Halálra szekálta beosztottját: lemondott a szlovén kulturális miniszter

Publikálás dátuma
2019.01.28. 12:02

Fotó: JURE MAKOVEC / AFP
Minisztériumi dolgozók szerint Dejan Presicek nap mint nap megalázta a családi problémákkal küzdő futárt. A tárca alkalmazottja végül az öngyilkosságba menekült.
Marjan Sarec szlovén kormányfő hétfőn elfogadta Dejan Presicek kulturális miniszter lemondását, aki munkahelyi zaklatás és hivatali visszaélés miatt távozott a tárca éléről - közölte a helyi sajtó. A kormányfő szerint nagyon ártott ez az emberi kapcsolatoknak a kulturális minisztériumban, és nehéz elképzelni, hogy ugyanaz a csapat folytassa ott tovább a munkát. A botrány azután tört ki, hogy két hete öngyilkos lett a minisztérium futára. A sajtóban olyan hírek láttak napvilágot, hogy a magánéleti problémákkal is küzdő férfi lelkileg megtört a munkahelyi pszichikai terror miatt.  Egy háromgyermekes apáról van szó, akinek a felesége daganatos beteg.
A minisztérium dolgozói szerint a férfit folyamatosan megalázta a miniszter, legközelebbi munkatársai is követték példáját. Sajtóhírek szerint a futárnak a miniszter és családtagjai privát ügyeit kellett intéznie, eközben zaklatták, megalázták és fenyegették.

Presicek tavaly szeptemberben lett miniszter. Sokan azonban felrótták neki, hogy csak azután lépett be a szociáldemokrata pártba (SD), miután megválasztották a kulturális tárca élére. A miniszter korábbam a ljubljanai zene- és balettművészeti konzervatóriumnak volt az igazgatója. Előző munkahelyén is több panasz érkezett rá.  Bár a miniszter mindvégig tagadta a vádakat, és a szociáldemokraták is kiálltak mellette, a kormányfőre bízták a döntést, hogy végül elfogadja-e a tárcavezető lemondását, aki a nyilvánosság nyomására hozta meg döntését. Az ötpárti, kisebbségi kormánykoalíció második legerősebb pártja a SD, amelynek három minisztere van a kabinetben.  Az MTI idézi a Vecer című napilap megjegyzését is, miszerint a Presicek-botrány néhány dologra felhívta a figyelmet: a 160 embert alkalmazó minisztériumban 74 bejelentést tettek zaklatásról, ami borzasztó képet fest a szlovén közszférában uralkodó viszonyokról.
Ha Ön vagy a környezetében valaki krízishelyzetben van, hívja mobilról is a 116-123 ingyenes, lelki elsősegély számot!
Szerző

