Előfizetés

Guaidó a hadseregnek udvarol

Rónay Tamás
Publikálás dátuma
2019.01.28. 17:36

Fotó: Rafael Hernandez / AFP
Új tömegmegmozdulásokra szólított fel Juan Guaidó, aki múlt szerdán Venezuela elnökévé kiáltotta ki magát. A tét továbbra is az: sikerül-e a maga oldalára állítani a hadsereget. Ez azért nem lesz könnyű, mert a tisztek is a korrupt rendszer részei. Guaidó szerdára szólította fel a lakosságot a Nicolás Maduro államfővel szembeni megmozdulásokra. Hozzátette, a katonaságnak is a „nép oldalára” kell állnia. Szombatra pedig kiterjedt mozgósítást hirdetett meg „Venezuelában és az egész világon” - fogalmazott. Így próbál meg érvényt szerezni annak az ultimátumnak, amelyet a múlt héten intézett Maduróhoz. Az Európai Unió a hét végéig adott határidőt az államfőnek új választások kiírására, ha ezt nem teszi meg, akkor az Unió – az Egyesült Államok, Brazília, Izrael és egy sor más állam után – Guaidót ismeri el az ország vezetőjének. Maduro a CNN Türk televízióban visszautasította az ultimátumot, „szemtelenségnek” nevezve azt. Oroszország, Kína és Irán mellett Ankara is kiállt Maduro mellett. Guaidó múlt szerdán arra hivatkozva nevezte ki ideiglenes elnöknek magát, hogy Maduro tavaly nem demokratikus voksoláson hosszabbította meg államfői mandátumát, ezért nem tekinthető legitim vezetőnek. Függetlenül azonban attól, hogy komoly nemzetközi nyomás nehezedik Maduróra, addig Guaidónak nincs lehetősége kiépíteni hatalmi pozícióit, amíg a hadsereg nem támogatja. Ugyan Venezuelának az Egyesült Államokba akkreditált katonai attaséja videófelvételen jelentette be, az ellenzéki politikust tekinti elnöknek. Ez azonban kevés, s nehéz lesz a venezuelai tiszteket meggyőzni, akik Maduro korrupt rendszerének legfőbb helytartói és haszonélvezői. Egy hatalomváltás nyomán veszélybe kerülnének saját privilégiumaik. Maduro mindent meg is tesz azért, hogy maga mellett tartsa a katonai vezetést. Vasárnap demonstratíve a tisztekkel mutatkozott, Vladimir Padrino védelmi miniszterrel egy katonai hadgyakorlatot keresett fel, melynek során egyebek mellett légvédelmi rakétákat lőttek ki. Ez a látogatás egyetlen célt szolgált, az államfő azt akarta bizonyítani, hogy élvezi a hadsereg feltétlen támogatását. A fegyveres erők jelenlévő tagjai így köszöntötték: „Mindig hűségesek maradunk, sosem leszünk árulók”. Közben azonban Guaidó is udvarol a katonaságnak, de nem a tiszteket, hanem az alacsonyabb rangú katonákat. A Twitteren tette közzé felhívását, amelyben büntetlenséget ígért a hadsereg tagjainak. Felszólította őket, „ne lőjetek a venezuelai népre”. Hírek szerint az egyszerű katonák körében nőttön nő az elégedetlenség.

