Újabb, 20 ezer éves kéznyomatokat találtak az Altamira-barlangban

Publikálás dátuma
2019.01.28 11:11
Illusztráció
Fotó: AFP/ HO / PROYECTO HANDPAS
Az UNESCO világörökség részének számító észak-spanyolországi Altamira-barlangban három új, legalább 20 ezer évesre becsült kéznyomatot azonosítottak kutatók.
Az Európai Unió által támogatott "Handpas. A múlt kezei" elnevezésű projekt keretében végzett dokumentációs munka során bukkantak rá és tanulmányozták behatóan a barlangrajzokat, amelyekkel együtt 
összesen kilencre nőtt
az Altamira ismert paleolitikumi tenyérlenyomatainak száma.
A szakértők "szinte teljes bizonyossággal" állítják, hogy a rajzok több mint 20 ezer évesek, korábbiak mint a barlang világhírű bölényábrázolásai, azonban nincsenek jó állapotban, ezért nehezen lehet őket észrevenni, és nehezíti a vizsgálatukat is - részletezte Carmen de las Heras, az Altamira Múzeum igazgató-helyettese. Beszámolója szerint a kilenc kéznyomból egy úgynevezett negatív technikával készült, vagyis a barlang plafonjára támaszkodó tenyeret festették körbe, a többit pedig épp fordítva csinálhatták, a befestett kezet nyomták a sziklafalra. Érdekességként kiemelte, hogy 
az egyik lenyomat gyereké lehet
 - erre utal annak mérete, valamint a rajz helyének magassága -, ami kivételesnek számít, mivel ebből az időszakból kevés hasonló lelet maradt fenn.
A Santander városától mintegy 30 kilométerre nyugatra található, 280 méter hosszú, több teremből, folyosóból álló mészkőbarlang mennyezetén 1879-ben fedezték fel az ősember festményeit és sziklarajzait. A freskók az úgynevezett magdaléni kultúra idején, Kr. e. 13 500 körül készülhettek. A barlang sziklafalát, mennyezetét bölény-, vaddisznó-, vadló- és szarvasábrázolások díszítik. A barlang 1985 óta számít a világörökség részének, ám látogatóinak számát erősen korlátozták, 
évente kevesebb mint 250 embert engednek be, akiket kisorsolnak a jelentkezők közül. A turisták csak védőöltözetben léphetnek be az Altamira-barlangba, és 37 percet tölthetnek el odabent egy kísérővel.
 A korlátozásra a festmények megőrzése érdekében volt szükség. A nagy érdeklődés miatt viszont 2001-ben megnyitották az Altamira-barlang hasonmását az eredeti közelében, amely az elmúlt évben több mint 280 ezer látogatót fogadott.
Szerző
Frissítve: 2019.01.28 11:11