Mecsetépítésekkel akar befolyást szerezni a Balkánon Törökország

Publikálás dátuma
2019.01.28. 11:30
Nagyrészt elkészült a tiranai mecset, idén megnyitják
Fotó: GENT SHKULLAKU / AFP
Törökország szorgosan építi a Balkánon az iszlám imahelyeket. Nem mindenkinek tetszik Ankara térnyerése.
A hivatalos török hírügynökség, az Anadolu néhány napja tette közhírré, hogy már hetven százalékban elkészült a török vallásügyi minisztérium kulturális-vallási szervezete, a Diyanet által épített tiranai mecset, amely a Balkán-félsziget legnagyobbja lesz. A Namazgah nevű mecsetet várhatóan már az idei év végétől látogathatják az iszlám hívők. Az épület alapkövét még 2015-ben tette le Recep Tayyp Erdogan török elnök, aki akkor azt közölte, hogy a régió muzulmánjainak "száz éves álma" valósul meg ezzel. Valóban óriási konglomerátumról van szó. Magában a mecsetben egyszerre ötezren férnek majd el, további ötezren pedig az épületet övező vallási központban. Török közlés szerint a mecset „az albán főváros egyik jelképévé válik”, ahol könyvtár, kulturális központ is működik és hatalmas parkoló is a hívő muzulmánok rendelkezésére áll. Mindez azért is érdekes, mert Tiranában ugyan túlnyomórészt muzulmánok élnek, a város büszke vallási liberalizmusára, kozmopolitizmusára. Magyarországhoz hasonlóan Törökország is igen aktív politikát folytat a Balkánon. Igaz, Erdogan arra még nem vetemedett, hogy hazájában börtönbüntetésre ítélt volt politikai vezetőt fogadjon be a félszigetről, bár ne legyenek kétségeink afelől, hogy adott helyzetben ezt megtenné. A török elnök nem focistadionok, hanem mecsetek építésével terjeszti ki hazája befolyását Albánián kívül Bosznia-Hercegovinára és Koszovóra, a térség azon államaira, amelyekben jelentős a muzulmán lakosság aránya. Törökország Koszovó fővárosát, Pristinát is kiszemelte már magának. A városnak szüksége is lenne egy új mecsetre. A húsz évvel ezelőtti koszovói háború idején egy sor imahely semmisült meg, de csak töredéküket sikerült újjáépíteni. Legalább ötven településnek nincs is saját mecsete. A lakosság azonban nem mindenáron ragaszkodik felépítésükhöz. A közhangulatot híven jellemzi egy pristinai graffiti: „Nem akarunk török mecsetet, különben vér fog folyni” – írja a Guardian. Már Isten muzulmán házának tervei sem nyerték el a koszovóiak tetszését. Ellenérzések ide vagy oda, a mecset megépül, Pristina Dardania nevű körzetében, hiszen a koszovói vezetésnek semmit sem kell fizetnie érte, az 1,8 milliós központot Ankara ingyen bocsátja az ország rendelkezésére. Erdogan már 2013-ban nem hagyott kétséget afelől, hogy komoly befolyásra akar szert tenni a köztársaságban. "Törökország Koszovó és Koszovó Törökország" - hangoztatta akkor. Ez azonban sokaknak nincs ínyére függetlenül attól, hogy a térség fontos szerepet játszott az Ottomán Birodalom történetében, az 1389-es rigómezei csatában vereséget szenvedtek a szerb erők, ami Európa egy részének sorsát is megpecsételte. Az építészek sincsenek elragadtatva a mecset terveitől, úgy vélik, az Ankara által ajándékozandó épület túlságosan is ottomán stílusú. Az építkezés költségeit a tiranai mecsethez hasonlóan a Diyanet fedezi, amely azt közölte, egy a 16. századi edirnei mecset szolgált a tervek alapjául. Ankara azonban más koszovói városokban is megjelent mecsetjeivel, így Mitrovica déli, albánok lakta részén. Itt található jelenleg a köztársaság legnagyobb mecsetje, amely 2014-ben épült, s Isztambul Bayrampasa nevű negyedének nevét viseli. Törökország az elmúlt években összesen húsz mecsetet épített Koszovóban, de ez messze nem a végső szám. A török jelenlét azonban Boszniában érzékelhető leginkább a Balkán országai közül. Erdogan miniszterelnöksége majd elnöksége alatt rengeteg török pénz folyt iskolák, mecsetek, kulturális intézmények építésébe. Bakir Izetbegovicot, a boszniai elnökség volt bosnyák tagját szoros szálak fűzik Erdoganhoz. A kulturális okok mellett gazdaságiak is indokolják Ankara politikáját. Míg 2002-ben Törökország kereskedelmi forgalma 435 millió dollár volt a Nyugat-Balkánnal, 2016-ban ez az összeg már elérte a 3 milliárd dollárt. A Balkánon tehát már nem csak arról van szó, hogy a nyugati érdekszféra áll szemben az orosszal, Törökország nagyon erőteljes befolyást gyakorol a térségre. Ami a Nyugatot különösen aggasztja, hogy Ankara a vallás révén tesz szert befolyásra. A muzulmán iskolák és szervezetek finanszírozása, a mecsetek építése mind Erdogan elnök stratégiájának része. Azt kívánja hirdetni, hogy Törökország a Balkánon élő muzulmánok nagy védelmezője.

Már ötvennyolc halottja van a brazil iszapárnak

Publikálás dátuma
2019.01.28. 10:07

Fotó: MAURO PIMENTEL / AFP
Százakat továbbra sem találnak a pénteki katasztrófa után, 12 millió köbméter barnaiszap árasztotta el a Minas Gerais állambeli bányatelepülést.
Ötvennyolcra emelkedett a brazíliai gátszakadás halálos áldozatainak a száma, de félő, hogy növekedni fog, mert továbbra is 305 embert tartanak számon eltűntként – jelentették be vasárnap helyi polgárvédelmi tisztviselők. A Vale SA bányavállalat egy zagytározójának gátja omlott le pénteken, és iszap öntötte el a környező területet a Minas Gerais állambeli Brumadinho település közelében. A katasztrófa oka egyelőre nem ismert. A bányavállalat közlése szerint mintegy 12 millió köbméter iszap ömlött ki a tározóból.
A vasárnapi nap folyamán egyetlen túlélőt sem talált az utánuk kutató mintegy 200 tűzoltó és 13 helikopter. A keresést egy időre fel kellett függeszteni, mert a hatóságok újabb gátszakadástól tartottak a katasztrófa helyszínén, és ezért több környező településről mintegy 24 ezer embert evakuáltak ideiglenesen. Ugyancsak vasárnap mintegy 130 izraeli katona indult útnak Brazíliába, hogy egyebek közt helymeghatározó eszközökkel, víz alatti radarokkal és drónokkal segítsenek az eltűntek utáni kutatásban. A brazil igazságügyi minisztérium összesen 11 milliárd reált (2,6 milliárd eurót) zárolt a Vale SA bányavállalat vagyonából a gátszakadás okozta károk megtérítésére.  Minas Gerais állam ügyészsége szerint 1 milliárd reált még péntek este, majd további 10 milliárdot szombaton zároltak a hatóságok. A pénzt az áldozatok kártalanítására és a környezeti károk enyhítésére tervezik felhasználni, írja a hirado.hu.
Szerző