Nem lesz sebességkorlátozás a német autópályákon

MTI
Publikálás dátuma
2019.01.28. 16:58

Fotó: DANIEL REINHARDT / AFP
Steffen Seibert közölte, hogy léteznek „intelligensebb” megoldások az éghajlatváltozást erősítő gázok kibocsátásának csökkentésére.
Továbbra sem várható általános sebességkorlátozás a németországi autópályákon a szövetségi kormány szóvivőjének egy hétfői nyilatkozata szerint. Steffen Seibert berlini tájékoztatóján elmondta, hogy a kormány nem tervezi általános, valamennyi autópályára kiterjedő sebességkorlátozás bevezetését. Mint mondta, természetesen a közlekedésben is csökkenteni kell az éghajlatváltozást erősítő gázok kibocsátását, de léteznek erre „intelligensebb” megoldások, mint a sebességkorlátozás. Tudományos kutatások kimutatták, hogy a sebességkorlátozás az autópályákon „igen kevéssé” járul hozzá az éghajlatvédelmi célok eléréséhez – tette hozzá Stephan Gabriel Haufe, a környezetvédelmi minisztérium szóvivője. A szóvivőket azzal összefüggésben kérdezték, hogy a napokban kiszivárogtak részletek a közlekedés jövőjének kérdéseit a kormány felkérésére elemző független szakértői testület (Nationale Plattform Zukunft der Mobilität- NPM) jelentésének egy előzetes tervezetéből, amely szerint a klímavédelem érdekében óránkénti 130 kilométerre kellene korlátozni a megengedett sebességet az autópályákon. A közlekedési minisztérium szóvivője, Svenja Friedrich kiemelte, hogy a bizottság még nem zárta le a munkát, első ajánlásait majd csak március végén terjeszti a kormány elé. A német autópálya-hálózat 13 ezer kilométeres, számos szakaszán óránkénti 120 vagy 130 kilométeres felső sebességhatár van érvényben, de a hálózat egészére vonatkozó sebességkorlátozás nincsen. Sajtóértesülések szerint az NPM egy sor további ajánlást is tehet, javasolja majd a többi között az elektromos meghajtású járművek beszerzésének további ösztönzését, és a dízelüzemanyag árára rakódó adó emelését.

Az EP-választások miatt szigorít a Facebook

MTI
Publikálás dátuma
2019.01.28. 16:35

Fotó: AFP/European Parliament
Az új szabályokat március végén kezdik majd alkalmazni Európában.
A politikai hirdetésekre vonatkozó szabályok szigorítását jelentette be hétfőn a Facebook, hogy megnehezítse a külföldi beavatkozásokat a közelgő európai parlamenti (EP-) választásokba. A tavaly kirobbant Cambridge Analytica-botrány óta megnőtt a nyomás a közösségi oldalon, hogy változtatásokat eszközöljön a szabályzatában.
„A politikai és a különböző ügyekhez kapcsolódó hirdetéseket engedélyeztetni kell majd, és azt is fel fogjuk tüntetni, hogy ki fizetett ezekért”

– mondta Nick Clegg, a Facebook globális kommunikációs részlegének vezetője brüsszeli sajtótájékoztatóján.

Hangsúlyozta, hogy a módosítások nem csak a nyíltan egyes jelölteket vagy pártokat támogató hirdetésekre fognak vonatkozni, hanem azokra is, amelyek olyan, rendkívül átpolitizált témákról szólnak, mint például a bevándorlás. Mint mondta, ezen új szabályokat mintegy két hónappal az EP-választások előtt, március végén kezdik majd alkalmazni Európában, globálisan pedig még június vége előtt. Hozzátette, hogy Indiában, Izraelben és Ukrajnában ugyancsak nem várnak nyárig, hanem már a tavaszi választások előtt életbe lépnek a szóban forgó előírások. Minden politikai hirdetés hét éven keresztül megtalálható lesz egy nyilvánosan hozzáférhető adatbázisban. Tudható lesz, hogy ki és mennyit fizetett értük, valamint az is, hogy hányan látták őket, és milyen korú, nemű, lakóhelyű emberekről van szó. A vállalat hasonló átláthatósági szabályokat vezetett be az Egyesült Államokban is a tavaly év végi félidős választások előtt. Clegg arról is beszámolt, hogy új regionális központokat hoznak létre Dublinban és Szingapúrban, amelyekben a választásokhoz kapcsolódó tartalmakat elemzik majd. Az alelnök tagadta azokat a vádakat, amelyek szerint a Facebook árulná a felhasználói adatait a hirdetőknek.
„A felhasználói adatok áruba bocsátása nemcsak helytelen lenne, de az üzleti modellünket is aláásná, mivel csökkentené a szolgáltatásunk egyedi értékét”

– emelte ki.

A botrány azután robbant ki, hogy kiderült: közel 90 millió Facebook-felhasználó adatait oszthatták meg a Cambridge Analytica nevű brit-amerikai politikai elemző és tanácsadó céggel, amely ezek feldolgozásával próbált képet alkotni a célba vett amerikai választók politikai beállítottságáról az előző elnökválasztás előtt, és így személyre szabott üzenetekkel próbálta befolyásolni őket, tudtuk nélkül.