyek felemészthették volna. Mensun Bound tengeri archeológus arra számít, hogy a hajó roncsait félig függőleges állapotban találják meg, és valószínűleg a hajótest fele is egyben maradt. Ugyanakkor azt sem zárta ki, hogy 
"a tengerfenékkel ütközve a hajó teljesen szétnyílt, és úgy kiömlött belőle minden, mint egy csokisdobozból"

 - írta a tudós a blogján.
Az expedíció hajójának, a SA Agulhas II-nek az útját eddig szerencse kísérte, az utóbbi évek más expedícióival szemben, amelyek nem tudtak áttörni a jégen, már sikerült eljutnia a Larsen C jégselfig, és tudományos kutatóprogramjából számos feladatot is el tudott már végezni.
Szerző
Témák
Antarktisz
Frissítve: 2019.01.28. 09:18

Két percre vagyunk attól, hogy kiirtsuk magunkat

Publikálás dátuma
2019.01.26. 10:50
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Továbbra is éjfél előtt két perccel áll a végítélet képzeletbeli órája, tudósok egy nemzetközi csoportja szerint ugyanis továbbra is fennáll a veszélye annak, hogy az emberiség egy atomháború vagy a klímaváltozás révén kiirtja önmagát.
Az Atomtudósok Bulletinjének (BAS) éves csütörtöki konferenciáján jelentették be a tavalyival megegyező óraállást Washingtonban. Az óra azt hivatott szimbolizálni, mekkora az emberiség megsemmisülésének kockázata. A végítélethez ilyen közel a múlt évet megelőzően csak 1953-ban állt az emberiség - olvasható a Live Science tudományos ismeretterjesztő hírportálon.
Az, hogy az óra nem került közelebb az éjfélhez, 
"nem értékelhető a stabilitás jelének, hanem inkább nyomatékos figyelmeztetésnek. Ez az állapot olyan nyugtalanító, mint amilyen a hidegháború legveszélyesebb korszakában volt"

- mondta Rachel Bronson, az Atomtudósok Bulletinjének elnöke.

A szervezetet az első amerikai atomfegyvereket kifejlesztő tudósok hozták létre. Tudományos és biztonságpolitikai testülete a chicagói szervezet védnöki testületével, benne 15 Nobel-díjassal konzultálva állítja előre vagy hátra az órát. Amikor megalkották 1947-ben, az óra mutatója hét percre állt az éjféltől.
A BAS kutatói és szakértői évente kétszer gyűlnek össze, hogy értékeljék az év világszintű eseményeit és döntsenek arról, milyen irányba mozduljanak a végítélet órájának mutatói. 2018-ban a nukleáris fegyverek és a globális felmelegedés okozta fenyegetés miatt mozdultak a mutatók közelebb a 
"világ megsemmisüléséhez".

"Az emberiségnek két szörnyű és párhuzamos egzisztenciális fenyegetéssel kell szembenéznie: ezek a nukleáris fegyverek és a klímaváltozás. Minél tovább maradnak ebben a meggondolatlan valóságban a világ vezetői és lakói, annál valószínűbb, hogy meg fogjuk tapasztalni az elképzelhetetlent" - fogalmazott Jerry Brown egykori kaliforniai kormányzó, a BAS ügyvezető elnöke. 
A klímaváltozás drámai hatásairól és az üvegházhatású gázok csökkentésének sikertelenségéről szóló jelentések riasztó mértékben megszaporodtak 2018-ban a tudósok szerint. Az Antarktisz és Grönland jege a korábban becsülthöz képest gyorsabb mértékben olvad. Az északi-sarkvidék melegedésével a talajban tárolt szén hatalmas mennyiségben kerülhet a légkörbe, tovább erősítve a felmelegedést. Az óceánok hőmérséklete az 1950-es években kezdődött rendszeres mérés óta nem tapasztalt magasságba került, ami heves viharokat okoz.
Szerző