Beszédelemző szoftverrel szűrnék a demenciát magyar kutatók

Publikálás dátuma
2019.04.25 12:11
Illusztráció
Fotó: AFP/ BURGER/Phanie
A szellemi leépülés korai fázisának tekinthető enyhe kognitív zavar kiszűrésére alkalmas beszédfelismerő szoftvert fejlesztenek a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) és a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) kutatói.
Magyarországon csaknem 250 ezer ember szenved demencia szindrómában, amelynek kétharmad része Alzheimer típusú. A szellemi leépülés miatt gondozásra szorulók családtagjait is beleszámítva mintegy egymillió embert érint napjaink egyik legsúlyosabb egészségügyi problémája – írta közleményében az egyetem.
 Az Alzheimer-kórral foglalkozó kutatások jelenlegi célja a gyógymód megtalálása mellett a minél korábbi diagnózis felállítása. A magyar nyelvre kidolgozott teszt és nyelvi program képes lesz kimutatni az Alzheimer-kór korai fázisának tekinthető enyhe kognitív zavar jelenlétét az emberi agyban.
 „A jól működő nyelvi funkciók hátterében általában jól működő memóriát feltételezünk. A beszéd sajátosságai pedig mérhető módon tükrözik vissza az agy idegsejtjeinek állapotát, a köztük lévő kapcsolatok intenzitását. A kutatás során azt tapasztaltuk, hogy igen nagy a különbség a szellemi hanyatlásra jellemző beszédmintázat és a normál beszéd között”– idézi a közlemény Kálmán Jánost, a beszédelemző programot kidolgozó kutatócsoport vezetőjét. A rögzített beszédet tartalmazó hangfájl alapján a szoftver milliszekundumos pontossággal elvégzi az elemzést, artikulációs és beszédtempót mér, megnézi a szünettípusokat, különféle értékeket számol.
A kutatók a szoftver háromféle használati módjával számolnak. Egyrészt szeretnének mobilapplikációs felhasználást, amikor a mobillal felvett mintát el kell küldeni egy adatbázisba, majd a rendszer visszajelez a teszt eredményéről. A második irány egy számítógépen működő változat, amelyet az alapellátásban a háziorvosok és szakasszisztensek, továbbá a biztosító társaságok is alkalmazhatnák. A harmadik pedig egy olyan vizsgálati módszer, amely összekapcsolja a beszédelemzést a szemmozgások követésével. Ez a gyógyszerkutatásokhoz nyújthatna segítséget, mivel az eddigi kudarcok hátterében sokszor a nem kellően érzékeny, vagy csupán a memóriateljesítményre fókuszáló klinikai gyógyszervizsgálatok állnak.
Szerző
Frissítve: 2019.04.25 12:11

A nyelv is szagol, és ez segíthet az elhízás elleni harcban

Publikálás dátuma
2019.04.25 11:45

Fotó: AFP/ PETER FRANK
Nyelvünk nemcsak ízeket érzékel, hanem szagokat is – derítették ki amerikai kutatók, akik úgy vélik, hogy felfedezésük révén csökkenteni lehetne a cukorbevitelt és fel lehetne venni a harcot az elhízással, ha édes szagokkal gazdagítanák az ételeket.
A nyelvről köztudott, hogy öt alapízt – édes, savanyú, sós, keserű és umami – érzékel az ízlelőbimbókban lévő receptorsejtek – fehérjék – által. A philadelphiai Monell Kémiai Érzékelő Központ kutatóinak a Chemical Senses című folyóiratban közzétett tanulmánya szerint az eddig feltételezettnél több olyan izom van a nyelvben, amely az íz megállapításához szükséges, és a receptorsejtekben léteznek szagot érzékelő fehérjék is. 
Felfedezésük új megvilágításba helyezi az ízérzékelést és megkérdőjelezi azt az eddigi nézetet, hogy az étel ízét és illatát különállóan érzékeljük a szájban és az orrban, és az csak az agyban kapcsolódik össze.
„Nem azt mondom, hogy ha kinyitjuk a szánkat, szagot érzékelünk”
– idézte Mehmet Hakan Ozdenert, a központ kutatóját, a tanulmány vezetőjét a The Guardian című brit napilap honlapja.
A szakember szerint a felfedezésük lehetőséget teremt arra, hogy a szagok egészségesebb táplálkozásra ösztönözhessenek. Például kis koncentrációban olyan szagot adjunk az ételhez, amelytől úgy érezzük, hogy az a valósnál édesebb. Ezáltal kevesebb cukrot fogyasztunk és felvehetjük a harcot az elhízással. 
„Ez egy páratlan lehetőség”
– vélte a kutató.
Ozdener és munkatársai genetikailag módosított egereket használtak az íz- és illatérzékelő receptorok megtalálásához. Utána emberi ízérzékelő sejtekben megtalálták azokat az árulkodó sejteket, amelyekről köztudott, hogy fontosak más, szagokat érzékelő sejtekben. Felfedezték, hogy az emberi ízérzékelő sejtek az illatokra is reagálnak. Bizonyítékot találtak arra, hogy az ízérzékelő sejtekben lehetnek mind illat- és ízérzékelő receptorok, amelyek kölcsönhatásba lépnek a hasonló molekulákkal. Az azonban még nem világos, hogy az íz- és illatérzékelő receptorokból érkező ingerületek közvetlenül az agyba jutnak-e, vagy az információ először egyesül a szájban – magyarázta Ozdener.
Szerző
Frissítve: 2019.04.25 11:45