Összesen 12,7 milliárd forintból épült fel Mélykúton a Hunent Zrt. víziszárnyas feldolgozó üzeme, melynek hétfői avatására a miniszterelnök is ellátogatott. Bár Orbán Viktor szívesen tekint meg és avat fel üzemeket, mostani látogatásban bizonyára közrejátszott az is, hogy a mélykúti gyárra az orosz Nemzetközi Beruházási Bank is hitelt adott – nem keveset: az MTI szerint ők állták a beruházási összeg több mint felét; a kormány pedig mint 4, 4milliárd forintot tett hozzá a projekthez, amihez egy szerényebb tétellel a Hunent is hozzájárult.
Orbán az alkalomra elegáns öltönyt, arra viszont fehér köpenyt öltött, hogy körülnézzen az üzemi területen, és elvegyüljön a munkások között. Az eseményen tartott megnyitóbeszédében azt fejtegette, hogy a magyar modell működik, Magyarország egyre jobban teljesít – szerinte ahhoz, hogy az ország versenyelőnyhöz jusson, folyamatosan 2 százalékkal meg kell haladni az az uniós gazdasági növekedés mértékét, amihez dupla ennyi gyárra lenne szükség.
Az eseményre Nyikolaj Koszov, a hitelező Nemzetközi Beruházási Bank igazgatóságának elnöke is eljött: Koszov hangsúlyozta, a mélykúti kiváló példa egy jó befektetésre, a lehető legmodernebb magyarországi mezőgazdasági üzem jött létre 350 új munkahellyel, a Hunent-beruházás lehetővé teszi Magyarország kereskedelmi kapcsolatainak kiterjesztését.
Megjegyezte azt is, Magyarország a harmadik legnagyobb részvényese a Nemzetközi Beruházási Banknak, a magyar tőzsdén pedig akár már idén márciusban kibocsáthatják a bank részvényeit. A Nemzetközi Beruházási Bank igazgatóságának elnöke emlékeztetett továbbá, hogy a bank Budapestre költözteti a központját - akár már a tavasz végén.
Mint a vállalat vezérigazgatója, Kiss István megjegyezte, a Hunent Zrt.-t is magába foglaló cégcsoport közel hétszáz embernek ad munkát a térségben, és évente 20 milliárd forintot meghaladó árbevétele van. Az új gyárban egyébként naponta 50 ezer kacsát vagy 25 ezer libát is feldolgozhatnak.
Az élelmiszer.hu tavalyi cikke szerint a cég export értékesítésének jelentős része az uniós országokba, ezen belül is a legnagyobb mértékben Németországba irányul. A belföldön értékesített áru zömmel a kis- és nagykereskedelmi egységeken keresztül jut el a fogyasztókhoz.
